Egy erőskezű amerikai vezetés képes lenne megakadályozni Aszad rehabilitációját, de kérdés, hogy Biden szándékozik-e vagy képes-e ilyesmit tenni? – Neville Teller elemzése, a The Jerusalem Post hasábjain.
Október 22-én Szocsiban tárgyalt egymással Naftali Bennett izraeli miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor Szíria helyzete is előkerült – idézi fel a The Jerusalem Post újságírója. A találkozóról szóló hírek szerint Putyin azt mondta, Oroszország „erőfeszítéseket tett” annak érdekében, hogy helyreállhasson és megerősödhessen Szíria.
Az nem teljesen világos, hogy ez Bassár el-Aszad megerősödésének támogatását jelentette-e, annyi azonban bizonyos, hogy
a szíriai vezető a következő hét évre megszilárdította hatalmát a legutóbbi választások alkalmával, ahol a szavazatok 95 százalékának megszerzésével győzött.
„Márpedig ha Putyin ezen a vonalon gondolkozik, politikája egybevágna több arab államéval is, akik szintén igyekeznek Szíriát visszaterelni az arab nyájba” – írja Teller, aki úgy véli, a közel-keleti reálpolitika még rehabilitálhatja Aszadot, akinek rémtetteitől a Nyugat gyakran elképed.
„Hátradőlhet-e Izrael és beavatkozás nélkül várhatja-e, hogy ez megtörténjen?” – teszi fel a kérdést az írás szerzője, aki szerint egy Aszad által irányított Szíria visszafogadása az Arab Liga soraiba komoly veszélyt rejtegethet magában Izrael számára. Teller szerint ez arra kényszerítené a zsidó államot, hogy még nagyobb erőfeszítést fektessen abba, hogy megakadályozza a különböző fegyverek (akár iráni atomfegyverek) beszivárgását a Hezbollah területeire.
Jordánia és az Egyesült Arab Emirátusok szerepe
„Úgy tűnik, hogy az arab politikai fordulat élén Jordánia áll, aki diplomáciai reakciót szeretne Izraeltől”.
Szeptemberben Jordánia teljesen újranyitotta kereskedelmi határait Szíria felé, majd az elmúlt hetekben kulcsszerepet vállalt abban, hogy előmozdítsa a szíriai létesítmények rekonstrukcióját ahhoz, hogy egyiptomi földgázt szállíthassanak Libanonba. Mi több, szeptemberben Ali Abdullah Ajjub szíriai védelmi miniszter Jordániába utazott, illetve nem sokkal később 2011 óta először beszélt telefonon Abdullah jordán király Aszaddal.
Szíria tagságát 2011-ben függesztették fel az Arab Ligában, amiért Damaszkusz nem hagyott fel a tüntetések véres leverésével. 2018-ban azonban az Egyesült Arab Emirátusok újranyitotta nagykövetségét a szíriai fővárosban, nem sokkal később pedig az állam visszafogadásának útja is megnyílt az Arab Liga felé.
Nemrég az Egyesült Arab Emirátusok pénzügyminisztere, Abdullah bin Tuk al-Marri gazdasági együttműködés terveit jelentette be hazája és Szíria között. Szíria emellett meghívást nyert a Dubai Expo 2020-ra is, amit a koronavírus pandémia miatt 2021 októbere és 2022 márciusa közé időzítettek át.
„Politikai és gazdasági megfontolások mentén folyik a diskurzus Szíria kapcsán a jelenlegi arab gondolkodásmódban”
– véli Teller, aki szerint mindeközben az USA jelentős presztízs-veszteségen ment keresztül az afganisztáni kivonulás és az iráni tárgyalások felhevítése okán.
Ráadásul az arab államok magatartásában Oroszország szerepe is kiemelkedő, hiszen ha Putyin támogatja Szíria visszafogadását az Arab Ligába és egyben Aszad megerősödését, valószínűleg az arab államok is együttműködnek majd.
A nyugati álláspont
Ezzel szemben a nyugati közvélemény nem tud eltekinteni Aszad korábbi bűneitől. „Létezik egy konszenzus arról, hogy el kell távolítani Aszadot a hatalomból, mielőtt a világ többi részével rendeződnének Szíria kapcsolatai. Bennett ezt a vonalat képviselte Szocsiban” – írja Teller.
Ahogy a szerző felidézi, 2011-től, az Arab Tavaszt követően Szíriát véres polgárháború tépázta, 2013-ban pedig arról szóltak a hírek, hogy Aszad már saját népe ellen vetett be kémiai fegyvereket.
Ugyan Barack Obama szankciókat helyezett kilátásba Aszaddal szemben, túl későn cselekedett, Putyin pedig megragadta a politikai kezdeményezést.
Idén október 13-án Antony Blinken amerikai külügyminiszter megerősítette az USA álláspontját, ami alapján ellenzik az Aszaddal való kapcsolatok helyreállítását. A tavaly érvénybe lépett Cézár-törvény szabályzata egyenesen bünteti az Aszaddal együttműködő cégeket.
Teller szerint ugyanakkor kétséges az amerikai álláspont. Mint írja: „a szavak erősek, de az elkötelezettség már kevésbé”. Szerinte Washingtonban 10 évnyi polgárháborút követően még mindig nem számít kulcsfontosságúnak Szíria ügye, ahogy az egész Közel-Kelet is háttérbe szorult Joe Biden, illetve előtte Donald Trump adminisztrációjában.
„Tekintettel az amerikai csapatok kivonására Afganisztánból, majd nem sokkal később Irakból, az arab világ nem lenne meglepődve, ha a kormány nemsokára bejelentené, hogy elhagyja Szíriát”
– írja a Jerusalem Post szerzője, aki szerint egy erőskezű amerikai vezetés képes lenne megakadályozni Aszad rehabilitációját. Teller szerint kérdéses, hogy Bident kellően foglalkoztatja-e a kérdés vagy inkább Iránnal van túlságosan elfoglalva.
