Itt az ideje, hogy komolyan foglalkozzunk a NATO védelmi képességeinek megerősítésével Kelet-Európában. Oroszország továbbra is olyan tevékenységeket folytat, amelyek célja a NATO-szövetségesek megfélemlítése és a szomszédos kelet-európai országok stabilitásának aláásása. Az orosz hadsereg javítja képességeit arra, hogy nagy létszámú fegyveres erőket telepítsen nyugati határai mentén, és rövid idő alatt támadásokat hajtson végre a Baltikumtól a Fekete-tengerig bárhol – írja Dr. Daniel Goure a Lexington Intézet vezető alelnöke.
Oroszország számos olyan precíziós légi és rakétacsapás-képességet is fejlesztett ki, amelyek komoly pusztítást végezhetnek a NATO-erőkben, bázisokon, logisztikai és egyéb infrastruktúrán. A növekvő orosz katonai fenyegetés miatt fontos, hogy megerősítsék azon államok katonai képességeit, amelyeket a hagyományos orosz agresszió közvetlen veszélye leginkább fenyeget. A NATO további erők telepítése mellett érvel a szövetség keleti szárnyára.
Moszkva nemrégiben bejelentette, hogy 20 új katonai egységet hoz létre Oroszország nyugati részén, hogy szembeszálljon a NATO-val. Oroszország és Fehéroroszország nagyszabású hadgyakorlatot is tart, a ZAPAD-ot („Nyugat”), amelynek célja, hogy teszteljék a NATO fenyegetésével szembeni „védekezési” képességeiket. Ez a gyakorlat megkülönböztethetetlen a balti államok, Lengyelország vagy Ukrajna elleni offenzívához szükséges bevetésektől.
Oroszország több mint egy évtizede hatalmas és költséges erőfeszítéseket tesz gyakorlatilag teljes – hagyományos és nukleáris – haderejének modernizálására. Ez a modernizációs program különösen a nyugati orosz képességekre összpontosított a NATO ellenében. Oroszország jelentősen növelte szárazföldi, tengeri, légi és rakétatelepítéseit nyugati területein mind mennyiségileg, mind minőségileg. Fokozta továbbá a hírszerzés műveleteit is.
Az orosz hagyományos katonai képességek e fejlesztései közvetlen és közvetett fenyegetést jelentenek a NATO-ra nézve. Amint azt egy RAND-tanulmány megállapította, ezen erőfeszítések egyik fontos következménye, hogy csökken a szövetség számára rendelkezésre álló stratégiai előrejelzési idő. Az előrejelzés kritikus fontosságú ahhoz, hogy a NATO képes legyen reagálni egy orosz támadásra a keleti szárnyán.
Ennek fényében számos szakértő szorgalmazta, hogy a Kelet-Európát fenyegető orosz fenyegetés elrettentésére erőteljesebb megközelítést alkalmazzanak. A közelmúltban a Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértői kvartettje a War on the Rocks című folyóiratban cikket tett közzé, amelyben a szövetség keleti szárnyának védelmére irányuló koherensebb NATO-politikát követelt. Azzal érveltek, hogy a NATO-nak azonnal négy lépést kell tennie:
„Először is, fel kell ismernie a fekete-tengeri régió stratégiai jelentőségét, és meg kell szüntetnie a jelenlegi „többszintű” előretolt jelenlétet, amely magában foglalja a „megerősített előretolt jelenlétet” a balti-tengeri régióban és a testre szabott előretolt jelenlétet” a fekete-tengeri régióban. Ezután a NATO-tagoknak javítaniuk kell a helyzetfelismerő képességüket, és fel kell készülniük a Kreml provokációira adott gyors politikai és katonai válaszlépésekre a teljes keleti szárny mentén. Harmadszor, a szövetségeseknek korszerűsíteniük kell a légi és rakéta képességeiket, és javítaniuk kell a biztonsági együttműködési programokat és eljárásokat. Végül pedig a NATO-nak támogatnia kell a fekete-tengeri térségbeli NATO-partnereket – Ukrajnát és Grúziát –, miközben növelnie kell a gazdasági fejlődésüket támogató beruházásokat.”
De van egy ötödik lépés is, amelyet a NATO-nak hozzá kellene tennie: fokoznia kellene tagjai és más államok önvédelmi képességét keleten. Lengyelország a NATO keleti hatékony védelmének sarokköve, és természetes regionális vezetője. Gyorsan halad az elöregedő szovjet felszerelésének modern nyugati eszközökre és rendszerekre való cseréje felé. Lengyelország megvásárolta a Patriot lég- és rakétavédelmi rendszereket és a High Mobility Artillery Rocket System nagy hatótávolságú rakéta-tüzérségi üteget. Legutóbb F-35 vadászgépekre írt alá szerződést, és bejelentette, hogy több száz amerikai gyártmányú M1A2 Abrams harckocsit kíván beszerezni.
Mivel Ukrajna egyértelműen Moszkva célkeresztjében van, a NATO valamennyi tagja számára prioritást kell, hogy élvezzen, hogy elássa Kijevet az orosz katonai fenyegetésekkel szembeni ellenálláshoz szükséges eszközökkel. A Trump-kormányzat több százmillió dolláros katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve olyan eszközöket is, mint a Javelin páncéltörő rakéták. Erre a támogatásra építve a Biden-kormányzat nemrégiben bejelentette, hogy mintegy 150 millió dollár értékű katonai segítséget kíván nyújtani Ukrajnának, többek között tüzérség elleni radarokat, kommunikációs és elektronikai hadviselési eszközöket, drónok elleni rendszereket és kiképzést. Emellett mintegy 60 millió dolláros további támogatást ígért Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek washingtoni látogatása során.
Még ennél is fontosabb előrelépés lenne további amerikai és NATO-erők telepítése a szövetség keleti határai közelébe. Amint azt a fent hivatkozott CEPA-cikk is javasolja, a NATO harccsoportoknak a balti államokban történő rotációs telepítését állandó NATO-erők telepítésére kellene cserélni.
Lengyelország kulcsfontosságú a NATO keleti szárnyának megerősített védelmében. Jelenleg az Egyesült Államok egy teljes páncélos dandár harccsoportot (ABCT) telepített rotációs alapon Lengyelországba. A két ország közelmúltbeli megállapodása alapján a Pentagon arra készül, hogy ezt a telepítést egy előre telepített hadosztályparancsnoksággal, logisztikai egységekkel és egy MQ-9 Reaper drónszázaddal bővítse.
A legjobb megoldás azonban az amerikai hadsereg állandó jelenléte lenne Kelet-Európában, különösen Lengyelországban. Tekintettel a szárazföldi kommunikációs vonalakat fenyegető orosz nagy hatótávolságú precíziós csapás veszélyére, valószínűleg csak a keletre telepített erők szállhatnak harcba a támadó orosz erőkkel. Egy amerikai állomáshely Kelet-Európában képes lenne gyorsan és hatékonyan reagálni az ellenségeskedések kezdetétől fogva. A nagy hatótávolságú tüzérséget, fejlett repülő és többszintű légi és rakétavédelmet alkalmazó mobil alakulat megzavarná az orosz szárazföldi offenzívát és széttudná zilálni légvédelmi rendszerét.
