Mi kell még ahhoz, hogy egy antiszemita gyűlöletcselekményt a nevén nevezzenek? – tette fel válaszul a kérdést a The Jerusalem Post egyik szerzője.
Megdöbbentő kijelentést tett az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyik embere nem sokkal azután a szombati támadás után, amely során egy rabbit és három másik embert ejtett túszul egy fegyveres a texasi Colleyville-ben lévő Bét Israel reform zsinagógában.
Mint ismert, az amerikai hatóságok 11 óra várakozás után behatoltak az épületbe és lelőtték a túszejtőt, akinél egy fegyvert találtak. A tettest Malik Faisal Akramnak néven azonosították, a 44 éves férfi brit állampolgár volt, aki hetekkel korábban érkezett az Egyesült Államokba.
Az eset után az FBI dallasi irodájának vezetője, Matthew Desarno a következőket mondta az elkövetőről:
„A témával való foglalkozásunk alapján úgy gondoljuk, hogy kizárólag egy témára összpontosított, és az nem kifejezetten a zsidó közösséggel volt kapcsolatos. De továbbra is azon dolgozunk, hogy megtaláljuk az indítékot”.
A nyomozóiroda emberének szavai többekben felháborodást váltott ki.
Elég abszurd az az elmélet, miszerint egy zsinagóga elleni támadás „nem kifejezetten a zsidó közösséggel volt kapcsolatos” – írta Lahav Harkov a The Jerusalem Post oldalán. Hangsúlyozva, hogy az amerikai felnőtt lakosságnak mindössze 2.4 százaléka, a texasi lakosoknak pedig csak 0.6 százaléka zsidó származású. Így elég kicsi esélye van annak, hogy valaki véletlenszerűen tévedjen be éppen egy zsinagógába, amikor túszokat akar ejteni.
„Az sem mellékes, hogy a fegyveres férfi pont szombat reggel, egy sábáti istentisztelet közben ment be. Az időzítés is egyértelműen szándékos volt” – szögezi le Harkov.
De lássuk, mi is volt az az egy téma, amire az elkövető „kizárólagosan összpontosított”. A hírek szerint az elkövető Aafia Siddiqui szabadon bocsátását követelte, akit Afganisztánban tartóztattak le, miután terrortámadás elkövetésével fenyegetőzött és amerikai katonákra is rálőtt.
A támadó által „testvérének” nevezett pakisztáni tudósnő köztudottan antiszemita nézeteket vallott (korábbi cikkünkben erről bőven is írtunk). Például egy alkalommal azzal az indokkal utasított el egy jogi védőcsapatot, hogy az ügyvédek zsidók voltak, és azt állította, hogy az ellene folyó ügy egy zsidó összeesküvés.
Ragaszkodott ahhoz, hogy az esküdteket DNS-tesztnek vessék alá, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy nem „cionisták” és nem „izraeliek”. Barack Obamának írt levelében pedig szintén nyíltan zsidó-ellenes kirohanásait fogalmazta meg.
„Csekély esélye van annak, hogy valaki úgy követelje szenvedélyesen Siddiqui szabadon bocsátását egy fegyveres túszejtés során, hogy közben nincs tisztában a zsidókkal kapcsolatos nézeteivel, amik széles körben ismertek és még a Wikipédia is listázta azokat”.
Mi kell még egy bűncselekményhez, hogy „kifejezetten a zsidó közösséghez kapcsolódónak” tekintsék? És mi kell még ahhoz, hogy egy antiszemita gyűlöletcselekményt a nevén nevezzenek? – teszi fel a kérdéseket Harkov a történtek kapcsán.
Borítókép: EPA/RALPH LAUER