A Világ Igaza díjjal kitüntetett diplomata 5200 ember életét mentette meg Budapesten – írja a zsido.com.
1944. júniusa és decembere között Ángel Sanz Briz, a Magyarországon dolgozó spanyol diplomata a saját kezébe vette a törvényt és hamis útleveleket osztott az üldözött zsidóknak. A spanyol kormány most közzétette azon magyar zsidók névsorát, akiket San Briz mentett meg és megpróbál minél több túlélőt és azok családtagjait felkutatni.
A diplomata 1966-ban megkapta a jeruzsálemi Jád Vásem Intézet a „Világ Igaza” kitüntetését, ám azt az országot irányító diktátor, Francisco Franco Izrael-ellenes politikájának következtében nem vehette át személyesen. Végül 1989-ben emlékeztek meg róla a madridi izraeli nagykövetségen, illetve 1991-ben a Jád Vásemben, ahol az Igazak Kertjében egy emlékfalra vésték fel a nevét.
A hazájában is kevéssé ismert hőst a spanyol külügyminisztérium keretében működő, az ország zsidó örökségét ápoló Centro Sefarad-Israel szervezet próbálja szélesebb körben ismertté tenni. Ehhez olyan, a spanyol kormány archívumában található dokumentumokat tettek közzé, melyek a diplomata által megmentett zsidók nevét és adatait tartalmazzák. Reményeik szerint a leszármazottak közöl sokan jelentkeznek majd és megosztják felmenőik túlélésének történetét. Az akciót az tette lehetővé, hogy megnyitották a központi közigazgatási levéltárat, és kutathatóvá váltak a diplomáciai dokumentumok és azok a beszámolók is, melyek a koncentrációs táborok működéséről adtak hírt.
| Magyarországon is elismerték Sanz Briz embermentő tevékenységét. 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét adományoztak neki, 2015-ben pedig utat neveztek el róla a III. kerületben. Az Árpád-hídtól induló, korábban Jégtörő nevet viselő út végén, a Záhony utcánál emlékkövet állítottak fel a tiszteletére. Budapesten három emléktábla emlékezik meg róla: a spanyol nagykövetség, a Cervantes intézet és egy egykori spanyol védett ház, a Szent István park 35. épületének falán. 2011-ben filmen örökítették meg hősiességét El ángel de Budapest (Budapest angyala) címmel. |
Ezek közé tartozik a két, Auschwitzból megszökött szlovák fogoly, Alfred Wetzler és Rudolf Vrba híres levele, melyben a halálgyár szörnyűségeit tárták a világ elé. A dokumentum eljutott Sanz Brizhez is, aki továbbküldte Madridba. A nürnbergi perek idején ez a térképet is tartalmazó beszámoló volt az ügyészség egyik legfontosabb bizonyítéka.
A budapesti zsidók reménytelen helyzetét felismerő Sanz Briz egy 1924-ben hozott, de néhány évvel később visszavont spanyol törvényt használt ki arra, hogy útlevelet állítson ki az üldözöttek számára. A törvény szerint az 1492-ben Spanyolországból kiutasított zsidók leszármazottait megilleti a spanyol állampolgárság. Bár a magyarországi zsidóság szinte teljes egészében askenázi eredetű, a diplomatát ez nem zavarta, és több ezer útlevelet állított ki. Emellett tizenegy lakóházat bérelt ki, hogy azoknak diplomáciai védettséget adva, zsidókat szállásolhasson el bennük és a spanyol nagykövetség épületében is bújtatott zsidókat.
Összesen ötezer ember került így a spanyol kormány védelme alá a nyilas uralom alatt. Volt, hogy saját pénzével vesztegette meg a magyar és német tisztviselőket. A diplomata tettei nem maradtak titokban, ezért 1944 decemberében a spanyol kormány hazarendelte. Ezt követően a szintén Világ Igaza díjjal kitüntetett Giorgio Perlasca folytatta mentőakciót, spanyol konzulnak adva ki magát.
A háború után Sanz Briz folytatta diplomáciai karrierjét és visszatért Budapestre. Később Guatemalában, New Yorkban, Pekingben és a Vatikánban is szolgált. Haláláig dolgozott, 1980-ban, hetven éves korában hunyt el, egy római küldetése során.
„Számára fontosabb volt a humanizmus, mint a törvényesség” – emelte ki Miguel de Lucas, a Centro Sefarad-Israel igazgatója.
A megmentett budapesti zsidók névsorát tartalmazó eredeti dokumentumot a Centro Sefarad-Israel weboldalán lehet megtekinteni. A szervezet azt kéri, hogy aki hozzátartozója nevére akad, jelentkezzen a lalistasanzbriz@sefarad-israel.es e-mail címen.
