Antwerpenben nemrég nyílt meg a magyar konzulátus, amelynek tiszteletbeli konzuljává az ortodox zsidó Ari Epsteint avatták. A jogászként és az INSEAD üzleti iskolában végzett Epstein feladata a Magyarország és Belgium közötti kétoldalú kapcsolatok előmozdítása, és célja, hogy elősegítse a gazdasági, kereskedelmi és kulturális szintű kapcsolatokat a politikai szervekkel, a kereskedelmi szervezetekkel, a külföldön és a Belgiumban élő magyar állampolgárokkal.
Az Antwerpen virágzó gyémántközösségét képviselő Antwerpeni Gyémántvilág Központ (AWDC) jelenlegi vezérigazgatója, Epstein belga és magyar állampolgársággal is rendelkezik, és Antwerpenben született.
Nagyszülei mindegyike magyarul beszélt, nagyanyja pedig Magyarországon született, Epstein a Jewish News Syndicatenek elmondta: „Ez a kinevezés szó szerint visszavisz a gyökereimhez”.
A konzulátus október 14-i ünnepélyes megnyitójára számos főrangú személy jelenlétében került sor, köztük Kovács Iván Tamás, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete, Emmanuel Nahshon, Izrael belgiumi és luxemburgi nagykövete, Bart De Wever, Antwerpen polgármestere, Michael Freilich, a belga parlament zsidó tagja valamint üzleti vezetők és iparmágnások.
Epstein szerint a konzulátus megnyitása „alátámasztja az antwerpeni ortodox zsidó közösség és Magyarország közötti mély történelmi gyökereket, valamint őseink és örökségünk felelevenítését és ünneplését”.
Epstein szerint az ortodox zsidók 19. század végi, Magyarországról Belgiumba irányuló migrációs hulláma vezetett egy élénk és növekvő ortodox zsidó közösség létrejöttéhez Antwerpenben az első világháború előtt és különösen azt követően.
Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) ifjúságfejlesztési és kreatív projektekért felelős munkatársa, a 22 éves Ethan Gabriel Bergman, aki szintén antwerpeni születésű, a JNS-nek elmondta, hogy az antwerpeni zsidó közösség mintegy 25 000 fős, és a felekezetek a világi zsidóktól a hászid zsidókig terjednek. A közösségnek öt különböző felekezetű iskolája van, és aktívan jelen vannak az ifjúsági csoportok is.
Antwerpenben jelentős zsidó lakosság él, akik közel fele hászid, és többnyire a város egyetlen negyedében koncentrálódik. Több mint 50 százalékuk gyökerei a helyiek szerint a magyar birodalomig és a mai Magyarországig vezethetők vissza.
Valamennyi felekezethez tartozó zsidók a belga társadalom fontos részét képezik, mondta Freilich a JNS-nek; zsidó parlamenti képviselőként ő maga is példája ennek a kijelentésnek. Epstein kirendelése, mondta Freilich, azt az álláspontot hangsúlyozza, hogy „a zsidók aktív szerepet játszanak a különböző vállalkozásokban és iparágakban Belgium-szerte”.
„Mind Belgiumban, mind Magyarországon virágzó zsidó közösség van”, és „a zsidók mindkét társadalomba tökéletesen integrálódtak” – tette hozzá.
Antiszemita vélemények a nem zsidók körében
Még mindig mindkét országban vannak antiszemita nézetek a nem zsidók körében. A Tett és Védelem Liga (APL) által kezdeményezett friss tanulmány szerint Magyarországon a 18-75 évesek 42 százaléka mérsékelten antiszemita, 17 százaléka pedig erősen antiszemita – ezzel Magyarország a harmadik legelőítéletesebb ország a zsidó közösségi jelenléttel rendelkező 16 európai ország közül. Belgiumban a 18-75 évesek 31 százaléka volt mérsékelten antiszemita, 5 százalékuk pedig erősen antiszemita, amivel a kilencedik legelőítéletesebb ország a 16 ország közül.
Köves Slomó rabbi és az európai szintű antiszemitizmus-vizsgálat kezdeményezője örömét fejezte ki a megbízás kapcsán, és Epsteint „az egyetlen vallásos zsidónak nevezte, aki egy Izraelen kívüli ország konzulja”.
Az antiszemita felfogás mellett az elmúlt évtizedben számos erőszakos támadásról és zsidók elleni törvényi rendelkezésről számoltak be. 2014 májusában egy francia dzsihadista négy embert gyilkolt meg a belgiumi Zsidó Múzeumban. Ugyanezen év szeptemberében, két nappal a múzeum újranyitása után egy gyújtogató felgyújtott egy zsinagógát. 2017-ben a belgiumi Flandria régióban törvény tiltotta be a vallási célú állatvágást, beleértve a kábítás nélküli kóser rituális vágást is, 2019-ben pedig a vallon regionális parlament követte a példát.
Epstein elismerte, hogy a rituális vágás betiltása Belgium egyes régióiban „elszomorítja az egész zsidó közösséget, hogy olyannyira félreértik a helyzetünket, hogy nem fogyaszthatunk helyben levágott kóser húst, ahogyan azt közel ezer éven át tettük”.
Bár a növekvő antiszemitizmus aggodalomra ad okot a belga zsidók számára, állította Bergman, „a reprezentatív siker elérése” pozitív lépésnek tekinthető a zsidó élet és biztonság fenntartásában.
‘Újra kapcsolódni a magyar örökséghez a zsidók számára világszerte’
Epstein egyik első lépése volt egy zsidó genealógiai intézmény – a Zsidó Magyar Ősök Világintézete (WIJHA) – elindítása és elhelyezése az új konzulátuson. Az intézet célja, hogy tovább építse a magyar zsidóság, valamint a zsidó közösségek kollektív emlékezetét szerte a világon. Epstein szerint világszerte több mint 1 millió zsidó rendelkezik magyar nyelvű felmenőkkel.
Az intézet az antwerpeni zsidó közösségek és Magyarország közötti ősi kapcsolatokra is összpontosít majd, találkozási pontként szolgál a zsidók számára világszerte, hogy újra felfedezzék és kapcsolatba kerüljenek magyar felmenőikkel.
„Nem lehet meglepő, hogy az elmúlt évtizedben sok antwerpeni és egyéb illetőségű zsidó újjáélesztette az érdeklődést saját személyes gyökerei iránt, nagyon sokan közülük vállalják a zarándoklatot, hogy felkeressék a Magyarországon található több ezer ősi zsidó temetkezési hely valamelyikét, sőt több ilyen helyet fel is újítanak” – mondta Epstein, aki kifejtette, hogy miközben „a konzuli képviseletek gazdasági és kulturális előőrsök, amelyek hozzájárulnak egy kormány kétoldalú kereskedelmének előmozdításához”, a pozíció „a kulturális és pr lehetőségek feltárását is jelenti”.
„Az a törekvésem, hogy a WIJHA létrehozásával elősegítsem a gazdag magyar örökségünkkel való újbóli kapcsolatteremtést a zsidók számára szerte a világon” – mondta. „Úgy gondolom, hogy kinevezésemmel Magyarország tiszteletet kíván tanúsítani a zsidó magyar diaszpóra tagjai iránt.
Köves rabbi hasonlóképpen várakozással tekintett a WIJHA megalapítása elé, „mint egy olyan eszközre, amely kapcsolatokat és hálózatot teremt Belgium és Magyarország között”, és megőrzi a 400-500 ezer magyar felmenőkkel rendelkező vallásos zsidó kollektív emlékezetét. „Határozottan hiszem, hogy ez egy fontos erőforrás a magyarországi zsidók megsegítésére és a magyarországi zsidó identitás megerősítésére”.
