A nukleáris képességek küszöbén, de még nem teljesen felfegyverkezve az atombombával, Irán képes lenne a fenyegetést riválisai feje fölött tartani, miközben elkerülné a következményeket, amelyek a tényleges felfegyverkezéssel járnának – írja Ynet.
Irán a döntéstől számított egy hónapon belül elegendő fegyverminőségű uránt tud dúsítani – becsülte az Institute for Science and International Security hétfőn közzétett jelentésében.
A washingtoni székhelyű agytröszt becslése az iráni atomprogram felügyeletével megbízott szervezet, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatain alapul.
A jelentés szerint a „legrosszabb esetre vonatkozó becslés” szerint Irán egy hónap alatt elegendő, a szükséges szintre dúsított és egy bombához elegendő uránt tud előállítani. Egy második fegyverhez szükséges hasadóanyag előállítása kevesebb mint három hónapot venne igénybe az iszlám köztársaság számára, egy harmadik fegyver előállítása pedig további két hónapot igényelne.
A fegyverhez szükséges dúsított urán előállítása azonban nem jelenti azt, hogy Iránnak bevetésre kész atombombája lesz. Először egy nukleáris robbanófejet kell előállítani, ami maga is hosszadalmas folyamat. Irán azonban most közelebb van a bombához, mint valaha.
„A teheráni atomprogram előrehaladása jelentősen felgyorsult az elmúlt hat hónapban”
– mondja Dr. Eran Lerman ezredes, a Jeruzsálemi Stratégiai és Biztonsági Intézet alelnöke.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója Lerman szerint „nem képes ténylegesen felügyelni Teherán atomprogramját, mert az irániak nem engedik, hogy visszamenőlegesen ellenőrizze” azt, ami akkor történt, amikor a NAÜ hozzáférését megakadályozták.
„A következmény egyértelmű: ami megtörtént, az megtörtént, és amit sikerült felhalmozniuk, az már most is nagyon jelentős”
– mondja Lerman.
A Biden-kormányzat kifejezte azon szándékát, hogy a JCPOA-t (amiből Trump kilépett) újjáéleszti, és mind az Egyesült Államok, mind Irán visszatér a megállapodás feltételeinek betartásához. Teherán ekkor visszafordítaná az előrehaladást, az USA pedig feloldaná az iráni gazdaságot súlyosan megterhelő gazdasági szankciókat. A nemzetközi közvetítéssel, Bécsben folytatott több hónapja tartó tárgyalások ellenére azonban még mindig nem sikerült megállapodni az újjáélesztés feltételeiről.
Izrael és más amerikai szövetségesek a térségben határozottan ellenezték a JCPOA-t, amikor az létrejött, és továbbra is ellenzik a megállapodás „változatlan formában” való visszatérését.
A hétfői jelentés egyik szerzője, David Albright, a NAÜ korábbi nukleáris ellenőre arra figyelmeztetett, hogy Irán nyilvánvalóan a nukleáris képességekre törekvése arra irányul, hogy javítsa pozícióját a tárgyalásokhoz való várható visszatérése érdekében, amelyek június óta szünetelnek, amikor is Irán új elnököt választott.
„Úgy vélem, hogy Irán megpróbál minél előbbre jutni, hogy jobban felkészülten jöjjön a tárgyalásokra… ez egyértelműen egy tárgyalási taktika”
– mondta Dr. Yoel Guzansky, a Tel Aviv-i Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének vezető kutatója.
Guzansky azonban hozzáteszi, hogy
„Van egy másik olvasat is, mégpedig az, hogy Irán nem mondott le központi céljáról, amely véleményem szerint … nem az, hogy atomfegyverre tegyen szert, hanem hogy nukleáris küszöbállammá váljon”.
A nukleáris képesség küszöbén, de még nem teljesen felfegyverkezve egy bombával, Irán képes lenne a fenyegetést riválisai feje fölött tartani, miközben elkerülné azokat a következményeket, amelyek a tényleges felfegyverkezéssel járnának.
Lerman is egyetért azzal, hogy Irán erőfeszítései a tárgyalóasztalnál előnyt jelentenek, azonban szerinte Irán végső soron egy atomfegyver megszerzésére törekszik.
„A cél az, hogy olyan megállapodást kényszerítsenek ki az amerikaiakból, amely így vagy úgy, de nyitva tartja az iráni utat a nukleáris képességek felé”
– mondja.
„Számos cselekvési lehetőség van az asztalon, és „drámai időszak áll előttünk”
– tette hozzá.
Guzansky a lehetséges következményeket vizsgálva kifejti, hogy a dolog középpontjában Izrael és az USA eltérő érzékenysége áll.
„Mindegyik ország másképp határozza meg a vörös vonalakat, stratégiai érzékenységük alapján. Az USA legalább 10.000 km-re van innen, míg Izrael közel van, sokkal sebezhetőbb és sokkal fenyegetettebb. Emiatt az izraeli vörös vonal nagyon különbözik az amerikaitól”
– mondja.
A különböző nézőpontok közötti feszültség miatt Izrael kénytelen lehet egyedül cselekedni az iráni előrenyomulásra válaszul, mikor az USA úgy gondolhatja, hogy a végső határt még nem lépték át.
Guzansky úgy véli, hogy az amerikaiak továbbra is egy újjáélesztett megállapodásra törekednek, amely Izrael számára kellemetlen lehet. A JCPOA felélesztése „még mindig reális lehetőség” – mondja, bár az irániak elkötelezettségével kapcsolatos kételyek egyre erősödnek.
Azt javasolja, hogy „a két fél üljön le csendben, zárt ajtók mögött … és beszéljék meg, hogy mit tegyenek az egyik esetben, és mit tegyenek egy másikban”.
