Oroszország felszólítja a tálibokat, hogy ne változtassák a terroristák kiinduló bázisává Afganisztánt – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a „moszkvai formátumú” Afganisztán-konzultációk újabb, harmadik fordulóján szerdán az orosz fővárosban.
Lavrov méltatta az új afganisztáni vezetés erőfeszítéseit az ország katonai és politikai helyzete stabilizálásának érdekében. Egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok nem vesz részt a tanácskozáson. Megjegyezte, hogy az amerikai fél immár második alkalommal hárította el a részvételt a „kibővített trojka” – Oroszország, az Egyesült Államok, Kína és Pakisztán – Afganisztánról szóló tanácskozásán, és kifejezte reményét, hogy ezt nem elvi kifogások miatt tette.
Hangot adott feltételezésének, hogy a távollét oka az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízotti posztján minap történt személycsere. A tisztséget eddig betöltő Zalmay Khalilzadot ugyanis Thomas West váltotta.
Moszkvában szerdán 11 ország képviselői, köztük a Kabulban hatalomra került tálibok ültek kerekasztalhoz, hogy Afganisztán katonai és politikai jövőjéről, az inkluzív – minden jelentős társadalmi csoportnak és a nőknek is képviseletet biztosító – afgán kormány megalakításáról és az ország humanitárius segélyezéséről tanácskozzanak. Az orosz külügyminisztérium az eseményt „zárt ajtók mögött tartott őszinte párbeszédként” jellemezte.
Zamir Kabulov, az orosz elnök Afganisztán-megbízottja, az orosz külügyminisztérium második ázsiai osztályának igazgatója újságíróknak elmondta, hogy a tanácskozás részvevői az ENSZ-hez fordultak egy donorkonferencia összehívása és ezáltal a humanitárius katasztrófa megakadályozása érdekében. Tájékoztatása szerint szó esett a kabuli kormány inkluzivitásának és az emberi jogoknak a fontosságáról, a terrorizmus és a kábítószerkereskedelem elleni harcról, valamint arról, hogy a táliboknak szavatolniuk kell a szomszéd államok biztonságát.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy a tanácskozáson felmerült az új afgán kormány elismerésének ügye. Ezzel kapcsolatban a tálib delegációnak a moszkvai fórumon elmondták, hogy ennek ideje akkor jöhet el, amikor Kabul teljesíti a nemzetközi közösség elvárásainak többségét a kormány összetétele és az emberi jogok kérdésében.
Hozzátette, hogy határidőt az orosz fővárosban nem szabtak a végleges afgán kormány felállításának. Elmondta, hogy Moszkva sem a humanitárius segély, sem pedig a kabuli orosz nagykövetség őrizetére nem fog biztonsági szakembereket Afganisztánba küldeni.
Kabulov azt is elmondta, hogy amerikai hivatali partnere, West novemberben utazik Moszkvába.
A szerdaihoz fogható méretű nemzetközi konzultációt először rendeztek a tálibok afganisztáni hatalomátvétele óta. Legutóbb 2017 áprilisában, valamint 2018 novemberében tartottak találkozót a „moszkvai formátum” jegyében.
A formátum 2017-ben jött létre a különmegbízotti szintű hatoldalú – orosz-afgán-kínai-pakisztáni-iráni-indiai – konzultációs mechanizmus alapján. A mostani fordulón Oroszország, Afganisztán, India, Irán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán képviselteti magát.
A tanácskozást megelőzően szerdán Lavrov külön is fogadta az Abdal Szalam Hanafi, az ideiglenes kormány miniszterelnök-helyettese vezette tálib küldöttséget, amelynek több tárcavezető is tagja. A TASZSZ orosz hírügynökség úgy értesült, hogy a moszkvai konzultációra meghívást kapott Hamid Karzai volt afgán elnök és Abdulla Abdulla, a legfelsőbb nemzeti megbékélési tanács korábbi elnöke is.
Hanafi Moszkvában kijelentette, hogy a „kibővített trojka” fontos szerepet játszhat Afganisztán sorsában és a térség biztonságának szavatolásában. Úgy vélekedett, hogy Oroszország erős tényező a régióban, amely Kabul számára kedvező szerepet játszhat. Az orosz külügyminisztérium egyébként közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy konzultációk folynak a júniusban bezárt Mazari-Sarif-i orosz főkonzulátus újbóli megnyitásáról.
A tálib küldöttség a TASZSZ-t arról tájékoztatta, hogy a tanácskozás részvevői egyetértettek a befagyasztott afgán kintlévőségek felszabadításának szükségességében. Az afgán és az orosz fél megvitatta a kétoldalú gazdasági együttműködés lehetőségeit is.
A moszkvai tanácskozás részvevői által elfogadott közös nyilatkozat értelmében a regionális stabilitás érdekében szükség van a tálib hatóságokkal való gyakorlati együttműködésre, függetlenül az új kormány nemzetközi elismertségétől. A felek kifejezték készségüket, hogy hozzájáruljanak Afganisztán biztonságához, egyúttal sürgették a haladéktalan nemzetközi humanitárius és gazdasági segítségnyújtást az országnak.
A fórum részvevői felszólították az afgán vezetést, hogy folytasson jószomszédi politikát a környező országokkal, és leszögezték, hogy Afganisztán helyreállításának fő terhét azoknak az országoknak kell viselniük, amelyek az elmúlt húsz évben ott csapatokat állomásoztattak.
Szerdán Dusanbéban az üzbég, az orosz, a kínai, a pakisztáni, az iráni, a tádzsik és a kazah biztonsági szolgálatok képviselői közös közleményben egységes hozzáállás kialakítására szólították fel a nemzetközi közösséget Afganisztán kérdésében. Hangsúlyozták a jogrend helyreállítását, az inkluzív kormány megalakítására, a feszültség és az erőszak csökkentésére, valamint a nemzetközi terrorizmus ellenei harcra irányuló erőfeszítések támogatását.
