Csaknem egy éve már, hogy női harci felderítőket telepítették először a libanoni határra, akiknek az a feladatuk, hogy drónjaikkal valós idejű hírszerzési információkat gyűjtsenek a szárazföldi csapatok számára.
Meitar Kadosh hadnagy, a 869. zászlóalj harci felderítéshez tartozó drónszázadának parancsnoka elmondta, hogy katonái az első nők, akik harci beosztásban szolgálnak a libanoni határon.
„A katonai felderítés az egyiptomi határ mentén kezdett először női harci felderítőket alkalmazni, majd a hadsereg rájött, hogy más határokon is beválhat ez”
– mondta.
„Nincs különbség a férfiak és a nők képességei között, és az IDF ezt megértette”.
„Minden nap vannak operatív küldetéseink a szektorban. Néha ezek olyan incidensek, amelyeket közzétesznek, néha pedig nem. A drónjaink nagy szerepet játszanak abban, hogy operatív képet kapjanak a csapataink”
– mondta.
„A csapataim őrzik az izraeli eget”
– mondta Kadosh.
Dana Colvin őrmester, harci felderítő katona és drónkezelő az elsők között csatlakozott az egységhez, és Tzehlimben képezték ki, mielőtt a libanoni határra vezényelték volna.
„Amikor először kerültünk ide, viszonylag új volt, és a legtöbb küldetés nem volt mélyreható”
– mondta.
„Az emberek nem voltak biztosak abban, hogy hol lehet minket a legjobban használni, de ahogy telt az idő, egyre több olyan küldetést kaptunk, amelyek hasznosak voltak, továbbá új, jobb képességekkel rendelkező drónokat is kaptunk.”
Egy évvel később nem csak új drónokat kaptak, de rájöttek arra is, hogy melyik technikák a legjobbak és sikeresebbek.
„Játszottunk azzal, amink van, sok próbálkozással és hibával. Látjuk, hogy melyik technikák a sikeresebbek, és folyamatosan próbáljuk fejleszteni őket. Tudjuk, hogy türelmesnek kell lennünk, mert nem minden fog működni elsőre”.
A kaliforniai származású Colvin harci felderítő beosztásban szeretett volna szolgálni, de nem tudott erről a pozícióról, amikor bevonult az IDF-be.
„Azt gondoltam magamban, ha már elhagyom a hazámat, akkor csinálhatnék valami olyat is, ami teljesen más és megéri”
– mondta.
Izrael és Libanon hivatalosan még mindig háborúban áll, és bár a libanoni határon viszonylag nyugodt a helyzet, május óta hat alkalommal volt rakétatűz.
A Kadosh csapatai által repült drónok „gyorsak, kicsik és hatékonyak”, és jelentős szerepet játszottak a május óta történt összes rakétatűz során.
Augusztusban három rakétát lőttek ki palesztin fegyveresek Kirjat Sémona északi városa felé. Bár károk nem keletkeztek, egy rakéta a nyílt mezőn csapódott be, és nagy tüzet okozott. Colvin csapatát arra utasították, hogy repüljenek oda a drónjaikkal, hogy tiszta képet kapjanak a tűzről és a környékről, miközben a helyszínen lévő csapatok és a tűzoltók ellenőrzés alá vonták a tüzet.
„Határozottan éreztük a májusi konfliktust itt fent, de ez olyan, mint a hullámok; néha erősebb, néha gyengébb”
– mondta Colvin, hozzátéve, hogy
„a mindennapok szintjén elfoglaltak vagyunk. Azt, hogy a másik oldal aktívabb volt-e vagy sem, a bevetések számából tudjuk megmondani”.
Colvin és katonatársai kisméretű, készen kapható civil DJI drónokkal és más, felderítő küldetésekhez használt drónokkal repülnek. Ezek az egyenként néhány ezer sékelbe kerülő, egykor drágának számító eszközök ma már rendkívül megfizethetőek a hadsereg számára, amely már több ezer drónt üzemeltet a határai mentén.
„Az IDF tényleg egyre jobban belelendül a technológia világába”
– mondta Kadosh.
„A drónokat a múltban nem használták úgy, mint manapság”.
Mindazonáltal ezek a drónok az elmúlt években többször lezuhantak Libanonban és a Gázai övezetben, és bár Colvin még soha nem vesztett el drónt, egy barátja a csapatából hat hónappal ezelőtt elvesztett egyet.
„Ezt általában nem tudjuk irányítani, de néha vannak GPS-blokkolók a területen és félreértések az egységek között”.
Címlapkép: Israel Defense Forces/Flickr