A Hezbollah és az ugyancsak síita Amal mozgalom a nap folyamán temeti el halottait. Helyszíni jelentések szerint a fegyveres összetűzések színhelyén, a keresztény és muzulmán városnegyedet elválasztó hatalmas körtérnél a boltok és lakóházak elől elsöpörték a fegyveres összetűzések után maradt üvegtörmeléket. Katonák őrködnek a városrész bejáratainál, szögesdrótot fektettek le a környékbeli utcákon.
Az utcákon megrongálódott gépkocsik tanúskodnak az órákig tartó fegyveres összetűzésekről, amelyek – írja az AP hírügynökség – az ország történetének legsötétebb korszakát, az 1975-90-es polgárháborút idézték, és táplálták azokat a félelmeket, hogy újra fellángol a vallási alapú erőszak az országban, amelyet amúgy is súlyosan érint a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági válság.
Csütörtökön lövöldözésbe torkollott egy síita tüntetés Bejrútban, hat ember meghalt, és többtucatnyian megsebesültek. A halálos áldozatok mindnyájan síiták voltak, köztük a befolyásos vallásos síita szervezet, a Hezbollah két harcosa.
Irán elítélte pénteken a síita tüntetők lelövését, és Izrael által támogatott zendülésnek nevezte a történteken.
„Irán úgy gondolja, hogy az emberek, a hadsereg és az ellenállás Libanonban sikerrel felülkerekedik a cionista entitás által támogatott zendülés felett”
– idézte az IRNA hírügynökség Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivőt.
A csütörtöki incidens a Hezbollah és Amal tüntetésén történt, az igazságügyi palota közelében. Egyes beszámolók szerint a lövöldözés azzal kezdődött, hogy egy orvlövész tüzet nyitott egy épületből a tüntetőkre és a biztonságukat szavatoló katonákra. A felfegyverkezett tüntetők válaszul tüzet nyitottak a támadóra. A tűzharc négy órán át tartott, automata fegyvereket és rakétagránátokat is bevetettek egymás ellen.
A demonstrálók a tavalyi augusztusi bejrúti kikötői robbanás körülményeit vizsgáló bíró, Tarek Bitar ellen tüntettek, vélt elfogultságát kifogásolva. Tavaly, 2020. augusztus 4-én a bejrúti kikötő raktáraiban több mint 2700 tonna, szakszerűtlenül tárolt ammónium-nitrát robbant fel. Több mint 200 ember halt meg, és Bejrút több negyede romba dőlt. Az eset fokozta a Libanont sújtó problémákat, a hivatalos fizetőeszköz összeomlott, hiperinfláció alakult ki, elszegényedést okozva. Az energiaválság miatt hosszú időtartamú áramkimaradások vannak az országban.
A robbanás áldozatainak hozzátartozói és a károsultak közül sokan a hatalmon levő politikai osztályt vádolják korrupcióval és azokkal a mulasztásokkal, amelyek a robbanáshoz vezethettek. Széles körű az elégedetlenség amiatt, hogy több mint egy év elteltével még mindig nem sikerült a felelősöket megnevezni.
