Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása óta a világ vezető diplomatái Katarba igyekeznek, amely sokáig a tálibok kapuja volt, most pedig alapvető közvetítő szerepet tölt be, amikor a Nyugat megpróbál megállapodni az új kabuli kormánnyal. És ez nem véletlen — vélekedik a The Algemeiner szerkesztőségi cikkében.
Elemzők szerint Katar afganisztáni közvetítő szerepének megjelenése része az apró, de gazdag állam gondosan kidolgozott stratégiájának, amelynek célja saját biztonságának megerősítése azáltal, hogy nélkülözhetetlenné válik a nemzetközi közvetítésben helyszínt biztosítva annak.
A világ legnagyobb cseppfolyósított földgáztermelője, a kis sivatagi félsziget országa az egy főre jutó gazdagságban legelső államok egyike. Alig 3 millió ember él itt, 85 százalékuk vendégmunkásvízummal rendelkező külföldi. Mégis régóta hatalmas ambíciókkal rendelkezik, hiszen a Közel-Kelet legnagyobb amerikai légitámaszpontjának és legbefolyásosabb tévécsatornájának is otthont ad.
Az elmúlt évtizedben elherdálta regionális befolyásának nagy részét, amikor a 2011-es arab tavaszi lázadások nyomán túlságosan nagy hangon támogatta a demokráciapárti mozgalmakat és lázadókat az egész régióban. A dühös szomszédok, élükön Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel valamint szövetségesükkel, Egyiptommal, kereskedelmi szankciókkal és diplomáciai elszigeteléssel büntették.
Most Katar visszatért. Az arab hatalmakkal folytatott vitája idén végre rendeződött, és jövőre itt rendezik meg a labdarúgó-világbajnokságot. Úgy tűnik azonban, hogy kevés lépés hozott akkora diplomáciai hozadékot, mint az Afganisztánban betöltött szerepe, amelyet azóta ápol, hogy 2013-ban lehetővé tette a tálibok számára a csoport fő nemzetközi irodájának megnyitását, és helyszínt biztosított a béketárgyalásoknak, amelyek a tavalyi évben az amerikai kivonulási megállapodáshoz vezettek.
Ez a „türelmes diplomáciai segítségnyújtás” klasszikus eszköz volt egy kis állam számára, hogy növelje nemzetközi jelentőségét – mondta Kristin Diwan, a washingtoni Arab Öböl-államok Intézetének vezető kutatója.
„Tekintettel a népesség méretére, a jelentős katonai támogatás nehéz feladat. De Katar valódi értéket hozhat az általa fenntartott kapcsolatokon keresztül, különösen a nyugati és az iszlám felek között – és különösen azok között, akiket az USA nem szívesen közelít meg közvetlenül”.”
A harcosok hatalomra kerülése óta eltelt hetekben az Afganisztánból légi úton kivitt 124 000 nyugati állampolgár és veszélyeztetett afgán közül több mint 58 000-en Kataron keresztül repültek.
Most pedig, hogy az Egyesült Államok és több európai szövetséges ország evakuált afganisztáni nagykövetségének ideiglenes otthona, a nyugati erőfeszítések fő közvetítőjeként szolgál.
„Miközben folytatjuk diplomáciánkat, tudjuk, hogy Katar a partnerünk lesz, mert nem ez az első alkalom, hogy a kis ország segítséget nyújt Afganisztánban”
— mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a héten Lloyd Austin védelmi miniszterrel együtt látogatott ide.
Egy katari tisztviselő elmondta, hogy az ország pártatlan közvetítőként minden féllel együttműködött, hogy biztosítsa az Afganisztánban élők szabad mozgását, és „küzdjön a terrorizmus ellen, hogy megakadályozza a jövőbeni instabilitást a térségben”.
Közeli szövetségesével, Törökországgal együttműködve segített a táliboknak a kabuli repülőtér újranyitásában, lehetővé téve a humanitárius és belföldi járatok újraindítását.
Az afgánok elsietett evakuálása során a kabuli helyszínen tartózkodó katari diplomaták segítettek a menekülő afgánokat az ellenőrzőpontokon keresztül a repülőtérre kísérni.
Katar kis államként, amelyet jobban felfegyverzett riválisok vesznek körül, akik kétségtelenül áhítoznak a gázmezőire, már régóta szükségét érzi, hogy ambiciózus diplomáciával védje meg magát. Négy évvel ezelőtt veszélyben találta magát, amikor Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és szövetségeseik a Trump-kormányzat nyilvánvalóan hallgatólagos jóváhagyásával kereskedelmi tilalmat és diplomáciai elszigetelést rendeltek el.
A szomszédok azzal vádolták Katart, hogy támogatja a szunnita muszlim iszlamista csoportokat szerte a régióban, miközben egyúttal túlságosan összebarátkozott a síita Iránnal. A térségben egyesek azon tűnődtek, hogy Szaúd-Arábia és szövetségesei akár be is támadhatnak, bár Rijád tagadta, hogy ilyen terveket szőne.
Katar, amelyet 300 milliárd dolláros szuverén vagyonalapja megvéd a gazdasági hatásoktól, tagadta, hogy rosszat tett volna szomszédainak, és kitartott a vita idén januári rendezéséig. A viszály azonban aláhúzta, hogy erős barátokkal ajánlatos kapcsolatait ápolnia.
James Dorsey, a szingapúri S. Rajaratnam School of International Studies vezető munkatársa szerint a Nyugat számára hasznosnak lenni segíthet.
„Ez sokkal inkább a befolyásról szól, mint arról, hogy relevánsnak kell lenni a nemzetközi közösség számára oly módon, hogy a nemzetközi közösség – ha veszélyben vagy – közbelép helyetted.”
