A legnagyobb kazahsztáni város, Almaty zsidó közössége beszüntette tevékenységét, mivel tagjainak többsége a véres tüntetések hulláma miatt otthonában húzta meg magát – írja a Jewish Telegraphic Agency.
A vasárnap kezdődött erőszakos cselekményekben több tucat tüntető és 18 rendőr vesztette életét, ami arra késztette az Oroszországot, hogy csapatokat vezényeljen a közép-ázsiai országba.
A tüntetések az üzemanyag árának emelése miatt kezdődtek, de egyre szélesebb körben irányultak Tokajev elnök autokratikus uralma ellen. A zavargók felgyújtották az elnöki palota homlokzatát, és üzleteket fosztogattak Almatiban, ahol a legtöbb kazahsztáni zsidó is él.
Jeshaya Cohen, Kazahsztán főrabbija, aki a Chábád-Lubavics mozgalomhoz kötődik, azt nyilatkozta, hogy az ország zsidói mind fizikailag, mind politikailag kimaradnak a konfliktusból, és a saját otthonaikban maradnak, „amíg a rendfenntartó erők stabilizálják a helyzetet”.
Kazahsztánban nyolc zsinagóga van, amelyek közül legalább háromban hetente vagy naponta tartanak rendezvényeket.
„Mindegyik felfüggesztette tevékenységét, hogy ne veszélyeztesse a híveket”
– mondta Cohen.
De a temetések, amelyek közül egy volt pénteken, és más sürgős ügyek folyamatosan zajlanak. Cohen szerint a zavargásokban zsidóknak és vagyonuknak nem esett bántódása.
„A Beit Menachem zsinagóga és zsidó közösségi központ, Almaty legnagyobb zsidó központja a városközponton kívül található, ami „valószínűleg a közösség javára játszik”
– mondta Berel Lazar orosz főrabbi, mivel a legtöbb erőszakos cselekmény a városközpontban történik.
Zeev Levin, a jeruzsálemi Yad Ben Zvi Intézet bukariai zsidókkal foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és Közép-Ázsia szakértője szerint a folyamatban lévő zavargások során a zsidók vagy zsidó örökségi helyszínek elleni támadások kockázata Almatyban nagyon alacsony.
Az antiszemitizmus békeidőben is hagyományosan alacsony Kazahsztánban.
„Még az elmúlt évtizedekben a közép-ázsiai köztársaságokat sújtó legkegyetlenebb polgárháborúi során is nagyrészt békén hagyták a zsidó örökségi helyszíneket”
– mondta Levin.
Kazahsztán, a 19 millió lakosú, túlnyomórészt muszlim nemzet, amelynek területe nagyjából négyszer akkora, mint Texasé, jelentős ásványkincseket rejt, köztük a világ ismert kőolajkészleteinek mintegy 3%-át, valamint jelentős földgázlelőhelyeket. A Zsidó Világkongresszus szerint az ország néhány ezer zsidónak ad otthont.
„Sok kazah-zsidó család az üzleti életből él, és „teljesen távol tartja magát a politikától”
– mondta Levin.
„Ha pedig rákényszerülnek, akkor elvárható, hogy a kormányt támogassák”
– folytatta.
Cohen egyetért ezzel, és Tokajevet „a béke és a haladás emberének” is nevezte. Cohennek nincsenek rá bizonyítékai rá, de megvan róla győződve, hogy a tüntetők „úgy tűnik, valójában nem kazahok”
Arra a kérdésre, hogy mégis kik voltak a tüntetők, azt mondta:
„Nem tudjuk pontosan. Úgy tűnik, hogy olyan csoportok, amelyek idejöttek. A kazahok nem fosztogatnak és gyújtogatnak boltokat, ezek nem az ő módszereik”.
Vallási szempontból a kazah zsidók, akik közül sokan az ősi grúz és bukariai zsidó közösségekből származnak, Berel Lazar orosz főrabbi szerint is többnyire tradicionálisak és konzervatívak.
A Beit Menachem 1994-ben épült a városközponttól három mérföldre északnyugatra, a Chábád mozgalom egyik vezetőjének, Levi Yitzchak Schneerson sírja közelében. Egy jelentős zarándokhely, amelyet Tokajev kormánya 2020-ban felvett az ország nemzeti örökségi listájára.
