Az elvont ígéretek soha nem lesznek elegendőek; csak egy példátlan kárpótlás – amelyhez az oroszok beleegyezés is szükséges – tudná elszakítani Damaszkuszt Irántól és kiszorítani az iszlám köztársaságot Szíriából.
Miután éveken át kerülték Bassár Aszadot, miközben despotikus rezsimje a túléléséért küzdött a szíriai véres polgárháborúban, a szunnita arab országok nemrégiben elkezdték körbeudvarolni a szíria urát, azzal a céllal, hogy éket verjenek ezzel kormánya és az irániak közé.
Ennek az erőfeszítésnek a részeként Jordánia feloldotta a Szíriával szembeni közel 10 éves bojkottját, ami néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt. Szerdán az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, Abdullah bin Zayed sejk találkozott Aszaddal a damaszkuszi elnöki palotában.
Miközben a Biden-kormányzat nem tetszését fejezte ki amiatt, hogy Abu-Dzabi de facto elismeri a Washington által kiközösített rezsimet, az Egyesült Arab Emírségek ragaszkodik ahhoz, hogy ez a diplomáciai kampány a regionális stabilitást szolgálja. Egyiptom szintén a közelmúltban lépett kapcsolatba a szíriai rezsimmel. Úgy tűnik tehát, hogy a régió mérsékelt szunnita országai készek párbeszédet folytatni Damaszkusszal, és ennek előfeltétele lehet az iráni jelenlét minimalizálása vagy teljes eltávolítása a háború sújtotta országból.
Ennek az új iránynak egy további jele volt, amikor szerdán szaúdi hírügynökségek arról számoltak be, hogy az Aszad-rezsim és Irán között egyre nagyobb a szakadék. A jelentések szerint Aszad részt vett az iráni Kodsz Erők parancsnokának, Dzsavád Ghafarinak az országból való eltávolításában.
Az Al Arabiya egy „jól értesült forrást” idézett, amely szerint Aszad és más magas rangú szíriai tisztviselők felháborodásukat fejezték ki az Irán-barát milíciák „túlzott aktivitása” miatt az országban, amely valószínűleg az Egyesült Államok és Izrael elleni katonai akcióikkal kapcsolatos, és hogy Ghafari tevékenysége a szíriai szuverenitás megsértését jelenti.
A szíriai rendszeren belüli forrás azt is elmondta az Al Hadath napilapnak, hogy Ghafari elismerte, hogy fegyvereket és személyzetet állomásoztatott olyan területeken, amelyeket a rezsim kifejezetten tiltott területnek nyilvánított – ez az információ az Izraelnek tulajdonított, az országot ért közelmúltbeli légicsapások magas száma miatt kap jelentőséget.
A forrás azt is elmondta a szaúdi lapoknak, hogy Ghafari a damaszkuszi rezsim jóváhagyása nélkül hagyott jóvá egy sor katonai támadást az Egyesült Államok és Izrael ellen. A forrás továbbá azt is elárulta, hogy a szíriaiakat feldühítette, hogy Ghafari a szíriai szabályok kijátszásával egy olyan feketepiacot hozott létre, amely a szíriai gazdasággal versenyzett, és az ország természeti erőforrásait és gazdasági válságát személyes haszonszerzés céljából használta ki, miközben megfeledkezett a szíriai államnak történő adófizetésről.
Nehéz ellenőrizni ezeket az állításokat – amelyek nyilvánvalóan a rijádi hatalom tájékáról származnak – Irán szíriai szerepvállalásának titkos jellege miatt.
Az elmúlt hónapokban azonban úgy tűnik, Szíria egyre inkább óvatosabbá vált Iránnak az ország déli és keleti részén folytatott tevékenységével szemben, amely kicsúszik a kezéből, és azzal a kockázattal jár, hogy a többéves háborútól fáradt és az amerikai szankciókkal küszködő rezsim újabb csatákba keveredik, olyanokba, amelyeket nem akar.
Ezzel együtt még mindig nehéz elhinni, hogy az Aszad-rezsim elvont ígéretekért valaha is megszakítaná szövetségét Iránnal – amely megmentette őt a szunnita lázadók kezéből. Még most is, miután a rezsim katonai győzelmet aratott az ország nagy részén, az Irán által nyújtott katonai és anyagi segítség még mindig döntő fontosságú a rezsim további túlélése szempontjából. Csak egy példátlan kárpótlás – amelyhez orosz beleegyezés is szükséges – tudná esetleg elszakítani Damaszkuszt és kiszorítani Iránt Szíriából.
