Kína vezetői még titokban is kódnyelvet használnak

A kínai bürokratáknak meg kell tanulniuk a sorok között olvasni. 

2022 novemberében Hszi Csin-ping tíz éve lesz Kína vezetője. Ez alatt a 10 év alatt a nyugati hírszerzés kevés információt szerzett arról, hogy a kínai vezető hogyan hoz döntéseket, vagy hogyan működik együtt kollégáival. Hszi még elődeinél is inkább az árnyékban tevékenykedik. Kína számos kötetet adott ki beszédeinek kivonataiból, azonban csak a közelmúltban szivárgott ki egy titkos beszélgetéssorozat, amely bepillantást engedett abba, hogyan kommunikál Hszi a színfalak mögött válság idején, és hogyan reagál a bürokrácia – olvasható az Economist cikkében.

A beszélgetések mindegyike 2014-ben hangzott el. A beszélgetések a pártnak a terrorizmus, a szeparatizmus és a vallási szélsőségesség “három gonosz erő” elleni kampányához kapcsolódnak a távol-nyugati Hszincsiang régióban, ahol a 26 milliós lakosság közel fele többnyire egy muszlim etnikumhoz, az ujgurokhoz tartozik.

A beszédek segítségével próbálnak az elemzők tisztább képet kapni a kínai vezetőről – írja az Economist.

2014. március 1-jén egy nyolcfős, késsel felfegyverkezett ujgur csoport megrohamozott egy vasútállomást Kunmingban, egy délnyugati városban, és 31 embert ölt meg. Az állami média a vérontás okozta sokkot a szeptember 11-i amerikai támadásokhoz hasonlította. Május 22-én öt ujgur két terepjáróval hajtott be egy piacra Urumcsiban, Hszincsiang fővárosában, és robbanóanyagot robbantott, 43 embert megölve.

Az egyik beszédet mindössze hat nappal az urumcsi erőszak után tartották Pekingben, egy vezetői találkozón, amelyen a Hszincsianggal kapcsolatos politikát vitatták meg. Akkoriban az állami média csak néhány idézetet tett közzé belőle, és azokból egyértelműen tükröződött Hszi dühe – írja az Economist. Idézték őt, amint “rézből és acélból készült falakat” és “a földtől az égig terjedő hálókat” követelt, hogy a terroristákat úgy kapják el, mintha “patkányok lennének az utcán”. Ennek a beszédnek, valamint a másik három beszédnek a titkosított szövege, amelyeket Hszi 2014 áprilisában, egy hszincsiangi körút során mondott el, tartalmazza az erőszak megfékezésére irányuló stratégia körvonalait.

Az érdekes azonban az, hogy ezek nem jelentenek egyértelmű tervezetet. Ezekben Xi nem szólított fel közvetlenül azokra az intézkedésekre, amelyek 2017 óta kibontakoztak, és amelyek arra késztették Amerikát, hogy népirtással vádolja Kínát. Az internálások mellett ezek közé tartoztak a kényszersterilizációk és több százezer ujgur kényszermunkára való kényszerítése.

A konkrét parancsok hiánya jellemző a főtitkár azon beszédeire is, amelyeket a bürokrácia alacsonyabb szintjein terjesztettek. A titkosított iratok nem sokkal egyértelműbbek, mint a nyilvánosan közzétett beszédek Hszi beszédeinek hivatalos fordításait, amelyeket külföldieknek szántak fogyasztásra, különös szigorral fosztják meg az érzékeny tartalmaktól – írja a cikk.

Az alacsonyabb szintű tisztviselőknek a sorok között kell olvasniuk. Hszi most nyilvánosságra hozott beszédei tartalmaznak átütő, keményvonalas felhívásokat (“ne mutassatok kegyelmet”). Meglepő módon azonban az ujgurok és vallásuk iránti toleranciára és tiszteletre való felhívások is helyet kapnak benne. Bármely kívülálló, aki 2014-ben olvasta őket, vagy azt a hármat, amelyet 2016-ban, a gulág megnyitásának előestéjén újra kiadtak, nem gondolta volna, hogy az elnyomás ilyen mértékű lesz – írja a cikk.

A párt vezetője az egyik beszélgetésen sürgette, hogy a han kínai tisztviselők töltsenek időt az ujgurokkal az otthonaikban, és pozitívan fogalmazott, mondván ösztönözni kell az etnikumok közötti kötődést. Jól illusztrálja a kódolt beszédet, hogy ebből az utasításból egy olyan rémisztő program lett, amelynek keretében han tisztviselőket szállásoltak el ujgur családoknál, hogy kémkedjenek utánuk és megfélemlítsék őket.

A beszélgetések kiválóan illusztrálják miért okoz olyan nagy nehézségeket a nyugati titkosszolgálatoknak kiszámítani, hogy mit tervez Kína.

Teljes cikk.

Egy elkapott ügynök lerántotta a leplet a kínai katonai kémkedésekről

Egy történelmi jelentőségű bírósági döntés rávilágít arra, hogy Kína hogyan használta fel a kémkedést arra, hogy katonai és gazdasági előnyre tegyen szert Amerikával és a világ többi részével szemben.