A kínai internetes óriás a Baidu elindította a „Metaverzum” – egy virtuális valóságban létező közösségi tér – saját verzióját, hogy felvegye a versenyt a korábban Facebook néven ismert Meta vállalatéval. Robin Li, a Baidu vezérigazgatója (virtuális) beszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia és az „ember-számítógép szimbiózis” „aranykora” van küszöbön.
A Metaverzum XiRang („A remény földje”) nevű verziója azonban kissé nehezen indult, még a kínai CGTN híradó is „szörnyű élményként” írta le a még mindig nyers szoftvert – írja az UnHerd.
Mégis, a kínai befektetők, nyugati társaikhoz hasonlóan, az utóbbi időben lelkesedtek minden virtuális dologért, annak ellenére, hogy a koncepció által ígért zökkenőmentes virtuális világ gyakorlatilag továbbra sem létezik.
A Baidu Metaverse-nek azonban valószínűleg egy még nagyobb kihívást jelentő bírálóval kell szembenéznie az elkövetkező években: a kínai kormánnyal.
A CICIR, egy állami agytröszt, amely a kínai külföldi hírszerző apparátus kutatási részlegeként működik, nemrégiben egy fehér könyvet adott ki, amelyben elemzi a Metaverzum által Kína számára jelentett kockázatokat és lehetőségeket. Ebből egy olyan kínai állam rajzolódik ki, amely alapvetően ellentmondásosnak tűnik a virtuális valóság megközelítésével kapcsolatban.
Egyrészt a dokumentum elmagyarázza, hogy a virtuális világ felkarolása milyen jelentős előnyökkel járhat Peking számára. Olyan jövőt eredményezhet, amelyben végül „a virtuális és a valóság közötti különbségtétel elveszíti jelentőségét”, és „a Metaverzum a valós világgal párhuzamosan létező „valós világgá” válik”.
Ezáltal „megvalósulhat a virtuális és a valós világ integrációja”, és „mélyen megváltoztathatja a létező társadalom szerkezetét és működését”, de gyorsabban és „alacsonyabb költséggel”, mint a „dolgok internetén” alapuló digitális „valós világ átalakítása” – írják.
A dokumentum azt is megjegyzi, hogy „a Metaverzum egy ország politikai gondolkodásának… és politikai biztonságának szerves részévé válik”. Egy olyan állam számára, amely mostanra a digitális technológiák politikai ellenőrzésre való felhasználásában jártas, ez valójában több előnyt jelenthet, mint kockázatot.
Még ennél is fontosabb az az érvelés – írja a cikk, hogy:
a Metaverzum „az emberi létezés második terévé válhat, és új életet biztosíthat az embereknek egy másik dimenzióban, másodlagos identitásokat, másodlagos társadalmi kapcsolatokat és idealizált életstílusokat szülve…”.
Kína 2020-ban a 2021-2025 közötti időszakra vonatkozó átfogó ötéves tervében a „virtuális és kiterjesztett valóságot” a hét stratégiai iparág közé sorolta, amelyeket állami támogatással kiemelten kell kezelni.
Az UnHerd leírja, hogy a kínai agytröszt azért elismeri, hogy a metaverzum jelentős kockázatokkal is járhat. A magával ragadó virtuális világ fejlődése „mélyreható változásokat eredményezhet a társadalmi struktúrában”, amelyeket nehéz előre jelezni. Sokat ronthat a kibertámadások hatásán, „a bűnözők felhasználhatják a függőséget okozó digitális drogok előállítására”, és „negatív hatással lehet a fiatalok fejlődésére”.
Azok, „akik túl sokáig maradnak elmerülve, szociálisan elszakadhatnak a való világban élőktől”.
Ez utóbbi kockázattal kapcsolatban Hszi Csin-ping jelezte, hogy hol áll. A súlyos demográfiai válság miatt Xi nem szeretné, ha Kína fiatal, munkaképes korú lakossága minden idejét virtuális szórakozással töltené. A kínai szabályozó hatóságok szigorú korlátozásokat vezettek be a kiskorúak játékaira, az állami média pedig „elektronikus kábítószerként” és „szellemi ópiumként” bélyegezte meg a videojátékokat.
Borítókép: Unsplash/Jessica Lewis
