A Mazshisz rabbija, akinek a fejére koppintottak

A 44 éves Fináli, a szimpatikus neológ rabbi és kántor zsinagógája igen népszerű. Fiatal családok jelentek meg a Budapest nyüzsgő központjában található gyülekezetben, amelynek nagytermét neonfények díszítik. Mintegy 200 ember, sokan lazán öltözve gyűlnek most össze, hogy sábátkor énekeljenek és imádkozzanak, miközben gyermekeik a játékokkal megrakott játéksarokban szaladgálnak.

De 2020 júliusában Fináli karrierje komoly csapást szenvedett, amikor a Mazsihisz, az őt foglalkoztató zsidó ernyőszervezet nyilvánosan istenkáromlással vádolta meg, és eltávolította a rabbitestületből, ez volt az első alkalom, hogy a csoport ilyen lépésre szánta el magát egyik tagjával szemben.

A Mazsihisz felháborodott Fináli több provokatív Facebook-bejegyzése miatt. Fináli egyik bejegyzésében azzal vádolta Izraelt, hogy „lassan egy újabb holokausztot forral” és hogy a zsidó állam 1948-as megalapítása óta „káoszt” okoz, és „a diaszpórában élő zsidók elleni legtöbb, ha nem minden támadás oka”.

Egy másik posztban úgy tűnt, hogy párhuzamot von a Chábád hászid irányzat vezetője és a „Csillagok háborúja” egyik gonosztevője között, megint egy másikban Fináli ismét becsmérlően jellemezte a haszid csoportot.

„Orosz háttér, amerikai PR, keleti fanatizmus és babona” – írta Fináli. „Ez egy sikeres recept, mondhatni. És mindezt egy fügefalevél szerepében, amely arra vár, hogy felhasználják, maga Menachem Machiavelli Rebbe is megirigyelné őket. Ha egy nap jön a baj, amihez talán még nekik is közük van, hányan mennek vissza közülük oda, ahonnan jöttek?”

Fináli bejegyzésében Menachem Mendel Schneerson Rebbére, a Chábád hászidizmus vezetőjére, a mozgalom, és a zsidó világ nagyra becsült alakjára utal.

A felháborodást követően Fináli bocsánatkérést írt a „sértő” kijelentései miatt, és néhány posztot törölt is. A visszalépés azonban nem volt elég ahhoz, hogy eloszlassa a botrányt, amely hetekig beszédtéma volt Budapest zsidó berkeiben.

„Nem bánom, hogy elhallgattatnak, és nem bánom, hogy Izrael ellenségének neveznek, egy olyan hely ellenségének, amelyhez nagyon kötődöm”mondta Fináli a múlt hónapban a Jewish Telegraphic Agency-nek. „De végső soron nem azért vagyok itt, hogy a politikán vitatkozzam, hanem azért, hogy egy közösséget vezessek. És annak ellenére, hogy megpróbáltak megalázni, képes vagyok továbbra is vezetni a közösségemet.”

Ez egy traumatikus pillanat volt Fináli számára, akinek ezüstös szakálla és kellemes tenor hangja van, amelyet arra használ, hogy lelkesedéssel és humorral beszéljen a zsidó történelemről. Érveit viccekkel, kulturális utalásokkal – valójában lelkes Star Wars-rajongó – és talmudi anekdotákkal tarkítja.

Emellett a neológ judaizmus egyik feltörekvő vezetője, mely az amerikai konzervatív judaizmushoz hasonló progresszív mozgalom és amely egyre inkább ellentétbe került a növekvő és egyre magabiztosabb Chábád mozgalommal. A magyarországi neológia a legnagyobb zsidó felekezet az országban, és a Mazsihisz szövetséghez tartozik.

Az elmúlt évtizedben a Chábád küldötteinek száma Magyarországon megduplázódott, számuk mintegy 30-ra nőtt, és 10 új Chábád zsinagóga nyílt, valamint három új iskola, három közösségi központ és egy kóser vágóhíd. Budapest mintegy 20 aktív zsinagógájának fele ma már a Chábádhoz tartozik, míg egy évtizeddel ezelőtt csak kettő ilyen volt.

„A Chábád már nem áll kívül az establishment-en” – mondta Köves Slomo rabbi, az EMIH, a Chábádhoz kapcsolódó magyar közösségek szövetségének vezetője.

„Az establishment egyik fő alkotóelemévé vált. Ugyanannyi ember vesz részt a Mazsihisz, mint a Chábád tevékenységében is, ezért sem lehet így beszélni a Chábádról”.

Oberlander Báruch: Mindenkit megillet a tisztelet – és a hiteles tájékoztatás

Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus elnökének nyilatkozata.

A magyarországi terjeszkedés része a Chábád szélesebb körű törekvésének Európában, ahol a mozgalom – a zsidó establishment nemtetszésére számos országban – egyre inkább háttérbe szorítja a régóta fennálló zsidó intézményeket. Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban a Chábád uralkodó zsidó szervezetként érvényesült. Hollandiában például a Chábád egyik küldötte, Binyomin Jacobs a főrabbi. Franciaországban pedig a Chábád nagymértékben uralja az ortodox zsidó oktatási színteret.

Magyarországon az ellentétet bonyolítja Orbán Viktor populizmussal vádolt kormányának felemelkedése és akit a kritikusok a demokrácia aláásásával és az antiszemitizmus bátorításával is vádolnakk. Védelmezői szerint ő csupán az európai értékeket és a magyar örökséget hirdeti.

2016-ban megromlott a Mazsihisz kapcsolata Orbánnal, és a csoport rövid időre felfüggesztette a kapcsolatot a kormánnyal egy államilag támogatott szobor miatt, amely a Mazsihisz szerint „fehérre meszelte a magyar bűnrészességet a holokausztban”. Az EMIH megvédte a kormányt. Három évvel később a kormány felértékelte az EMIH státuszát, egyenrangúvá téve azt a régebbi és nagyobb Mazsihisz-szel, és finanszírozást biztosított a bővítéséhez.

„A neológ zsidóság a gyökerénél fogva progresszív” – mondta Fináli. „A Chábád ideológiailag sokkal inkább kompatibilis az Orbánhoz hasonló konzervatívokkal, ezért válik a kormány által választott csoporttá.”

Köves tagadta, hogy a csoport kész lenne szemet hunyni a kormány történelem átírása felett, és több olyan esetre hivatkozott, amikor a csoport Orbán szövetségeseit bírálta antiszemitizmus miatt.

„Nem fogunk kompromisszumot kötni a történelmi tényekkel kapcsolatban” – mondta Köves, akit 2018-ban a kormány kért fel egy vitatott holokausztmúzeum vezetésére, amelyet a Mazsihisz bojkottált.

A Mazsihisz régóta Magyarország meghatározó zsidó intézménye, a Zsidó Világkongresszus helyi tagszervezete, és hosszú ideig a zsidó közösség legfőbb képviseleti szerve volt, amely számos társadalmi, vallási és oktatási tevékenységet támogatott, és élen járt a kormánnyal való kapcsolatokban.

A Chábáddal való rivalizálása időnként elmérgesedett, bár a csoportok a hanuka idején összejöttek, hogy a közösség egységére törekedjenek. Mindkét csoport tagszervezetei újságíróknak olyan anyagokat adtak át, amelyeket a rivális szervezetre nézve károsnak ítéltek. Más, a Mazsihisz által alkalmazott rabbik pedig már korábban is támadták az EMIH-et, egyikük „Orbán zsidóinak” nevezte őket.

De azzal, hogy Fináli keményen támadta a Chábádot, „megnyitotta a Mazsihisz előtt a támadások lehetőségét” – mondta Steiner Tibor, egy 48 éves ügyvéd és kétgyermekes apa, aki a Fináli zsinagógájába jár.

„A Mazsihisz-ben úgy kellett tűnnie, hogy megbüntetik” – mondta Steiner. „Szimbolikusan feljelentették, de rabbiként a helyén tartották. Ez egy politikai megállapodás.”

Megyeri Jonatán, a Chábád követője és a Neokohn című konzervatív híroldal főszerkesztője, amely napi több mint 20 ezer oldalletöltéssel a legolvasottabb zsidó híroldal, sürgette a Mazsihiszt, hogy tisztázza álláspontját Fináli kijelentéseivel kapcsolatban.

„Nem akartam, hogy Finálit kirúgják vagy megszégyenítsék. Személy szerint kedvelem őt, és nagyra értékelem az intellektusát” – mondta a Megyeri a Jewish Telegraphic Agency-nek. „Azonban ő a Mazsihisz alkalmazottja, amely azt állítja magáról, hogy a magyar zsidóságot képviseli, és tisztázni akartam, hogy a Mazsihisz nevében teszi-e ízléstelen és radikális kijelentéseit.”

„A magyar zsidóság” – tette hozzá Megyeri, „nem elég nagy és nem elég erős ahhoz, hogy olyan széles sátor alatt legyen, mint amilyet az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban látunk. Két konszenzus van a helyik zsidóságon belül: Izrael létjogosultsága és a holokausztról való megemlékezés szükségessége. Ha a zsidó vezető megkérdőjelezi a kettő bármelyikét, az hihetetlen kárt okoz”.

Veszprémy László Bernát, holokauszttörténész és újságíró elmondta, hogy Fináli Izraellel szembeni fenntartásai a Neológ 19. századi magyarországi megalakulásáig nyúlnak vissza, amely nagyrészt asszimilálódott és középosztálybeli zsidók mozgalma volt, akik közül sokan cionizmus ellenesek voltak.

„Úgy gondolták, hogy az az elképzelés, hogy a zsidók különálló nemzetet alkotnak, amelynek valahol máshol van ’igazi’ hazája, az antiszemiták kezére játszik” – mondta Veszprémy.

A cionizmus népszerűsége azonban a holokauszt után ugrásszerűen megnőtt, ami a mozgalomban egy Izrael-pártibb álláspont felé való elmozdulást eredményezett.

Fináli „újra felfedezett valamit, ami nagyon is benne volt a neológ hagyományban, de hosszú időre eltemették” – mondta Veszprémy. „Ő hiteles, még akkor is, ha téved – és én határozottan úgy gondolom, hogy téved. Fináli ilyen értelemben neológ fundamentalista, és mindig nehéz valakinek a saját fundamentalistát kezelni.”

Fináli fizetését továbbra is a Mazsihisz folyósítja a neológ gyülekezet rabbijaként végzett munkájának ellentételezéseként, de kizárták a szervezet rabbitestületből, így nem szavazhat politikai és adminisztratív kérdésekben.

Mégis éppen Fináli őszintesége és szenvedélyessége az, ami táplálja népszerűségét. Steiner, Fináli gyülekezeti tagja szerint a neológ rabbi különc a kollégái között, akik közül sokan kitérnek a vitában való részvétel elől, hogy ne kerüljenek bajba.

„Megtanított héberül, és életemben először ő hozott kapcsolatba a judaizmussal, miután egy teljesen szekuláris családban nőttem fel” – mondta Steiner Fináliról. „Nem értek egyet az Izraellel és a Chábáddal kapcsolatos nézeteivel, akiket nagyon tisztelek. De Gábor őszinte. Ő valódi. Kimondja, ami a szívén, és ezért akarsz vele a súlban együtt lenni”.

Zsidózással vádolja Márki-Zayt Kardos Péter neológ főrabbi

A Mazsihisz rabbikarának rangidős tagja és az Új Élet főszerkesztője betelefonált Bolgár György klubrádiós Megbeszéljük c. műsorába panaszt tenni Márki-Zay ellen.