Egy elveszettnek hitt tóra titokban megőrzött részei kerültek elő Németországban több mint nyolcvan év után.
A Krisztályéjszakán – 1938. november 9-én – felgyújtott görlitzi zsinagóga tórájából származó töredékeket és azok titkát egy evangélikus lelkész őrizte meg több mint fél évszázadon át, majd a közelmúltban átadta a városnak.
„Most jó kezekben vannak, senki sem fog óvatlanul bánni velük”
– mondta el a dpa-nak Uwe Mader lelkész.
Octavian Ursu polgármester azt ígérte, hogy a leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket a nyilvánosságnak is bemutatják.
A görlitzi zsinagóga tóratekercséből kivágott pergamendarabokat az utolsó pillanatban mentették meg a tűztől a felgyújtott templomban. A lelkész szerint nem tudni, ki volt a megmentő, a töredékeket egyszer csak valaki az apja, egy rendőrnövendék kezébe nyomta.
Apja egy ügyvéd tanácsára átadta töredékeket egy lelkésznek, hogy nála biztonságban legyenek a nácik elől. A lelkész özvegye 1969-ben adta át azokat az akkor fiatal Uwe Madernak azzal, hogy őrizze meg a titkot.
Mader, a későbbi rendőrségi lelkész – mint elmondta – úgy vigyázott a kézírásos pergamenekre, mint a szeme fényére. Bizalmatlan volt, mert a korabeli NDK (a kommunista Kelet-Németország) politikája „nem nagyon volt zsidóbarát”, ezért úgy érezte, hogy feltétlenül titokban kell tartania a töredékek ügyét.
Uwe Mader eleinte hivatali szobájában, tapétatekercsek között rejtette el, később, az újraegyesítés után egy ajándékba kapott rendőrségi fémszekrényben zárta el a pergameneket, a szekrény kulcsát pedig állandóan magánál tartotta.
A lelkész mostanra úgy érezte, hogy a zsinagóga és a görlitzi társadalom fejlődése miatt ideje megtörni hallgatási fogadalmát és átadni a tóradarabokat a városi archívumnak.
Vége a bizalmatlanság korának – jelentette ki Mader, aki elmondása szerint szorosan figyelemmel kísérte a görlitzi társadalom fejlődését, különösképpen a zsinagógáét, amely a pusztulás évtizedei után restaurálva, kulturális fórumként nyílt meg újra idén júliusban.
A görlitzi zsinagóga az egyetlen Szászországban, amely a tűz ellenére túlélte az 1938-as pogromot. A tóra eltűnt, eddig azt hitték, hogy teljesen elégett a tűzben.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
