Ausztria új kancellárja, Alexander Schallenberg szerint az Iránnal folytatott tárgyalás az egyetlen lehetőség az ország nukleáris programjának kezelésére – írja az Aruzt7.
Alexander Schallenberg, Ausztria új kancellárja Bécsben az Irán és a nyugati hatalmak közötti nukleáris tárgyalások újraindításával kapcsolatban kijelentette, hogy az iráni atomprogram kérdésének megoldására a helyes út egy új diplomáciai megállapodás.
Az Izrael Hayomnak adott interjújában Schallenberg azt mondta:
„Komoly problémáink vannak az iráni vezetéssel, például a holokauszttagadással kapcsolatban. Nagyon világossá tettük ezt számukra. A tárgyalások azonban arra irányulnak, hogy megakadályozzuk, hogy Irán atombombát szerezzen. Bebizonyosodott, hogy a megállapodás hiánya rosszabb, mint egy tökéletlen megállapodás megléte. Természetesen az atomalku nem tökéletes. Vannak olyan területek – például az iráni rakétaprogram fejlesztése –, amelyek egyáltalán nem szerepelnek benne. De ahogy a mondás tartja: „jobb egy veréb a kézben, mint egy galamb a háztetőn”
– mondta Schallenberg.
„Az elmúlt évek azt mutatták, hogy a megállapodás végrehajtásának leállítása a szakértők szerint lerövidítette azt az időt, amelyre Iránnak szüksége van ahhoz, hogy atomfegyverre tegyen szert. A nemzetközi közösség számára a legutolsó dolog, amiben érdekelt, az egy nukleáris fegyverkezési verseny az Öböl-térségében. Ez mindannyiunk számára nagyfokú instabilitást okozna. Megértem a megállapodással kapcsolatos szkeptikus hangokat Izraelben.”
– folytatta.
„A történelem azonban azt mutatja, hogy a párbeszéd hiánya nem vezet eredményre, és a célunk az kell, hogy legyen, hogy Iránt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nevében egy felügyeleti megállapodás keretébe vonjuk be, hogy láthassuk, mit csinálnak. Enélkül nincs más lehetőségünk arra, hogy megfigyeljük őket.”
Elismerte, hogy nem gondolta volna, hogy Ausztria kancellárja lesz, de a körülmények úgy vezették, hogy ő váltotta Sebastian Kurzot, miután Kurz a múlt hónapban korrupciós vádak miatt lemondott kancellári tisztségéről.
Szerintem Irán aggodalmai érthetők Izraellel (és az USÁ-val) kapcsolatban…
Sőt, ezt az emberiség nagyrésze így gondolja…
Te tudod, hogy az emberiség hogyan gondolkodik? 😂
Elég sok felmérés kihozta arra kérdésre, hogy „melyik ország jelenti a legnagyobb fenyegetést a világbékére”, hogy USA és Izrael. És ez általában azon múlott, hogy a világ minden tájáról vegyenek mintát, ne csak Nyugat-Európában vagy az USA-ban, ahol igen kemény a cenzúra…
tiszta fejjel gondolkodva:
a Föld valamennyi államának egyformán joga van atomfegyverhez. ha ezzel valaki nem ért egyet, akkor jogos a kérdés: az USA-nak, Oroszországnak, Kínának stb ki adott jogot atomfegyver birtoklásához ? mert ha senki, akkor Iránnak sem tilthatja meg senki. igenis Iránnak ugyanannyi joga van atomfegyverhez, mint a Föld bármely országának !
Csak a tények szerint gondolkodva.
Irán aláírta az atomsorompó szerződést. Ezt szegi meg tehát arról nincs szó, hogy általában joga van e.
Szerződést szeg. Erről szól a történet. Kína, India, Pakisztán, Izrael nem írták alá ezért nem esnek tilalom alá.
„Az Iráni nukiprogram még a Sah idejében kezdődött. Annak ellenére, hogy Irán rendelkezik a 2. legnagyobb ismert földgáz, és olajlelőhelyekkel, mégis indokolt, hogy a jövőre nézve legyen ezektől a fosszilis energia hordozóktól független energiaellátása. Ezt támasztja alá az az adottság , hogy Szághándban ( közép Irán ) van egy cca 800 millió tonna kapacitású uránérc lelőhely.
Ez így tiszta, és ebbe senki nem is kötött volna bele. Pláne hogy Irán aláírta az Atomsorompó egyezményt, és így elkötelezte magát a békés nukifelhasználás mellett.
Irán felé a bizalom megvolt, azonban Irán ezzel a bizalommal visszaélt. Kihasználva azt hogy bíznak benne titokban nukleáris fegyverprogramba kezdett. Ennek első jele volt amikor a nyugat 2003 ban felfedezte, hogy Iránnak van két elrejtett, és be nem jelentett nukleáris létesítménye. Ezek egy urándúsító, és egy nehézvíz előállító üzem volt. Visszaellenőrizve a korábbi műholdfelvételeket kiderült, hogy már több mint tíz éve fejlesztik ezeket az üzemeket, és olyan kapacitásúak, ami messze meghaladja az esetleges Iráni nuki erőművek igényét.
Felvetődik a kérdés, hogy akkor mire kelhet a dúsított hasadóanyag ? Na vajon mire , mert hát kenyeret nem lehet vele direktbe sütni. Értelem szerűen az egyetlen válasz a nukleáris fegyver volt.
Khatami Iráni elnök a lebukás után nyíltan a belföldi tévében beszélt a két üzemről és azzal védte a mundért, hogy a nemzetközi bejelentési kötelezettség csak akkor kötelező ha dúsított uránt állítanak elő benne. Kijelentette, hogy ott ilyen , söt Iránban sose történt. Ennek megerősítésére meghívta a NAÜ csapatát vizsgálatra.
2003 nyarán a NAÜ csapata meg is vizsgálta az üzemeket és dúsított urán nyomaira bukkant.
Hoppá ! Extra bukta ! „