Ramallahban senki sem tűnik meglepettnek Naftali Bennett miniszterelnök ENSZ-ben tartott beszédének tartalmán, és úgy tűnik, senki sem kíváncsi arra, hogy Bennett még csak nem is utalt a palesztin kérdésre. A Palesztin Hatóság vezetőjének, Mahmúd Abbász belső körének vezető tisztségviselője szerint Bennett álláspontja a palesztin kérdéssel kapcsolatban teljesen megfelelt az elvárásoknak.
Az Arutz7 szerint a tisztviselő a héten az Israel Hayom újságnak elmondta, hogy a Palesztin Hatóság vezetősége ki várja, hogy végrehajtsák a rotációs megállapodást Bennett és Jes Átid párt vezetője, Jair Lapid jelenlegi külügyminiszter között, és Lapid miniszterelnök legyen.
„Hogy Naftali Bennett miniszterelnök figyelmen kívül hagyja a palesztinokat – nos, ez nem olyan szörnyű” – mondta a tisztviselő. „Egyáltalán nem számítottunk arra, hogy a Jesá Tanács volt vezetője hirtelen megváltoztatja ideológiai álláspontját. Minden megbeszélés és találkozó, amelyet megtartottunk és meg fogunk tartani egy célt tart szem előtt, és ez az, hogy előkészítse a talajt addigra, míg másfél év múlva Lapid lesz a miniszterelnök. ”
A tisztviselő hozzátette:
„Teljesen világos, hogy Bennettnek nincs ideológiai vágya, hogy előmozdítsa velünk a békefolyamatot, és nincs meg a támogatása sem ahhoz, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A jelenlegi izraeli kormányban azonban, ellentétben az elmúlt évtized korábbi adminisztrációival, vannak olyanok, akik készek velünk egy asztalhoz ülni és beszélgetni, és arra törekszenek, hogy a dolgok újra elinduljanak. Ezért mi, valamint azok az izraeli képviselők, akikkel kapcsolatban vagyunk, azon dolgozunk, hogy addig is bizalmat építsünk a két fél között.”
A palesztinok Lapid miniszterelnökségétől várják a tárgyalások újraindulását
Én is, éppen ezért félek Lapid miniszterelnökségétől, ami remélhetőleg nem jő el.
„Hogy Naftali Bennett miniszterelnök figyelmen kívül hagyja a
palesztinokat – nos, ez nem olyan szörnyű” – mondta a tisztviselő.”
Akkor tehát mindenki boldog!
1. Az, hogy eljo-e vagy sem Lapid miniszterelnoksege, az nagy valoszinuseggel Bibitol fugg. Amig potencialis miniszterelnok lehet egy valasztason, addig szemelye osszetartja a jelenlegi kormanyt. Ha kiszall (vagy kiszallitjak) a bulibol, akkor szinte biztos, hogy valasztasok lesznek. Amibol persze a jo isten tudja, milyen koalicio jon majd ki.
2. Ami a palesztinokat illeti. Annal jobb partneruk, mint Rabin, Barak, Olmert voltak, Lapid sem lenne. Tehat attol „nem kell felni”, hogy majd Lapiddal gyorsan beket kotnek. (Egyebkent se felejtsuk, hogy Lapid csak a Balfourban jelentene valtozast, a koalicioban tovabbra is ott maradna Benett es Szaar.)
3. Az orszag nemzetkozi kapcsolatainak (kulonosen Europaval, es a demokrata USA-val), megitelesenek, csak jot tenne, ha a beke ellensegei a palesztinok (a Hamasz es a Hamasztol rettego Abasz) lennenek, es nem az izraeli kormany. Az obol allamok es a tobbi potencialis partner is szivesen targyal Lapiddal.
1. Ha kiszáll, vagy kiszállítják a buliból, akkor azzal a lendülettel össze is omlik a kártyavár, és visszatér a Likud, immáron Bibi irányítása nélkül. Pontosan ez a baloldal dilemmájának a lényege. Egyrészt el akarják pusztítani Bibit egyszer s mindenkorra, másrészt tudják, hogy amint ez megtörténik, búcsút inthetnek a hatalomnak. Számukra tehát az az optimális, ha lehet riogatni Bibivel.
2. Nem érdemes kisérteni a sorsot. Az lehet, hogy eddig nemet mondtak mindenre, de csak egyszer kell igent mondjanak egy olyan konstrukcióra, amelynek segítségével visszafordíthatatlan károkat okozhatnak. Ha elfogadták volna Olmert ajánlatát, akkor ma már nem lenne Izrael. Abbas fél lábbal a sírban, és fogalmunk sincs, hogy ki jön utána. Az se biztos, hogy a Hámász nem veszi át a hatalmat, mert ugye őket támogatja a „nép”. Aminek persze lenne egy jó oldala is: végre betelne a pohár, és ki lehetne őket füstölni mindenhonnan. Kérdés, hogy Izrael készen áll-e erre, vagy sem?
3. Nem értek egyet. Semmit sem tenne, mivel az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség független a zsidók és a zsidó állam cselekedeteitől. Tök mindegy magyarul, hogy mit csináltok, akkor is ezek lesznek az ellenlábasok. Ezt legutóbb a Vaskupola elleni demokrata támadás is tökéletesen bebizonyította. Ez ennél csak sokkal, sokkal rosszabb lesz a jövőben, mert a valamennyire még Izrael-barát demokraták már mind 80 körül vannak. Utánuk már csak AOC-k és Rashida Tálibok lesznek A Pártban, mert a fiatal woke generáció elképesztően Izrael-gyűlölő, köszönhetően az internet és „liberális” mainstream agymosásának.
Összefoglalva tehát pontosan ez a lényeg: teljesen lényegtelenek a tények, mivel a tények nem sok mindenkit érdekelnek. Nem számít, hogy mi változik, hogyha a tényekre immunis világról van szó. Mit számít az, hogy ezek az arabok még inkább a béke ellenségeivé válnak? Most is azok, és senkit sem érdekel, mert ez egy tény, a tények meg szembemennek az antiszemiták érzelmi meggyőződéseivel…
1. A kartyavar mar kozel 3 evvel ezelott osszeomlott, amiota Bibi nem tudott mukodokepes koaliciot alakitani, hanem valasztasoktol valasztasokig vegetalt a kormany.
2. Ha holnap ujra valasztasok lennenek, Bibi most sem tudna stabil kormanyt alakitani, ahogy korabban sem tudott.
3. Az a Likud, ami Bibi nelkul terne vissza, mar nem ez a Likud lenne. Egyreszt, nagy valoszinuseggel a Bibi seggeben feszkelo Zohar, Regev, Bitan, Amszalem, stb. niemandok eltunnenek, es talan ujra normalis partta valna a Likud, amilyen volt, az elozo 5-6 evet leszamitva. Egy Szaar vezette Likud mar sokkal jobb koaliciot is alakithatna, mint az elozoek a vallasosok zsarolasaival. Es Bibi (es a holdudvara) nelkul a politikai elet, a kozbeszed, a kozhangulat megvaltozna. Megszunne az uszitas az igazssagszolgaltatas apparatusa ellen (rendorseg, ugyeszseg, kormany jogtanacsosa, birosagok, stb), a „baloldal”, az „arabok” megszunnenek szitokszo lenni, stb.
4. A ketallami megoldastol valo felelem szamomra erthetetlen. Az alternativa ugyanis egy olyan Izrael, ami a Jordan es a tenger kozott terul el, amiben vagy nagyjabol ugyanannyi arab el, mint zsido, vagy esetleg majd tobb. Ez vagy a zsido allam, vagy a demokoracia veget jelentene. A masik lehetoseg egy olyan zsido allam, amiben valamilyen formaban nem izraeli allampolgarsagu palesztinok elnenek. (A harmadik lehetosegrol, hogy valahogy elzavarni oket, jobb, ha nem beszelunk.) Ehhez kepest meg mindig jobb, amirol a korabbi miniszterelnokok targyaltak, vegleges hatarokkal es amennyire lehetseges, nemzetkozi garanciakkal.
5. Abu Mazennek semmi eselye a folytatasra, ezert is szabotalta a valasztasokat (a K-jeruzsalemiek kizarasa csak urugy volt), ha eletben marad, ha meghal, a Hamasz lesz az ur Ciszjordaniaban is. Ezt csak valami nagyon karizmatikus ember valtoztathatja meg, de nem igazan lathato a horizonton. A Hamasszal ez a beketargyalas problema okafogyotta valik, mert ok csak egyfajta bekerol, es egyallami megoldasrol almodoznak.
5. A nemzetkozi megiteles valtozasa elsosorban Europaban lehetseges, ahol mar elkezdodott egy kijozanodasi folyamat. Ez ugyan nem Izraellel kapcsolatos, hanem az iszlammal, de a folyamatnak, ugy tunik, resze az Izraelhez valo kozeledes. Ami az USA-t illeti, a raketak koruli botlasrol kiderult, hogy az valoban csak botlas, a korrekcio meggyozo es hangos volt.
Az egyik probléma az, hogy egyik arab/muszlim állam ahol nincs olaj csak a tizede GDP-t produkálják mint Izrael. Örökké álmélkodnának a nyomoruságukon. Az olajtermelő Irán se tudja magát vizzel ellátni.
A mostani nyomorusaguknal, kulonosen Gazaban, biztos jobban elnenek egy bekeszerzodes kereteben.
De ezek szinte mellekes kerdesek, viz, aram, egeszsegugy, ezek megoldhatok penzzel, ahogy ma is megoldodnak, USA, Europa, Katar, Izrael, mindannyian fizetnek. A nagy kerdes, hogy mi a ketallami megoldas es a bekeszerzodes alternativaja?
1. Ami szomorú, de elsősorban a rendszer hibája, hiszen minden mikropárt bekerül a Kneszetbe a röhejesen alacsony küszöb miatt. A jelenlegi 61 fős kormánykoalíciót pedig csak az imádság tartja össze, meg persze a Bibi elleni gyűlölet.
2. Ebben nem vagyok biztos, rég láttam felméréseket, és persze azok is tévedhetnek. De ha össze is állna egy koalíció Bibi vezetése alatt, az is csak egy hajszálon lógna.
3. Lehet. Azt viszont kétlem, hogy Sa’ar ezek után valaha is visszamehet. Miért engednék vissza? Túldimenzionálod Bibi felelősségét. Szerinted az ország megszűnne jobboldali lenni nélküle? A baloldal nem lenne a továbbiakban is szitokszó? Elég csak elolvasniuk egy hírt, hogy pl. a merecesek titokban találkoznak az iszlamista párt vezetőjével, és voilá. De akár azt is megnézhetik, hogy a balos NGO-k a Ma’ale Adumim-i településbővítések ellen ágálnak. Ezek a dolgok tehát teljesen függetlenek Bibi regnálásától. Ő legfeljebb egy lencse, amely fókuszálja a meglévő érzéseket és véleményeket (minden jó politikus ezt teszi). Nélküle ezek az érzések ugyanúgy ott lennének, vagy esetleg más lépne a helyébe, aki felvenné a „lencse” szerepét.
4. A „kétállami” (Izrael, Jordánia, Gázai övezet, és akkor a területeken lévő valami lenne a negyedik) megoldás nem lehetséges. Tehát a félelem valóban irracionális abból a szempontból, hogy egy létezhetetlen dologtól félünk. Ha létezne is, akkor csak addig létezne, míg a „második államból” indított offenzíva fel nem számolja a zsidó államot, és akkor újfent egy államnál járnák, egy aranyos kis iszlamista államnál. A harmadik megoldásról nem kell beszélnünk, de ettől függetlenül szerintem a harmadik megoldás lesz a nagybetűs megoldás, függetlenül attól, hogy az hogyan és mikor következik be. Szerintem a klímaváltozás fogja őket „jobb belátásra” bírni, és az elkövetezendő 30-40 évben fog gyorsított tempóban lezajlani. Mindazonáltal, tetszik vagy sem, de hozzá kell tenni, hogy az összes megoldás közül ez lenne a legletisztultabb, és a legpermanensebb is. Minden más – mint fentebb a „kétállami megoldásról” is írtam – csupán egy instabil félmegoldást eredményezne.
Tehát nem, nem hiszem hogy jobb az, amiről eddig tárgyaltak, és amely tárgyalások és félmegoldások közepette izraeliek százai haltak meg. Köszönhetően mindezt annak, hogy a régiek sem 48′-ban, sem 67′-ben nem voltak képesek pontot tenni az ügy végére, majd pedig eszmei örököseik még tovább rontottak a helyzeten (igen, Sharon is, mert ő sem a revizionista cionisták nevében járt el Gáza kapcsán).
5. Pontosan.
6. Az túlzás, hogy mindenütt elkezdődött. A németek épp most cáfoltak rá erre. A franciák valóban javítottak eddigi pontszámukon. De nem innék előre a medve bőrére, majd meglátjuk. Az USA kapcsán pedig túlságosan elnéző, illetve optimista vagy. Ez nem csupán egy botlás volt, hanem egy hatalmas nagy bizonyítéka annak, hogy a demokraták szélsőségesei közvetlenül is veszélyeztetik Izrael biztonságát. Nagyon sok „liberális” zsidónak is felnyitotta ez a szemét. És mint írtam, ez ennél csak rosszabb lesz, mivel Izrael védelmezői sem halhatatlanok. Az antiszemitizmus grassroots jelenség odaát, ezért pontosan olyan kaliberű embereket fognak beszavazni a választóik a jövőben is, mint amilyen Omar és Talib.
Ha lenne palesztin állam ki fakasztana neki vizet, áramot, segélyt?