A távoli Marsra indított bármilyen küldetést a lehető legsimábban kell levezényelni, és ennek érdekében „Mars-szimulációkat” végeznek a világ különböző pontjain — írja az ujkelet.live.
Ezek közül a legelőrehaladottabb vállalkozás vasárnap startolt Ramón kráterben, az Osztrák Űrfórum és az Izraeli Űrügynökség égisze alatt.
A háromhetes küldetés során hat űrhajós Ausztriából, Németországból, Hollandiából, Izraelből, Portugáliából és Spanyolországból teljes elszigeteltségben marad egy egyedülálló állomáson, amelynek célja az űrállomás szimulálása. Az űrhajósok számos kísérletet fognak végezni a projekthez, amelyben 25 ország több mint 200 tudósa vesz részt.
A Ramón kráter azon kevés helyek egyike a világon, amely talajszerkezetét, ásványait, távoli helyzetét és egyéb extrém körülményeit tekintve hasonlít a Marséhoz. Nem ez az első Mars-szimuláció, amelyre ott került sor – három évvel ezelőtt egy hasonló, négy napig tartó kísérletet végeztek.
Dr. Gernot Grömer asztrofizikus, az Osztrák Űrfórum igazgatója a Haaretznek azt nyilatkozta, hogy csapata négy éve dolgozik a Mars-Izrael (AMADEE-20) projekten, és egy kis csoda, hogy valóban megtörténik.
Grömer a Negev állomáson töltött első éjszakáján elmondta, hogy a szimuláció a világ legfejlettebb a szerkezetét és az ott végzett kutatásokat tekintve. Az űrhajósok elsődleges célja, Grömer szerint, az, hogy szimulálják az életkutatást a Marson azáltal, hogy először bizonyítékot keresnek a vízre, majd olyan kőzetmintákat gyűjtenek, amelyek remélhetőleg segíthetnek az életformák azonosításában.
Az analóg űrhajósok által a következő hetekben Izraelben gyűjtött információkat-ahogy a Mars-szimulációkban és más technikai űrkísérletekben részt vevő csapattagokat hívják-egy osztrák megfigyelőállomásra sugározzák. Néhány leletet lehet, hogy fizikailag is elküldenek oda, pontosan úgy, mint egy valódi Mars-misszió során. A megfigyelőállomással folytatott kommunikáció rövid, 10 perces késleltetéssel jár. „Köszönsz, és vársz 10 percet a válaszra. Nem egy könnyen folyó beszélgetés” – mondja Itai Lévi, a projekt igazgatója a Tudományos, Technológiai és Űrminisztériumban lévő Izraeli Űrügynökség nevében.
A projektet az Európai Űrügynökség támogatja, amely szintén a Mars-misszió elindítását fontolgatja, és a NASA is követni fogja a Maktes Ramon állomáson zajló fejleményeket, és felhasználja az adatait. Grömer szerint a csapat például kísérletet végez az adatok Marsról Földre történő továbbításához szükséges sávszélesség meghatározására, és az eredmények befolyásolni fogják a 10 vagy 20 év múlva hozott döntéseket.
A kutatás másik iránya az űrhajósok űrruhája. 50 kilogramm súlyúak, és három órát vesz igénybe az felvétele. Az űrruhákat 10 évig fejlesztették, és olyan érzékelőket tartalmaznak, amelyek ellenőrzik a különböző paramétereket, és továbbítják az információkat a megfigyelőállomásnak – természetesen 10 perces késéssel. Az űrhajósok ehetnek és ihatnak a viselése közben, amelyet a jelenlegi küldetés során tesztelnek annak biztosítása érdekében, hogy ellenálljanak a napsugárzásnak.
A cikk folytatása itt olvasható.
