Véget értek a mézeshetek Biden és Bennett számára?

Naftali Bennett miniszterelnök és Joe Biden elnök közötti összecsapás elkerülhetetlen, mert elvi kérdésekben nem értenek egyet egymással.

Éppen két hete történt, hogy Jáir Lapid külügyminiszter és Antony Blinken, amerikai külügyminiszter mosolyogtak Washingtonban, és dicsérték az országaik közötti szövetséget és sokszintű együttműködésüket.

Ezt megelőzően Biden és Bennett a Fehér Házban augusztusban tartott találkozójuk végén gondoskodtak arról, hogy azt a benyomást keltsék, hogy az egy gyönyörű barátság kezdetét jelentette.

Most azonban úgy tűnik, hogy a mézesheteknek vége.

Bennett és Biden nézetei közötti elkerülhetetlen ütközés az elmúlt napokban kezdett felszínre kerülni.

A The Jerusalem Post felidézi, hogy a nézeteltérés a múlt héten azzal kezdődött, hogy a Biden-kormányzat nyomást gyakorol Bennettre, hogy fagyassza be a telepépítéseket, amit kabinetjének néhány minisztere és segítője határozottan tagadott, miközben elismerte, hogy Washington ellenzi a zöld vonal feletti építkezéseket.

A hétvégén hat palesztin nem kormányzati szervezetet nyilvánítottak terrorista szervezetnek, amiről Ned Price külügyminisztériumi szóvivő szerint az Egyesült Államokat nem tájékoztatták előzetesen.

„Hisszük, hogy az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és az erős civil társadalom tiszteletben tartása kritikusan fontos a felelős és érzékeny kormányzáshoz” – mondta Price, utalva arra, hogy Izrael nem osztja ezt a hitet.

Tény, hogy Izrael az elmúlt hónapokban többször is beszélt amerikai és európai tisztviselőkkel a Népi Front Palesztina Felszabadításáért terrorcsoport fedőszervezeteként működő szervezetekről – és az európaiak közül néhányan ezt a legutóbbi hírekre adott reakcióikban be is ismerték, még ha nem is értettek egyet Izrael intézkedéseivel.

Csütörtökön, egy nappal a tilalom nyilvánosságra hozatala előtt Joshua Zarka, a Külügyminisztérium stratégiai ügyekért felelős főigazgató-helyettese beszélt a Külügyminisztérium egyik tisztviselőjével, valószínűleg John T. Godfrey, terrorizmusellenes koordinátorral. A Külügyminisztérium Terrorelhárítási Irodáját a Biden-kormányzat alatt lefokozták, és lehet, hogy az üzenet először nem jutott el a legmagasabb szintekre. Az ember azonban azt várná, hogy miután Izrael nyilvánosságra hozta, kit jelölt meg terroristaként és vitatta a Külügyminisztérium verzióját az eseményekről, az utóbbi utánanézett volna a történteknek.

Ehelyett Price ráduplázott arra a hazugságra, hogy Izrael nem tájékoztatta az amerikaiakat, négy nappal azután, hogy ezt mondta – bőven volt ideje kideríteni, mi történt valójában. Ez üzenetértékű.

Price kedden azt is elmondta, hogy az USA „mélyen aggódik” a kormány azon terve miatt, hogy több mint 3000 házat építsen a Júdeában és Szamáriában élő izraelieknek, mondván, hogy ez „teljesen összeegyeztethetetlen a feszültségek csökkentésére és a nyugalom biztosítására irányuló erőfeszítésekkel, és károsítja a kétállami megoldás kilátásait”.

Ugyanezen a napon Michael Ratney, az Egyesült Államok ügyvivője ismét kifejezte a Biden-kormányzat határozott ellenállását a telepépítéssel szemben Bennett diplomáciai tanácsadójával, Shimrit Meirrel.

Senkit sem kellene, hogy meglepjen, hogy Biden a településekkel kapcsolatban megmakacsolta magát. Az a tény, hogy Bennett csapata elmagyarázza az építkezések „összefüggéseit” – vagyis azt, hogy nem tervezik az annexiót vagy az őrült építkezést, de nem is hisznek a befagyasztásban sem – nem fog lenyűgözni valakit, aki több mint 40 éve hangosan ellenzi a településeket.

A fiatal Joe Biden volt az, aki a telepépítések miatt Izraelnek nyújtott segélyekkel fenyegetőzött, és aki Menachem Begin volt miniszterelnök híres „Nem vagyok reszkető térdű zsidó” megjegyzésének célpontja volt.

A háttérben pedig ott lappang a palesztinok jeruzsálemi konzulátusának ügye, amelyet a Biden-kormányzat újra meg akar nyitni, a jelenlegi kormány érintett pártjai pedig határozottan ellenzik.

Jeruzsálemi tisztviselők azt mondják, hogy Washington részéről nem nehezedik nagy nyomás az ügyre. Az érintettek körében azonban az az átható érzés uralkodik, hogy az amerikaiak a költségvetési szavazás után – amely alig egy hét múlva lesz – hangosabbak lesznek az ügyben még akkor is, ha az időzítésről nem született tényleges megállapodás a felek között.

Bennett megpróbálta a Biden-kormányt a településekkel és Jeruzsálemmel kapcsolatos „egyetértés a nézeteltérésről” megközelítésre bírni. Saját és segítői tájékoztatóin elhangzott kommentárjaiban azt mondják, hogy elmagyarázzák, hogy egy ilyen sokszínű koalícióban politikai patthelyzet van, és nem tehet ellentmondásos lépéseket, ezért a telepépítés csak mérsékelten folytatódik, és nem lesz a palesztinoknak konzulátusa izraeli szuverén földön.

A probléma ezzel a megközelítéssel az, hogy a sokszínű koalíciót visszatartó politikai tábor Bennett sajátja, hogy még többet építsen a településeken. Lehet, hogy nem olyan egyszerű, mintha Bennett maga döntené el, hogy lesz-e telep befagyasztás vagy sem, de elég közel áll hozzá, és ezt a Biden-kormányzat is tudja.

Különösen a jövő heti költségvetés elfogadása után – ha az átmegy – a megingott koalíció még inkább ürügynek fog tűnni. V

alójában arról van szó, hogy Bennett ideológiai okokból ellenzi az építkezések befagyasztását Júdeában és Szamáriában, valamint a konzulátus megnyitását a palesztinok előtt, ráadásul egyetlen reménye, hogy szavazatokat szerezzen a következő választásokon, hogy a mérsékelt jobboldalra apellál, amely egyiket sem fogja támogatni.

Bennett és Biden közötti összecsapás elkerülhetetlen, mert elvi kérdésekben nem értenek egyet egymással. A kérdés az, hogy a Biden-kormányzat mekkora nyomást fog gyakorolni ezekre a nézeteltérésekre, és ezen a héten ez fokozódni látszik.

Külön utakon – Létezhet-e izraeli biztonság Amerika nélkül?

Összeomlás közeli állapotba került a hagyományos izraeli-amerikai együttműködési keret.