A nemzetiség, amely Izrael mellé állt a függetlenségi háborúban: a cserkeszek

A magukat adigének nevező, kaukázusi eredetű közösség Izrael legkisebb létszámú, de talán legérdekesebb nemzeti kisebbsége. Őket mutatja be az Izraeli Nemzeti Könyvtár blogja, amelyet a Zsido.com szemlézett.

Két galileai faluban, az 1876-ban a sapszug törzs által alapított Kfár Kámában és az 1878-ban, az abzakh törzs által alapított Rechánijában él Izrael cserkesz közösségének szinte minden tagja. Őseik még a XIX. században érkeztek a Szentföldre, az orosz hódítók kardja elől menekülve. Az azóta eltelt időben tökéletesen megőrizték egyedi kultúrájukat, nyelvüket, szokásaikat és vallásukat, de ez egyáltalán nem gátolta meg őket abban, hogy teljes mértékben beilleszkedjenek az izraeli társadalomba.

Az adigék a Kaukázus északnyugati területéről érkeztek, őshazájuk a Fekete-tengertől keletre, a mai Oroszország, Törökország és Irán között fekszik. Sokáig laza törzsszövetségben éltek, saját államot nem alapítottak. A tizenkét törzset az adige identitás tartotta egyben. Az európai fülnek igen különösen csengő nyelvük 64 mássalhangzót különböztet meg. Sokáig egyedi jelzésrendszert használtak az információ megőrzésére, a XIX. században pedig kialakult a cirill betűket használó írásbeliségük is.

Függetlenségüket nagyra tartották, ezért három évszázadon keresztül vállalták a fegyveres konfliktust a Kaukázus meghódítására törő orosz birodalommal. A háború utolsó periódusában, 1860 és 1864 között az oroszok végső támadásra szánták el magukat, melynek a következménye több száz felégetett falu és népirtással felérő pusztítás lett. A túlélőket száműzték. Közülük mintegy egymillió ember az Oszmán Birodalom területén keresett menedéket. Abban az időben a Szentföld is török kézen volt, így oda is érkeztek cserkesz menekültek. Eredetileg három települést alapítottak, a fent említettek mellett létezett még egy cserkesz falu Hadera közelében, de egy maláriajárvány következtében elnéptelenedett.

Tombol a paranoia: „titkos zsidók” vezetik Törökországot?

A titokzatosság jó táptalaja az összeesküvés-elméleteknek, így a dönmék a legkézenfekvőbb célpontjai a modern antiszemitáknak. Eperjesi Ildikó írása.

Kaukázusiak egyébként már évszázadokkal korábban is éltek ezen a vidéken: az oszmánok által különböző népektől elragadott és katonának nevelt mamelukok egy idő után fellázadtak és saját birodalmat alapítottak a Közel-Keleten. Több híres uralkodó-dinasztiájuk kaukázusi eredetű volt.

A cserkeszek nagy szolgálatot tettek az oszmánoknak: helyreállították a rendet az addig folyamatos beduin portyázásoknak kitett Galileában. A törökök korábban észak-afrikai betelepülőkkel és kurd harcosokkal is megpróbálták pacifikálni a beduin törzseket, de nem sok sikerrel. Végül a kiváló harcos hírében álló adigék oldották meg a problémát. A nyugalmas helyzet tette lehetővé azután, hogy az első alijahullám során virágzó zsidó településeket létesítsenek a vidéken, melyek védelmében a cserkesz harcosok is részt vettek. Ha ellátogatunk a festői Kfár Kámába, láthatjuk, hogy a település magja erődszerűen egymáshoz épült házakból áll, a közösségi tereket így falak védték. Ezt az építkezési módot a Kaukázusból hozták magukkal a betelepülők.

A Zsido.com cikkének folytatása a cserkeszekről itt olvasható.

Hogyan nézett ki Dávid és Salamon király Izraelje?

“Nagyon erős bizonyítékaink vannak arra, hogy az eddig megközelítés téves volt, és hogy amit az ősi Izrael földjén élő nomádokról gondoltunk, azt rosszul tudtuk.”