Mostanra már világos, hogy a klímaváltozás nem riogató tudósok agyszüleménye, hanem a szomorú valóság. A dolgok mai állása szerint a helyzet kétségbeejtő, és könnyű azt érezni, hogy a kocka el van vetve, nincs mit tenni, mint várni a katasztrofális következményeket. Yuval Noah Harari szerint viszont a kilátásaink látványos javulásához elég lenne a globális GDP két százalékát erre a célra elkölteni – írja Litván Dániel a Privatbankar.hu-n megjelent cikkében.
„Ahogy súlyosbodik a klímaválság, túl sokan váltanak a tagadásról egyenesen a kétségbeesére – kezdi a héten megjelent figyelemfelhívó írását Yuval Noah Harari izraeli történész-filozófus. – Néhány éve még gyakran lehetett hallani olyan embereket, akik tagadták a klímaváltozás tényét, kisebbíteni igyekeztek annak veszélyeit, esetleg azt hangoztatták, túl korai még ezen aggódni. Most sokan azt mondják, már késő. Az apokalipszis jön, és mi nem tehetünk semmit, hogy megakadályozzuk.”
Miközben az talán nevezhető örvendetes fejleménynek, hogy egyre többen ismerik el a klímaváltozás tényét, illetve ismerik fel az ebben rejlő veszélyeket, a kétségbeesés nem a megfelelő reakció Harari szerint, mert az is nagyon veszélyes, ha cselekvés helyett bénultan várjuk a közelgő, elkerülhetetlen végzetet. És nincs is okunk a kétségbeesésre.
„Az emberiség hatalmas erőforrások felett rendelkezik, és ezek okos felhasználásával még elkerülhető az ökológiai kataklizma”
– állítja a szerző.
És nem csupán a levegőbe beszél. A Harari és menedzsere, alkotó- és élettársa, Ytzik Yahav alapított think tank, a Sapienship kísérletet tett arra, hogy kiszámolja, mennyibe is kerülne a klímakatasztrófa elkerülése.
Természetesen egy ilyen komplex kérdésben nehéz egyetlen számot megadni válaszul. Harariék azonban több héten keresztül bújták a különböző tanulmányokat, jelentéseket, és végül eljutottak egy megalapozottnak tűnő becsléshez. A kijött szám pedig meglepően, sőt reménykeltően alacsony. Persze nem abszolútértékben, hiszen éves szinten a világon mintegy 2 547 milliárd dollárra lenne szükség a cél eléréséhez. Ha azonban úgy nézzük, hogy ez a 2020-ban közel 85 billió dollárra rúgó globális GDP mindössze 3 százaléka, akkor rögtön más megvilágításba kerülnek a dolgok.
A cikk folytatása itt olvasható.
