Tajvannak nagy hatótávolságú, pontos fegyverekre van szüksége ahhoz, hogy megfelelőképpen el tudja rettenteni Kínát, amely rohamléptékben fejleszti fegyverrendszereit, hogy megtámadja a saját területének tekintett szigetet – közölte hétfőn a tajvani parlamentben felszólalva Cseu Kuo-cseng védelmi miniszter.
A tárcavezető szerint Tajvannak tudatosítania kell Kínában, hogy a sziget képes megvédeni önmagát, azért a haderőfejlesztésnek nagy hatótávolságú, pontos és mozgatható fegyverekre kell irányulnia, hogy a tajvani hadsereg azonnal készen álljon, mihelyt „az ellenség” felvonultatta haderejét.
Cseu felszólalásával egy időben a védelmi tárca a parlament elé terjesztette jelentését, amelyből kiderül, hogy közepes és nagy hatótávolságú rakétákat is bevetnek a sziget délkeleti részén található kulcsfontosságú katonai bázison az ellenség feltartóztatását célzó hadgyakorlatokon. A tárcavezető nem bocsátkozott részletekbe a jelentésben szereplő rakéták hatótávolságát illetően, de a tajpeji kormány ezt eddig is a legnagyobb titkokban tartotta.
A tajpeji kormány a minap azt javasolta, hogy csaknem kilencmilliárd dollárral (2700 milliárd forinttal) növekedjen a sziget ötéves védelmi költségvetése. Arra figyelmeztetett, hogy sürgősen korszerűsíteni kell a fegyverrendszereket, mert Kína „komoly fenyegetést” jelent.
A védelmi minisztérium szeptember elején a parlament elé terjesztett éves jelentésében a tavalyinál sokkal borúsabb képest festett a növekvő kínai katonai fenyegetésről, azt írta, hogy a kínai hadsereg képes megbénítani Tajvan védelmi rendszerét, és maradéktalanul figyelemmel tudja kísérni a csapatmozgásokat és precíziós rakétatámadásokkal gyakorlatilag a sziget bármely részére csapást tud mérni.
A jelentés szerint Kína kiberhadserege segítségével szoftveres és hardveres támadást is tudna intézni a számítógépes rendszerek ellen, képes lenne megbénítani a tengeri flotta parancsnoki rendszerét, a légvédelmet és az ellentámadási rendszert, illetve a Japántól a Fülöp-szigetekig húzódó szigetvilág nyugati részének kommunikációs rendszerét.
Kína saját részének tekinti az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvant. Tajpej és Peking között az elmúlt években kiéleződött a feszültség. Tajvan többször sérelmezte, hogy kínai gépek megsértették légterét. Kína szerint a Tajvan térségében folytatott katonai manőverek célja szuverenitásának megvédése, továbbá a külföldi erők elrettentése.
A tajvani kormány ugyanakkor ezeket megfélemlítési kísérletnek minősíti. Caj Jing-ven elnöksége alatt Tajvan jelentősen növelte a védelmi célokra szánt kiadásait, több felszerelést vásárolva az Egyesült Államoktól, amely ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverszállítója.
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
