Kína katonai támaszpontot tervez Afrika atlanti-óceáni partvidékén

Kína az Atlanti-óceánon, a kis afrikai ország, Egyenlítői-Guinea partjainál kívánja létrehozni első állandó katonai jelenlétét – derül ki a The Wall Street Journal amerikai titkosszolgálati adatokon alapuló beszámolójából.

Bár a tisztviselők nem írták le részletesen Kína terveit, azt mondták, hogy Kína jelenléte Afrika atlanti partjainál fokozná az Egyesült Államokra leselkedő lehetséges fenyegetést, mivel a kínai hadihajóknak a keleti parttal szemben biztosítana egy helyet, ahol újra fegyverkezhetnek és átöltözhetnek – írta a Journal a The Hill beszámolója szerint.

Stephen Townsend tábornok, aki az amerikai Afrika Parancsnokság parancsnokaként szolgál, áprilisban azt mondta a szenátusnak, hogy Kína „legjelentősebb fenyegetése” egy „katonailag hasznos haditengerészeti létesítmény lenne Afrika atlanti partvidékén”.

„Katonailag hasznos alatt valami többet értek, mint egy olyan helyet, ahol kiköthetnek, és ahol benzint és élelmiszert vehetnek. Egy olyan kikötőről beszélek, ahol lőszerrel újra fegyverkezhetnek és haditengerészeti hajókat javíthatnak” – tette hozzá Townsend.

Jon Finer, Biden elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettese októberben Egyenlítői-Guineába utazott, hogy meggyőzze Teodoro Obiang Nguema Mbasogo elnököt és fiát, Teodoro „Teodorin” Nguema Obiang Mangue alelnököt, hogy utasítsák el Kína ajánlatát – írta a lap.

„A tengerbiztonsági kérdések kezelésére irányuló diplomáciánk részeként világossá tettük Egyenlítői-Guinea számára, hogy bizonyos potenciális lépések, amelyek kínai tevékenységgel járnának ott, nemzetbiztonsági aggályokat vetnének fel” – mondta a Journal szerint a Biden-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője.

Obiang a világ leghosszabb ideje hivatalban lévő elnöke, több mint 40 éve uralkodik. A Human Rights Watch és más csoportok panaszkodtak a civil társadalom „könyörtelen elnyomására” az uralkodása alatt, valamint „elképesztő korrupcióra, amely elszívta az ország olajvagyonát”.

Az elmúlt hónapokban az emberi jogi kérdések, a COVID-19 járvány és a Tajvannal kapcsolatos aggodalmak miatt nőtt a feszültség Kína és az USA között.

Éppen a múlt héten Antony Blinken külügyminiszter „szörnyű következményekre” figyelmeztetett, ha Kína megszállná Tajvant és erőszakkal elfoglalná a szigetet.

„De itt is remélem, hogy Kína vezetői nagyon alaposan átgondolják ezt a kérdést, és hogy nem idéznek elő egy olyan válságot, amelynek szerintem sok emberre nézve szörnyű következményei lennének, és amely senkinek sem áll érdekében, kezdve Kínával” – mondta Blinken pénteken.

Fotó: EPA/JEROME FAVRE

Öt tényező, mely véget vethet Kína felemelkedésének

Sokan kongatják a vészharangokat Kína felfelé törése kapcsán. Vajon milyen bel- és külpolitikai tényezők vethetnek véget Kína felemelkedésének? Zsiros Egon írása.