Az úgynevezett „Facebook-törvény”, amely a közösségi médiában található káros tartalmak blokkolására irányul, túlságosan széleskörű, és ajtót nyit a szólásszabadság megsértésének – mondja Dr. Tehilla Shwartz Altshuler, az IDI munkatársa a Times of Israel értesülése szerint.
Az Izraeli Demokrácia Intézet és az Izraeli Internet Szövetség kedden sürgős kérelmet nyújtott be a Knesszet törvényalkotási miniszteri bizottságához, hogy vizsgálja felül az online „uszítás” visszaszorítására irányuló törvényjavaslatot, amely szerintük messze túlmutat azon, amit bármely demokratikus ország megenged.
A „Facebook-törvény” néven emlegetett törvényjavaslat legalább 2017 óta kering, és hétfő este egy kulcsfontosságú akadályon is túljutott, mivel megkapta a bizottság szükséges jóváhagyását. A törvényjavaslat most második és harmadik olvasatra kerül a plénum elé.
A törvényjavaslat értelmében egy bíró elrendelhetné, hogy a tartalom közzétevőjét kötelezzék a posztok eltávolítására a weboldaláról, ha a bűnüldöző szervek meggyőződtek arról, hogy a tartalom közzétételével bűncselekményt követtek el.
A javaslat lényegében lehetővé teszi az izraeli hatóságok számára, hogy a felhasználók által generált tartalmakat tartalmazó bármely weboldalról – beleértve a Google-t, a Twittert és a Facebookot -, valamint a híroldalakról – beleértve a fizetőfallal rendelkező és a felhasználói regisztrációt igénylő oldalakat is – letiltsák a bejegyzéseket az izraeli felhasználók számára.
A törvényjavaslatot 2018-ban majdnem elfogadták, amikor az utolsó pillanatban (és a The Times of Israel megkeresésére) Benjámin Netanjahu akkori miniszterelnök közbelépett, hogy levegye azt a Knesszet napirendjéről. Akkor azt mondta, hogy a tervezet olyan széleskörű hatásköröket biztosítana, amelyek veszélyeztetik a szólásszabadságot.
A törvényjavaslatot most Gideon Szaár igazságügyi miniszter támogatja, aki üdvözölte a törvényalkotási miniszteri bizottság hozzájárulását.
A bizottságnak írt levelükben Dr. Tehilla Shwartz Altshuler, az Izraeli Demokrácia Intézet vezető munkatársa és a Demokrácia az Információs Korban Program vezetője, valamint Dr. Asaf Wiener, az Izraeli Internet Szövetség szabályozási és politikai vezetője több fő problémát is felvázol a Facebook törvényjavaslattal kapcsolatban.
„A törvényjavaslat a szükségesnél szélesebb körű, és jelentős eljárásbeli lehetőséget kínál a kormányzati cenzúrának”
– írták a szerzők.
„Ráadásul a törvényjavaslat lehetővé teszi az intézményi tartalomszolgáltató oldalak, például izraeli és külföldi újságok tartalmának eltávolítását is olyan mértékű beavatkozással, amely a demokratikus világ egyetlen más országában sem létezik.”
Shwartz Altshuler kedden a The Times of Israel című izraeli lapnak elmondta, hogy
„a törvény minden weboldalra vonatkozik, legyen az fizetős vagy ingyenes, regisztrációval vagy anélkül. Ez azt jelenti, hogy bírósághoz lehet fordulni és kérni a tartalom eltávolítását még a híroldalakról is, ami hallatlan”.
Kifejtette, hogy a törvényjavaslat túlságosan széleskörű, és bármilyen méretű – több ezer látogatóval rendelkező és több milliós -, valamint izraeli és külföldi szervereken tárolt oldalakra vonatkozik,
„ami azt jelenti, hogy ténylegesen megkereshetik például a The Washington Post-ot, és kérhetik a tartalom eltávolítását izraeli IP-címekről”.
A németországi tartalomeltávolítási jogszabályok például csak a közösségi médiahálózatokkal foglalkoznak, és kizárják azokat, amelyeknek kétmilliónál kevesebb regisztrált felhasználójuk van Németországban.
„Ez nagyon széleskörű, és nincsenek korlátok. Nincs ok arra, hogy így járjunk el”
– mondta.
A törvényjavaslatot először 2016 végén fogalmazták meg, miután az előző két évben halálos késeléses és autós robbantásos terrortámadások hulláma zajlott le, amelyeket főként palesztin magányos támadók követtek el.
A biztonsági hatóságok szerint az erőszakra vagy terrorra való felbujtás a közösségi médiaplatformokon szerepet játszott e támadások elkövetésében, és az eredeti jogszabály célja az volt, hogy a hatóságoknak eszközöket biztosítson az Izraelben, különösen a közösségi médiában az interneten megjelenő uszító tartalmak kezelésére, és különösen azokban az esetekben, amikor az író vagy a posztoló személyazonossága ismeretlen, vagy Izraelen kívül, annak joghatóságán kívül tartózkodik – magyarázta Shwartz Altshuler, a Lawfare blogon 2018-ban Rachel Aridor-Hershkovitz, az Izraeli Demokrácia Intézet Democracy in the Information Age Programjának kutatója.
A majdnem elfogadott végleges változat azonban jóval szélesebbkörű volt, és kulcsfontosságú hivatkozásokat tartalmazott az izraeli büntető törvénykönyvre, amelynek értelmében potenciálisan eltávolíthatók a tartalmak, ha azok az izraeli jog szerint bármilyen bűncselekményre vonatkoznak, beleértve a politikai diskurzushoz kapcsolódókat is.
Most újra itt van, csak „kisebb változtatásokkal”.
„A jogszabály az izraeli büntető törvénykönyvben szereplő valamennyi bűncselekményre hivatkozik, és ebben az értelemben tartalmazza azt, amit mi ’politikai záradékoknak’ nevezünk. Például egy politikai személyiség becsmérlése vagy a rasszizmusra való felbujtás. Ezek mind olyan bűncselekmények, amelyeknek az elkövetése nagyon is politikai jellegűnek tekinthető”
– mondta Shwartz Altshuler.
Ezzel szemben például
Ausztráliában és Németországban, „ahol van jogszabály a közösségi médiából való tartalomeltávolításra, ott ezt a büntető törvénykönyvekből származó konkrét bűncselekményekre vagy konkrét témákra szűkítették le… például kiskorúak elleni bűncselekményekre, meztelenségre, szexuális erőszakra, illetve az egyéneknek okozott tényleges károkozásra”, valamint a terrorra
– magyarázta.
Izraelben a törvényjavaslat minden olyan bűncselekményre vonatkozna, amely a közbiztonságot veszélyeztetheti, nem pedig kifejezetten egy személy biztonságát vagy a nemzetbiztonságot.
„A közbiztonság értelmezhető a kormányba vetett közbizalomként és hasonló dolgokként, és nem szeretném, ha a kormány azzal a követeléssel fordulna a bírósághoz, hogy távolítson el tartalmakat”
– mondta Shwartz Altshuler.
További problémát jelent a törvényjavaslatban foglaltak szerint az az eljárás, amelynek során a hatóságok a tartalom blokkolására tehetnek lépéseket.
„Először is, valaki jelentheti a tartalmat (a hatóságoknak). Aztán elmennek és engedélyt kérnek a főügyésztől, majd visszamennek a bíróságra, és 48 órán belül végzést kapnak. Tehát az egész eljárás 2-3 napot vesz igénybe. Három nap az interneten egy örökkévalóság. A tartalomeltávolítás nem így történik, ha tényleg szükség van rá. Nem akkor, ha terrorizmusra való felbujtásról van szó, és nem akkor, ha pornóról”
– mondta Shwartz Altshuler.
Shwartz Altshuler és Wiener, az Izraeli Internet Szövetség képviselői által előterjesztett javaslatok között szerepel, hogy a jogszabályt csak a közösségi média platformokra és a nagyon súlyos, élet-halál kérdésekre korlátozzák, valamint, hogy három órán belül el kell távolítani.
A javasolt jogszabály nemcsak „megnyitja az ajtót a kormányzati cenzúra előtt”, hanem „célját tekintve is hatástalan, a valóban káros tartalmak gyors eltávolítása szempontjából” – állítja Shwartz Altshuler.
Példaként egy olyan esetet említett, amelyben személyesen is érintett volt, és amely egy dél-izraeli konzervatív családból származó beduin tinédzserrel kapcsolatos, akiről a bátyja készített egy fotót, amelyen nem visel hidzsábot (fejfedőt), és viccből feltöltötte egy közösségi médiaplatformra, ahol a kép keringett.
„Kiderült, hogy amint az apja megtudja, hogy a hidzsáb nélküli fotója felkerült a Twitterre, meg fogja ölni, vagy megveri. Azonnal el kell távolítaniuk ezt a fotót. Nincs rá három napom”
– írta le Shwartz Altshuler.
A jogszabály „indokolt abban az értelemben, hogy vannak olyan tartalmak, amelyeket azonnal el kell távolítani az internetről”, de nagyon szűken kell meghatározni, hogy ez milyen típusú tartalmakra vonatkozik, és hatékonyan kell kezelni”
– tette hozzá.
Shwartz Altshuler azt is elmondta, hogy értetlenül áll a döntés előtt, hogy egy ilyen széleskörű törvényjavaslatot terjesztenek elő.
„Furcsa, hogy most mutatják be. 2018-ban mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a törvényjavaslatot korrigálni kell. Szaár megtehette volna ezt, de nem tette meg. Nem értem, miért nem változtattak rajta”
– mondta, hozzátéve, hogy kétli, hogy ebben a formában a koalíció támogatni fogja.
Az időzítés is rossz volt, tette hozzá. Szaár nemrégiben nevezett ki az igazságügyi minisztérium alá egy különbizottságot, amelynek feladata, hogy szabályozási ajánlásokat fogalmazzon meg a közösségi médiahálózatokkal, valamint az Izraelben és külföldön megjelenő új technológiákkal kapcsolatban.
„Ennek a bizottságnak eddig talán két ülése volt, és még nem álltak elő semmivel. Ráadásul most ezt a törvényjavaslatot is beterjeszti. Miért nem várja meg ezt a bizottságot? Ez a dolguk”
– nyilatkozta Shwartz Altshuler.
