EU: A libanoni és az afgán válság is fokozhatja a migrációs nyomást

A libanoni gazdasági-politikai válság miatt a lakosság több mint fele szegénységben él, így nem meglepő, ha ez az állapot a migráció erősödéséhez vezet – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az Európai Parlament keddi plenáris ülésén Strasbourgban.

Mint mondta, a tavaly augusztusban történt bejrúti robbantás a teljes káosz szélére sodorta a nehézségekkel küzdő országot.

A főképviselő a libanoni helyzetről tartott vitában hangsúlyozta: a válság olyan súlyos, hogy az ország egyes térségeiben naponta legfeljebb egy órán át van áram. Nincs kenyér, nincs víz, nincsen kórházi ellátás, üresek a polcok a gyógyszertárakban és a boltokban – tette hozzá.

Borrell üdvözölte az új libanoni kormány megalakítását, úgy vélte, hogy ez jó hír és szükséges lépés volt a helyes irányba. Hozzátette azonban, hogy az új vezetésnek már hat hónappal ezelőtt meg kellett volna alakulnia, mivel a válság immáron nagyon súlyossá vált.

Az EU arra bátorítja Nadzsib Mikáti miniszterelnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Ez az egyetlen módja annak, hogy Libanon elkerülje a pénzügyi összeomlást, amely már küszöbön áll

— jelentette ki.

„Készen állunk a további segítségnyújtásra, amennyiben az új kormány kulcsfontosságú intézkedéseket és reformokat indít el”

— fűzte hozzá.

Hölvényi György, a KDNP uniós parlamenti képviselője a vitához kapcsolódó sajtóközleményében hangsúlyozta:

minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy a jelenlegi bizonytalan politikai helyzetben megerősödjenek a szélsőségek, így az EU-nak elemi érdeke és történelmi felelőssége kiállni Libanon mellett.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott:

„a helyzet egyre romlik, az egy évvel ezelőtti bejrúti robbanás körülményei továbbra is tisztázatlanok, nem történt meg a felelősök számonkérése, ami óriási társadalmi feszültségeket okoz”.

A helyzet stabilizálása azért is kulcsfontosságú, mivel Libanon a Közel-Kelet gazdasági és bankszektori központja, így a válság beláthatatlan következményekkel járó regionális krízissé szélesedhet

— tette hozzá Hölvényi György.

Rózsaszínű elefánt a műsorban

A migrációról minden német párt mélyen hallgat, miközben tovább folytatódik a népességcsere. Koenen Krisztina elemzése.

Afganisztánban is fokozódik a nemzetközi helyzet

Josep Borrell, az Európai Parlament plenáris ülésén az afganisztáni humanitárius és biztonsági helyzetről folytatott vitán közölte: amellett, hogy a tálib hatalomátvétellel számítani kell a terrorizmus veszélyének növekedésére, az Európai Uniónak fokoznia kell a szervezett bűnözés, az ember- és drogcsempészet elleni küzdelmet.

Az EU emellett erősíteni kívánja az uniós tartózkodásra nem jogosult bevándorlók áthelyezésének rendszerét annak érdekében, hogy ha a tálibok hozzájárulása esetén az emberek elindulnak az országból, le lehessen telepíteni őket

— közölte.

A főképviselő hangsúlyozta: az afgán válság nem ért véget, az uniós állampolgárok és afgán segítőik kimenekítésének folytatására kell összpontosítani, illetve arra, hogy miként viszonyuljon az EU az új afgán kormányhoz, melynek tagjai között nemzetközi körözés vagy szankciók alatt állók is helyet kaptak.

„Segíteni kell, hogy mindenki, aki veszélyben érzi magát, elhagyhassa az országot. Ennek érdekében nincs más lehetőség, mint tárgyalni a tálibokkal”

— fogalmazott.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárgyalás megkezdéséhez bizonyos elvárásoknak kell teljesülniük, amelyek között szerepel, hogy Afganisztán nem lehet más országok ellen irányuló terrortámadások melegágya, az emberi jogok, köztük a nők jogainak, valamint a jogállamiság és a média szabadságának biztosítása, illetve a humanitárius segélyekhez történő hozzáférés szavatolása. Az EU kapcsolatot keres a tálibokkal, diplomáciai képviselete továbbra is nyitva van Kabulban – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Gál Kinga fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy

az illegális migrációt Európától minél távolabb kell megállítani. Az afganisztáni kudarc mellett újabb komoly kudarc elkerülése a tét, mégpedig az, hogy ne ismétlődhessen meg a 2015-ös migránsválság

— szögezte le.

„Vigyük helybe a humanitárius segítséget ahelyett, hogy felelőtlenül, illúziókat keltve szorgalmazzuk afgánok millióinál az országuk elhagyását, migránsként történő szétosztásukat

— fogalmazott. Hozzátette:

ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén nagy az esélye, hogy tömegesen indulnak meg olyanok is Európa irányába, akik nem felelnek meg a biztonsági feltételeknek. Ez egész Európa számára biztonsági kockázat lenne, és még a korábbi migrációs válságnál is nagyobb krízishez vezetne

— jelentette ki.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő a vita során elmondott felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a tálibok hatalomátvétele nagyléptékű humanitárius válság lehetőségét hordozza magában. Kijelentette:

felelőtlenség a helyben történő segítségnyújtás helyett a kontroll nélküli európai befogadással hitegetni a rászorulókat. Az Unió fellépésének a helyi lakosok érdekeit és a stabilizálódást kell szolgálnia

— mondta.

„Elsődleges szempontnak kell lennie, hogy saját lakóhelyükön vagy a régión belül, a szomszédos országokban segítsük a rászorulókat”

— fogalmazott Hölvényi György.

Az EU-nak józanságra, kapacitásainak és képességeinek megfelelő válaszlépésekre van szüksége. Csakis így kerülhető el, hogy megismétlődjenek a 2015-ös események – tette hozzá a KDNP EP-képviselője.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában arról beszélt, hogy a nemzetközi koalíció afganisztáni jelentlétének húsz éve alatt nem sikerült szerepet vállalni a demokratikus társadalom létrehozásában, nem sikerült elérni a terroristák elleni hatékony fellépést. Ennek oka véleménye szerint az, hogy a Nyugat nem volt képes megérteni Afganisztán összetett valóságát.

„Ilyen mértékű kudarc után miként lenne elvárható Afganisztánban vagy másutt, hogy bárki áldozatot hozzon a demokráciáért és a szabadságért?”

— kérdezte. Hozzátette:

egy decentralizált, etnikai és törzsi alapú társadalomban egy központi hatalom kudarcra van ítélve.

A humanitárius helyzet kezelése és a szomszédos országok megsegítése mellett

„a legfontosabb feladatunk az, hogy globálisan védjük meg a nyugati értékeket”

— tette hozzá a képviselő.

Niall Ferguson: Csak most kezdődik a migrációs válság Európában

A brit sztártörténész budapesti könyvbemutatóján beszélt arról mi a közös az európai vezetőkben és az afgán kormányban, mikor lesz a következő nagy háború, és miben hasonlít Csernobil és Wuhan. Beszámoló.