Az új múzeumban mintegy 500 dokumentum, köztük fényképek, bírósági iratok és személyes tárgyak dokumentálják Dreyfus megpróbáltatásait — írja az Arutz7.
Emmanuel Macron, francia elnök Párizs közelében felavatta a világ vélhetően első múzeumát, amely Alfred Dreyfus néhai hadseregkapitány jogtalan és antiszemita üldöztetéséről szól.
A kedden Médan külvárosában felavatott új múzeumban legalább 500 dokumentum, köztük fényképek, bírósági iratok és személyes tárgyak láthatók abból a nyolcéves megpróbáltatásból, amely 1906-ban Dreyfus felmentésével végződött a koholt kémkedési vádak alól.
A dokumentumok egy része a Dreyfus-múzeum aulájának falain látható, olyan fogalmakat megnevező óriási szövegek mellett lógva, mint az „Igazságszolgáltatás”, „Árulás” és „Ártatlanság”. Ugyancsak ki vannak állítva olyan antiszemita karikatúrák másolatai, amelyeket a Dreyfus-perekkel kapcsolatban a franciaországi vezető újságok közöltek.
A Dreyfus Múzeum a Zola-ház része, amely egy olyan kulturális intézmény, amely Émile Zola, a híres francia író emlékének megőrzésével foglalkozik, aki, bár maga nem volt zsidó, kulcsszerepet játszott a Dreyfus elleni igazságtalanság elleni tiltakozások és tiltakozások vezetésében.
Zola abban az épületben lakott, ahol a róla elnevezett intézmény található. A Zola-ház több mint egy évtizeden át felújítás miatt zárva volt, és a Dreyfus Múzeummal együtt nyitja meg újra kapuit.
Zola szerepe a Dreyfus-ügyben 1898-ban vált halhatatlanná, amikor megírta „J’accuse”, azaz „Vádolom” című befolyásos cikkét.
A nyílt levél Dreyfus üldözését bírálta, állítólag azért, mert Németországnak kémkedett Franciaország után; a kapitányt, írta Zola, azért vonták felelősségre és ítélték el csekély bizonyítékok alapján, mert zsidó volt. (A cikk megjelenését követően Zolát rágalmazás miatt bíróság elé állították, majd elmenekült az országból, és száműzetésben élte le hátralévő éveit).
A per még szélesebb körű következményekkel járt a zsidó gondolkodás következő évszázadára nézve: Theodore Herzl, akit sokan a modern szekuláris cionizmus atyjának tartanak újságíróként tudósított a perről, és később vízválasztónak nevezte azt az asszimilációs zsidóból cionistává váló ideológiai fejlődésében.
A Zola-ház és a Dreyfus Múzeum október 28-án nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt – számolt be a CNews. A Zola-ház felújítása és a múzeum megnyitása legalább 6 millió dollárba került, amely nagyrészt kormányzati támogatásból származott a CNews szerint. A Dreyfus-múzeum eredetileg 2019-ben nyílt volna meg, de egy sor akadály, köztük a COVID-19 világjárvány késleltette a megnyitást.
A múzeum és az intézmény igazgatója, Louis Gautier a CNewsnak elmondta, hogy
az új tér „megmutatja és elmeséli az ügyet, de kérdéseket is felvet a tolerancia, a másság, az emberi jogok, a nők jogai, az egyház és az állam szétválasztása, valamint a köztársaság és polgárai közötti szerződés létfontosságú kérdéseiről”.
1899-ben Dreyfusnak a francia elnök kegyelmet adott, és három év börtön után szabadult, 1906-ban pedig egy katonai bizottság hivatalosan is felmentette.
