Az Európai Bizottság diplomácia helyet keménykedni kezdett, amellyel azonban maga ellen fordíthatja a lengyeleket, akiknek többsége eddig nem támogatta az unióból való kilépést.
Szerdáig el lehetett képzelni, hogy lesz politikai megoldás az EU és Lengyelország közötti patthelyzetre. Lengyelország beleegyezhetett volna a bírói reformba, és az EU elégedett lett volna azzal, hogy a fő sérelmét jóvátették – írja Wolfgang Münchau a Spectator oldalán.
A lengyel kormány már korábban ígéretet tett a fegyelmi kamara megreformálására, de nem tudott időpontot szabni erre, mivel többségi kormányzását az Egységes Lengyelország, egy kicsiny, mélyen Európa-ellenes párt teszi lehetővé. Zbigniew Ziobro, a párt vezetője egyben igazságügyi miniszter is.
Az EU régebben elég jól kezelte az ilyen konfliktusokat, és inkább a diplomácia és nem a nyílt konfrontáció módszerét választotta. Most azonban nem ez történt. Az Európai Bíróság szerdán elutasította Lengyelország fellebbezését a Bizottság által kiszabott napi 1 millió eurós bírság ellen. Ez az ítélet jelentősen megnehezíti a lengyel kormány helyzetét. Lengyelországban a többség nincs a Polexit mellett. De van egy forgatókönyv, amelyben Lengyelország EU-ból való kilépése ugyanúgy megtörténhet, ahogyan a Brexit is megtörtént, pedig 2015-ben ez még egyáltalán nem látszott valószínűnek.
Ha a Polexit megtörténik akkor az Európai Bíróság döntése lesz a pont, ahonnan már nem lehetett visszafordulni: a pillanat, mikor a diplomácia megoldás a konfliktusra lekerült az asztalról.
Az EUB úgy döntött, hogy: „…a bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az uniós jog elsőbbségének elve az uniós jog elsőbbségét biztosítja a tagállamok jogával szemben. Ez az elv tehát megköveteli minden tagállami szervtől, hogy teljes mértékben érvényesítse a különböző uniós rendelkezéseket.”
Érdekes – jegyzi meg a szerző – hogy ez az ítélet az esetjogra vonatkozik, nem a szerződésjogra.
Az uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben egyszerűen nem szerepel az uniós szerződésekben.
A napi 1 millió eurós bírság méretét és terjedelmét tekintve precedens nélküli. Az összeg jelenleg körülbelül 20 millió eurónál jár. Ha Lengyelország megtagadja a kifizetést, az EU visszatarthatja a lengyeleknek járó költségvetési pénzt. Közben ketyeg az óra. A teljes összeg azonban még mindig csekély ahhoz képest, hogy Lengyelország számára rendelkezésre áll az uniós helyreállítási alapból 24 milliárd euró támogatás és további 12 milliárd eurós hitel. Nem valószínű, hogy az EU ezeket a forrásokat is befagyasztja – állítja Münchau.
Érdekes és talán aggodalomra ad okot, hogy Morawiecki miniszterelnök nem volt hajlandó azonnal reagálni a döntésre.
Nem lenne meglepő, ha Lengyelország ezek után élne a vétójogával, ahol ezt még megteheti. Az ítélet a visegrádi csoportot is megerősíti, különösen Lengyelország Orbán Viktorral való szövetségét.
Lehetséges persze, hogy a lengyel Jog és Igazságosság és Orbán Fidesze is vereséget szenved a 2023-as és 2022-es választásokon – írja a szerző. De az EU nem építhet erre. Lehet, hogy nincs a többség a Polexit mellett, de ez a pénzbírság könnyen megváltoztathatja az emberek EU-ról alkotott képét.
Nem ez az első eset, hogy az EU rosszul mérte fel egy tagállam belpolitikáját.
Reinhard Buetigkofer, egy zöld európai parlamenti képviselő a héten figyelmeztette az EU-t, hogy ne legyen túlságosan kemény Lengyelországgal. Azzal érvelt, hogy a lengyel kormánynak jogos sérelmei vannak az EU-val szemben, hiszen Franciaország és Németország nem vette figyelembe az elmúlt időben Lengyelország érdekeit. Példaként említette az Északi Áramlat vezetéket.
Gyanítható, hogy az EU lengyelországi népszerűsége nagymértékben a pénzügyi támogatásoknak köszönhető. Az EU-tagság a csatlakozása óta hozzájárult Lengyelország gazdaságának erősödéséhez. Ha azonban ezt a pénzcsapot elzárják, könnyen lehet, hogy elkezd csökkenni az EU népszerűsége Lengyelországban.
Fotó: MTI/EPA pool/Ronald Wittek
