Az izraeli hadsereg egyik volt magas rangú tisztje, Ntizan Alon tartalékos vezérőrnagy vasárnap azt mondta, hogy a májusi 11 napos Falak Őrzője-hadművelet során az Associated Pressnek is otthont adó 12 szintes Dzsalaa-torony lerombolása egy „öngól” volt, amely több kárt okozott Izrael imázsában, mint amennyi műveleti hasznot hozott — számol be az ujkelet.live.
Alon korábban az izraeli hadsereg műveleti vezetője volt, és ő irányította a hadsereg vizsgálatát a közelmúltbeli konfliktussal kapcsolatos PR-kérdésekben.
„Véleményünk szerint a torony lerombolása az AP-irodákkal egyenértékű egy saját kezű [PR] terrortámadással és öngóllal” – mondta Alon a Tel-Avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézete által szervezett konferencián felszólalva.
A tornyot május 15-én rombolta le az izraeli hadsereg Gáza városban.
,,Az Izraeli Védelmi Erőkben nem mindenki hiszi ezt, de meggyőződésem, hogy ez hiba volt. Az operatív haszon nem érte meg azt a kárt, amelyet diplomáciai és megítélési szempontból okozott” – mondta.
,,Azt gondolom, hogy az Izraeli Védelmi Erők sikere a PR terén nagyon-nagyon korlátozott volt. A tanulságok listája hosszú, amelyek közül sok a szervezeten belüli kommunikációhoz kapcsolódik” – mondta Alon a hadseregen belüli, valamint a katonai és kormányzati minisztériumok közötti kommunikációs zavarra hivatkozva.
,,Úgy gondolom, hogy még mindig nagyon gyengék vagyunk abban, hogy a harcok során befolyásolni tudjuk a széles közvéleményt Gázában, és hogy ez a nyomás elérje a Hamász döntéshozóit. Ez természetesen hatással van a széles közvéleményre a kampány tekintetében is. Harc közben nagyon nehéz hatásos befolyást gyakorolni a harc leállítására.”
Az izraeli hadsereg szerint a toronyban az AP, az Al-Jazeera és más nemzetközi sajtóorgánumok irodái mellett a Hamász katonai hírszerzésének is irodái voltak az Al Dzsalaa épületben, csakúgy, mint a Palesztin Iszlám Dzsihádnak. A hadsereg szerint a Hamász katonai hírszerzésének kutatási és fejlesztési egysége is az épületben működött és számos Izrael elleni terrorcselekményért felelős, megjegyezve, az egység a Hamász birtokában lévő „legértékesebb technológiai felszereléseit” használja.
A 12-es csatorna májusi riportja szerint az Izraeli Védelmi Erők vezetője, Aviv Kochavi altábornagy azt mondta munkatársainak, hogy nem bánta meg a légicsapást, annak ellenére, hogy heves nemzetközi elítélését vonzott maga után, és kárt okozhatott Izrael globális imázsában.
,,Jogos volt a lerombolása” – idézte a csatorna Kochavit. ,,Még egy picit sem bántam meg.”
A jelentés továbbá hozzátette, hogy egy azonosítatlan külföldi tisztviselővel folytatott beszélgetés során Kochavi azt állította, hogy a torony földszinti kávézójában az AP újságírói a Hamász elektronikai szakértői mellett itták reggeli kávéjukat, függetlenül attól, hogy tudtak-e erről a tényről.
Az Associated Press nyilatkozatot adott ki, válaszul az izraeli 12-es csatornán közölt riportra:
,,Ez az izraeli hadsereg vezérkari főnökének tulajdonított megalapozatlan állítás nyilvánvalóan hamis. Az épületben még nem is volt büfé.
Az ilyen alaptalan állítások veszélyeztetik az AP újságíróinak biztonságát.
Az AP továbbra is független vizsgálatot szorgalmaz a gázai irodánknak otthont adó épület megsemmisítése ügyében, hogy a tényeket ismertessék:
„Mint többször elmondtuk, nem volt nyom a Hamász jelenlétére az épületben, és a légicsapás előtt sem figyelmeztettek ilyen esetleges jelenlétre. Nem tudjuk, mit mutatnak az izraeli bizonyítékok, és tudni akarjuk”.
A New York Times májusban három izraeli tisztviselőt idézve arról számolt be, hogy az Al-Dzsalaa torony lebombázására vonatkozó döntés előtt a katonatisztek tudták, hogy az The Associated Press, az Al-Jazeera és más nemzetközi sajtóorgánumok irodáinak is otthont ad az épület, és emiatt néhányan a légicsapás ellen érveltek.
A támadás előtt figyelmeztette az épületben tartózkodókat, elegendő időt adva számukra a távozáshoz.
A hadsereg azzal vádolta a Hamászt, hogy az Al Dzsalaa torony sajtóirodái mögé bújt és „élő pajzsként használta őket”.
,,A Hamász terrorszervezet szándékosan helyezi katonai eszközeit a Gázai övezet polgári lakosságának szívébe” – áll a hadsereg közleményében.
A Times-nak anonim nyilatkozó tisztviselők szerint, a felszerelés jelentősége és annak tudata, hogy senkinek sem esik bántódása, megerősítette a bombázás melletti érvelést.
De a légicsapás nemzetközi negatív visszhangjának fényében a kormány és a katonaság néhány magas rangú tisztviselője most hibának nevezi a döntést, azt állítva, hogy Izraelnek szüksége van arra, hogy a média nyitott legyen az események izraeli verziójának meghallgatására, és ezt a bombázás megnehezítette. Az AP munkatársai által készített videofelvételt, ahogy néhány kamerát és számítógépet próbálnak kimenteni az evakuáció során, széles körben osztogatták a híroldalakon és a közösségi médiában szerte a világon.
Az egyik tisztviselő szerint bár a légicsapás katonai szempontból igazolt volt, a kételkedőknek igazuk volt, és az Izrael nemzetközi helyzetében okozott kár meghaladja a Hamász felszerelésének megsemmisítéséből származó hasznot.
Röviddel a bombázás után egy vezető katonai tisztviselő kijelentette, hogy nincs megbánás, és ha Izrael nem intézkedik, a Hamász rájött volna, hogy felszereléseit megvédheti a támadásoktól, ha a média létesítményeinek közelébe helyezi azokat.
Egy vezető izraeli katonai tisztviselő szerint, a Hamász katonai hírszerző létesítményt tartott fenn az épületben, és azt az izraeli kommunikációs és műholdas navigációs rendszerek zavarására használt berendezések bázisaként használta. A Hamász tagadta, hogy bármilyen műveletet végeztek volna az épületben.
A nemzetközi felháborodást követően Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, Izrael információval szolgált a gázai épület lebombázásával kapcsolatban.
Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök pedig azt mondta, hogy Izrael hírszerzési csatornákon keresztül megosztja a bizonyítékokat a terrorszervezetek jelenlétéről a célzott épületben.
Blinken azt nyilatkozta Izlandból, hogy „további információkat kaptunk hírszerzési csatornákon keresztül”, de részletekkel nem szolgált.
