Teherán elutasítja Azerbajdzsán aggodalmát és tiltakozását az iráni-azeri határ közelében tartott meglepetésszerű iráni katonai manőverek miatt, mondván, hogy az az iráni szuverenitásról szól – írja a The Times of Israel.
„Az országunk északnyugati határvidéken végrehajtott hadgyakorlatok az országunk szuverenitásról szólnak”
– írta Szaíd Khatibzadeh iráni külügyminisztériumi szóvivő a minisztérium honlapján közzétett nyilatkozatában.
„Teherán megtesz minden olyan intézkedést, amelyet nemzetbiztonsága érdekében szükségesnek ítél”
– mondta, hozzátéve:
„Irán nem fogja eltűrni a cionista rezsim jelenlétét határainak közelében”
– utalva ezzel Azerbajdzsán Izraelhez fűződő kapcsolataira.
Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök bírálta Teheránt a hadgyakorlat miatt, „nagyon meglepő eseménynek” nevezve azokat.
„Minden ország bármilyen hadgyakorlatot tarthat a saját területén. Ez az ő szuverén joguk. De miért most, és miért a mi határainkon?”
– mondta az Anadolu török hírügynökségnek adott interjúban.
A hadgyakorlatról további részletek nem derültek ki.
Azerbajdzsán és Örményország között tavaly szeptemberben törtek ki harcok a vitatott Hegyi-Karabah régió miatt.
A muszlim többségű Azerbajdzsán régóta jó kapcsolatot ápol Jeruzsálemmel. Baku több milliárd dollár értékben vásárolt már fegyvereket Izraeltől, cserébe pedig kőolajjal látta el a zsidó államot.
Örményország 2016 óta azzal vádolja Azerbajdzsánt, hogy izraeli gyártmányú kamikaze drónokat vet be az örmény erők ellen. Egy azerbajdzsáni tisztviselő elismerte, hogy a tavalyi harcok során izraeli gyártmányú harci drónokat is használtak.
Iránnak és Azerbajdzsánnak mintegy 700 kilométeres közös határa van, és hivatalosan jó kapcsolatot ápolnak.
Egyes becslések szerint az iráni azeri nemzetiségű lakosságának, mintegy 10 millió tagja van.
Kicsit csodálkoztam is, hogy ez nem volt hírértékű itthon (vagy legalábbis én nem találkoztam vele).
Mikor volt a győzelmi parádé, arra elutazott Erdogan is, s ott elszavalt egy verset, melyben célzások voltak az iráni azeri kisebbségre/területekre (több azeri él ott, mint Azerbajdzsánban, az iráni iszlám köztársaság lakosságának 24%-a azeri, azt hiszem még az ajatollah is azeri származású). Ebből botrány is lett, s Erdogan fogadkozott is, hogy „nem úgy kell azt érteni”.
Ám én egy azeri-iráni konfliktust nehezen tudnék elképzelni, mert akkor az minimum regionális háborúba torkollana. Az biztos, hogy az azeri morál most az egekben van, de a sikerek nem csak a sokat hangoztatott drónoknak, hanem a különböző zsoldos csapatoknak is köszönhetőek voltak, amelyeket a törökök szerveztek le.
Érdekesség, hogy legutóbb találkoztam egy képpel, amiben Balukisztán (talán ez a helyes magyar változata) zászlaja és az izraeli zászló egymás mellett volt. A terület java egyébként Pakisztán délnyugati részén terül el, továbbá Afganisztánban és az iráni iszlám köztársaságban élnek még ehhez az etnikumhoz tartozók. Szó mi szó, arról már olvastam, hogy az indiai szolgálatok pénzelnek Pakisztán területén működő csoportokat.
Kb. erről van szó:
https://uploads.disquscdn.com/images/72daa1eb9d55ba81b204626da9359ced37357cd9e4a82310ff468c792d5a3d0c.jpg
Az etnikai térkép (1980-as évekből) lemaradt:
https://uploads.disquscdn.com/images/16616976222f3bb94fdc626f070d52d9a5fa19865f94c0c2ed0c19872134425e.jpg
oszd meg és uralkodj
Abban igaza van, hogy az eredetileg ez a külső szereplőkkel (eredetileg ellenfelekkel/ellenségekkel) kapcsolatos római doktrína volt.
Szerk.: Elnézést rosszul fogalmazta az eredeti válaszomban, a „szűkebb értelem”-re való hivatkozás rossz volt, s anakk kétértelműsége lett volna a helyes, már ami napjainkat illeti.
Igenis, meg nem is, mert ez a mondás szűkebb értelemben a belső konfliktusokra vonatkozik. Míg az iráni cél Izrael elpusztítása (szavakban mindenképpen, hogy területileg ez az elképzelés mennyire valós, tehát, hogy a ’67-es határokkal is megelégednének e vagy sem egy teljesen más szemléletű vezetéssel, az már más kérdés, de inkább nem), addig az izraeli cél minimum az iráni rezsim megdöntése (aminek a maximuma szerintem az iráni állam feldarabolása). Közel, s távol sem látni ennél kisebb célokat egyik oldalon sem, legalábbis nekem ez a véleményem.
Iran celja nem Izrael elpusztitasa, hanem Izrael felhasznalasa a valodi celja erdekeben: az iszlam hegemonia. Ennek persze, a hasonlo hegemoniara vagyo, Torokorszag es Szaudia is akadalyai, de a legfobb akadaly az iszlam megosztottsaga. Nehez elkepzelni, hogy a szunnitak elfogadjak a siita hegemoniat. De azert erre is van pelda, peldaul a Hamasz. Es a Hamasz peldaja mutatja, hogy mi is Izrael szerepe a perzsa jatekban: Izrael a kozos ellenseg, ami ellen minden muzulmannak ossze kell fogni, termeszetesen Iran vezetesevel. Iran nem akarja (valoszinuleg nem is tudna) elpusztitani Izraelt, de a folyamatos uszitassal es a proxyhaborukkal allandoan Izrael turelmenek hatarait keresi. Es ezzel persze a cionizmus elleni, a muzulmanokat egyesiteni hivatott szent haboru elen all. Izrael szinten nem erdekelt egy Irant terdrekenyszerito haboruban, ezert maradnak a likvidalasok, a titokzatos robbanasok, stb. Abban igazad van, hogy Izrael (es a fel vilag, beleertve az irani lakossag nagy reszet) erdekelt az ayatollah rezsim megdonteseben. A kuzdelem a politikai szinteren is folytatodik, Izrael igyekszik a szunnita orszagokkal szovetkezni, de itt is van kivetel, mert bar az azeriek tobbsege siita, jobban felnek Irantol, mint a szunnitaktol, vagy Izraeltol.
Irán célja egyértelműen Izrael megsemmisítése mert szerintük megnyílik az út a további hódításokra
Az iszlám történelemben Hajbar egy észak-arábiai falu volt, ahol zsidók is éltek. Sokan közülük még a zsidó-római harcok elől menekültek ide. A közösség igen sikeres volt. Mohamed ebben az időben Medinában élt, és nem tudott visszatérni Mekkába. A muszlimok gyakorlatilag beszorultak Medinába. Miután Mohamed háborút indított a hajbari zsidók ellen, legyőzte őket, és további gyors hadi sikereket ért el. Először visszavette Mekkát, a halála után pedig a korai kalifák megkezdték a nagy muszlim hódító hadjáratokat, és Észak-Afrikától Indiáig elterjesztették az iszlámot. Sok muzulmán szerint a hajbari zsidók legyőzése nyitotta meg az ajtót a nagy muszlim hódítások előtt. Ennek mintájára sokan úgy vélik, hogy a jeruzsálemi zsidók legyőzése elindíthat egy globális dzsihádot. Érdekes, hogy a radikális muzulmánok a mai napig hivatkoznak Hajbarra. Indonéziában a 2002-es Bali-szigeteki robbantások tárgyalásán a támadás első számú vádlottja is hirtelen Hajbarról kezdett el beszélni. Van valami a radikális muzulmánok gondolkodásában, amit sok nyugati nem ért, nem ismer fel.
Biztos igazad van. Az a jonehany izraeli szakerto, aki mast allit, nyilvan nem elegge felkeszult a temaban.