Jáir Lapid külügyminiszter kedden kijelentette, hogy az izraeli kormány nem fogja örökre elhanyagolni a palesztin kérdést, alig több mint egy héttel azután, hogy Naftali Bennett miniszterelnök a kérdést teljesen kihagyta azt az ENSZ-ben tartott beszédéből.
A Times of Israel szerint Lapidnak az Észak-Amerikai Zsidó Szövetségek éves konferenciáján tett megjegyzései rávilágítottak a széles koalíción belüli alapvető feszültségekre, és esetleg előrevetíthetik azokat a politikákat, amelyeket akkor fog követni, amikor jövőre átveszi Bennett helyét a miniszterelnöki székben.
Arra a kérdésre, hogy tájékoztasson az Ábrahámi megállapodások kiterjesztésére tett erőfeszítésekről,
Lapid jelezte, hogy a közel-keleti országokkal kötendő normalizációs megállapodások nem helyettesíthetik a palesztinokkal folytatott béketárgyalások újraindítását.
„Nem mondanék neveket, mert ez ártana a folyamatnak, de természetesen dolgozunk az Egyesült Államokkal és új barátainkkal az Emirátusokban, Bahreinben és Marokkóban… annak érdekében, hogy ezt más országokra is kiterjesszük” – mondta Lapid, mielőtt hozzátette:
„Ez nem jelenti azt, hogy örökre és mindenkorra elhanyagoljuk a palesztin kérdést, amelyen szintén dolgoznunk kell.” „Mindig szemmel kell tartanunk mind Gázát, mind a Hezbollahot északon”.
Az izraeli kormányban sokféle párt van, a Bennett vezette kemény jobboldali Jáminától kezdve, amely ellenzi a palesztinok teljes politikai szuverenitásának megadását, a baloldali Merec pártig, amelynek vezetői nemrég találkoztak Mahmúd Abbász, palesztin hatósági elnökkel, és amely nyíltan bírálja az izraeli telepesmozgalmat és a ciszjordániai palesztinok feletti ellenőrzést. Lapid Jesh Atid pártja az izraeli politikai spektrum közepére esik.
A pártok furcsa keveredése oda vezetett, hogy Bennett hajlandó gazdasági intézkedéseket támogatni a palesztinok életének minimális javítására, másrészt viszont elutasítja, hogy politikai tárgyalásokba kezdjen, vagy akár csak találkozzon Abbásszal.
Ez az álláspont teljes mértékben megmutatkozott az ENSZ-ben, amikor Bennett múlt havi beszédében a téma említésre sem került. „Az izraeliek nem úgy ébrednek fel reggel hogy a konfliktusra gondolnak” – mondta a miniszterelnök a Közgyűlésben.
Egy diplomáciai tisztviselő, aki utána tájékoztatta az újságírókat, elmondta, hogy Bennett nem azt akarta sugallni, hogy a palesztinok nem léteznek, de „a múltban túl sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és hagyták, hogy ez határozzon meg minket”.
Lapid a JFNA elnökével, Mark Wilffel folytatott távbeszélgetés során, amelyet a konferencia virtuális résztvevői számára sugároztak, Ron Dermer, Izrael volt amerikai nagykövetet is célba vette. Dermer májusban azt javasolta, hogy Izraelnek az evangéliumi keresztények „szenvedélyes és egyértelmű” támogatását kellene előnyben részesítenie az amerikai zsidókkal szemben, akik szerinte „aránytalanul nagy arányban vannak a kritikusaink között”.
„Kicsit megdöbbentett, hogy a korábbi kormány egyes tisztviselői az Egyesült Államokon belül más közösségekről beszéltek, mint az izraeli kormány fő kapcsolatai. Ez nem történhet meg” – mondta Lapid. „A legfontosabb kapcsolatunk (az Egyesült Államokban) az amerikai zsidósággal van, mert az mi vagyunk… ugyanannak a népnek vagyunk részei”.
„Dolgoznunk kell bizonyos kérdéseken, amelyeket sokáig elhanyagoltak, mint például a Siratófal pluralitása, a betérési törvény, amelyen most dolgozunk” – mondta, utalva két olyan kérdésre, amelyek az előző kormány idején az Izrael és a diaszpóra közötti kapcsolatok megromlását okozták.
„Ez eltarthat egy ideig egy nagyon bonyolult koalícióban, de én magam is nap mint nap azon vagyok, hogy megbizonyosodjak arról, hogy ez megtörténik” – mondta.
Bennett kormányának több tisztségviselője is ígéretet tett arra, hogy végrehajtja a Siratófalmál lévő pluralista imapavilon bővítéséről szóló megállapodást, amelyet Benjamin Netanjahu korábbi miniszterelnök az ultraortodox koalíciós partnerek nyomására nem tartott be.
A kormány dolgozik a zsidó vallásra való áttérés elismerésére vonatkozó szabályozás kialakításán is. Az előző kormány olyan törvényt akart elfogadtatni, amely csak az ultraortodox állami rabbinátus által engedélyezett ortodox áttéréseket ismerte volna el, ami az Izrael és a diaszpóra közötti feszültségek kiéleződéséhez vezetett. A törvényjavaslatot végül befagyasztották, és azóta sem történt előrelépés az ügyben.
„Nemcsak az óceánon túli testvéreink iránti jóakaratunk jeleként fogunk ezen dolgozni, hanem azért is, mert szerintem fontos, hogy Izrael toleráns, befogadó ország legyen külföldi barátaink és családtagjaink számára” – mondta Lapid kedden.
