Afganisztán ópiumboomja az 1980-as években kezdődött, amikor a kábítószer-kereskedők tőkét kovácsoltak a Szovjetunió 1979-es invázióját követő káoszból – írja a The Conversation.
Tommy Franks tábornok, aki az amerikai szárazföldi csapatok afganisztáni invázióját koordinálta, 2002-ben kijelentette:
„Mi nem egy kábítószer-ellenes csoport vagyunk. Ez nem a mi feladatunk”.
Ez üzenet volt az ópiumbáróknak, hogy ne álljanak a tálibok oldalára, ugyanis az USA-nak nem állt szándékában beavatkozni a termelésbe.
A tálibok éppúgy kábítószer-kereskedők, mint iszlamista milicisták. A Korán prédikációját követve a tálibok látszólag ellenzik a kábítószer fogyasztását és termesztését. A terror magjai című könyvében azonban Gretchen Peters szerző kifejti, hogy a tálibok 2001-es máktermesztési tilalma pusztán taktikai jellegű volt.
„Afganisztán nem tud fennmaradni ópium nélkül. Ez egyik oldalról megöli Afganisztánt, miközben rengeteg embert tart életben”
– mondta.
A tálibok trükkje?
A tálibok megígérték, hogy az új kormány nem fogja Afganisztánt narkóállammá változtatni. Ezek az ígéretek azonban egyszerűen a tálib vezetők trükkjének tűnnek, hogy mérsékeltebbnek tűnjenek. A tálibok még nem magyarázták el azt sem, hogy az iszlamista csoport hogyan fogja betiltani az ópiumot, amely számára kulcsfontosságú erőforrás.
Jonathan Goodhand, a Londoni Egyetem Keleti és Afrika Tanulmányok Iskolájának nemzetközi kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szakértője szerint a tálibok felismerték, hogy a heroin betiltásának ígérete nemzetközi támogatást biztosíthat számukra.
A legvalószínűbb, hogy Afganisztán továbbra is hatalmas illegális ópiátszállító marad, és a világ herointermelésének több mint 90 százalékát állítja elő. Az ország ellenőrzése a tálibok számára hozzáférést biztosít a légitársaságokhoz, az állami bürokráciához és a bankokhoz is, ami megkönnyíti az ópiumkereskedelmet és a pénzmosást.
Ahogy pedig a tálibok, a helyi hadurak és a korrupt köztisztviselők versengenek a kábítószerből származó haszonért és hatalomért, az még nagyobb instabilitást fog okozni az országban.
A tálibok heroinja
A tálib heroin látja el a Camorra, az ‘Ndrangheta és a Cosa Nostra drogkartelleket, az orosz kartelleket és a legtöbb amerikai terjesztőt.
A kábítószer-függőség Afganisztánban egy figyelmen kívül hagyott, de rohamosan növekvő jelenség. Miközben 2020-ban tombolt a koronavírus-járvány, addig a máktermesztés is 37 százalékkal nőtt.
A legális gyógyszeripari vállalatok is vásárolnak ópiumot engedélyezett termelőktől, akik pedig egyre inkább olyan indiai vállalatoktól vásárolnak, amelyek közvetlenül Afganisztánból szerzik be az ópiumot. Ez azt jelenti, hogy a táliboknak jelentős szerepük van abban, hogy milyen fájdalomcsillapítókat, érzéstelenítőket és pszichiátriai szereket használnak világszerte.
A kábítószer-kereskedelem és a szegénység
Az ópium jelenleg Afganisztán bruttó hazai termékének 6-11 százalékát teszi ki. A kábítószer hatással van a kormányzásra és a gazdasági fejlődésre, ami adott esetben lázadáshoz, terrorizmushoz, korrupcióhoz és rossz egészségügyi állapotokhoz is vezet. Az illegális afgán kábítószer-gazdaság strukturális mozgatórugói – a bizonytalanság, a politikai harc és a gazdasági alternatívák hiánya – a tálibok alatt valószínűleg tovább fognak romlani.
A kábítószer-kereskedelem és a szegénység közötti kapcsolat a gazdasági lehetőségek hiányának, az igazságszolgáltatáshoz való hozzá(nem)férésnek és a korrupciónak köszönhető. A megvesztegetés, a lopás és az adóelkerülés az igazságszolgáltatással és a rendőrséggel való kapcsolattartás során bevett szokássá vált. Az ópiumkereskedelem visszaszorítására tett minden kísérlet mégis a gazdáknak árt elsősorban, nem pedig a táliboknak.
Hogyan tovább?
Az ópiummák-termesztés felszámolására irányuló erőfeszítéseket fel kell függeszteni, amíg a béke meg nem valósul. A múltban a feltételezett heroinlaboratóriumok elleni légicsapások és a termesztés felszámolására irányuló erőfeszítések feszültséget szítottak az ezeket a kezdeményezéseket végrehajtó kabuli nemzeti kormány és annak külföldi támogatói ellen.
Miközben az afgánok számára alternatív megélhetést biztosító kezdeményezéseknek támogatniuk kell az ország gazdaságát vidéken, szükség van infrastrukturális beruházásokra és a magánszektor fejlesztésére, valamint az afgán kábítószerfüggőknek a kezelésekhez való jobb hozzáférésre is.
Végezetül a nemzetközi közösség számára prioritást kell élveznie az emberi és női jogok védelmének biztosítása. Ezeknek az erőfeszítéseknek az emberkereskedőket és a drogbárókat is célba kell venniük, miközben követelniük kell a jogállamiság betartását. Ahogy az ország korábbi elnöke, Hamid Karzai 2005-ben mondta:
„Vagy Afganisztán pusztítja el az ópiumot, vagy az ópium fogja elpusztítani Afganisztánt”.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.