Benny Ganz, védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy Izrael azt tervezi, hogy a Palesztin Hatóság megerősítését célzó átfogó izraeli stratégia részeként legalizálja a palesztinokkal házasodott, papírokkal nem rendelkező külföldi állampolgárok ezreit — írja a Times of Israel.
A palesztin házastársak évek óta illegálisan tartózkodnak Ciszjordániában, és kevés jogi lehetőségük van arra, hogy engedélyt kapjanak a családjukkal való együttélésre. Az izraeli bíróságok úgy döntöttek, hogy a családegyesítés Ciszjordániában nem a nemzetközi jog által garantált jog.
Ganz szerint egyes gázaiaknak, akik Ciszjordániába költöztek, de mind a mai napig elavult igazolványokkal rendelkeznek, amelyek az enklávé lakosaiként azonosítják őket, szintén frissíteni fogják státuszukat.
Az engedélyek csak felnőttekre vonatkoznak majd, és a szokásos biztonsági eljárások sikeres teljesítésétől függnek.
Egyelőre mintegy 5 000 palesztin házastársat legalizálnak – tweetelte a Palesztin Hatóság polgári ügyekért felelős minisztere, Husszein al-Sejk.
A házastársak „az első lépést jelentik majd a kérdés teljes megoldásához vezető úton, egy elfogadott menetrend keretében” – mondta al-Sheikh, Mahmúd Abbász palesztin elnök közeli bizalmasa.
Az elismerési ígéret mellett Ganz hétfőn több más lépést is bejelentett: a Ramallahnak nyújtandó 500 millió új izraeli fülöp-szigeteki kölcsönt, további építési engedélyeket Ciszjordániában, ahol az építkezéseket Izrael irányítja, és több munkavállalási engedélyt az Izraelben munkát kereső palesztinoknak.
Ganz bejelentésére azt követően került sor, hogy előző este találkozott Abbásszal, ami több mint egy évtizede az első ilyen nyilvános találkozó volt magas rangú izraeli és palesztin tisztviselők között. Egy hétfői tájékoztatón Ganz felszólított a Palesztin Hatóság megerősítésére, amely a Hamász és más terrorcsoportok elleni védőbástyaként szolgál.
„Megmondtam Abbásznak, hogy mi nem megyünk sehová, és a palesztinok sem mennek sehová. Azért mentem el a találkozóra, hogy bizalmat építsek és megvédjem Izrael Állam érdekeit, valamint a Palesztin Hatósággal fennálló fontos kapcsolatainkat, amelyeket véleményem szerint meg kell erősítenünk” – mondta Ganz.
Sok külföldi állampolgár, aki palesztinokkal kötött házasságot, évek vagy évtizedek óta vár a ciszjordániai tartózkodási engedélyre. Az 1990-es években az izraeli kormány éves kvótát állapított meg a családegyesítési engedélyekre vonatkozóan, amely körülbelül 4000 volt. A 2000-res második intifáda kitörését követően azonban Izrael csökkentette a Palesztin Hatósággal való kapcsolatokat, és leállította a családegyesítést.
Izrael utoljára 2007-ben nyitotta meg a kérdést a Palesztin Hatóság felé tett jószolgálati gesztusként, és a bírósági beadványok szerint mintegy 50 000 függőben lévő kérelmet vizsgált meg, közülük 32 000-et hagyott jóvá. A kormány azonban a jelek szerint soha nem tért vissza a kvótarendszerhez.
2010 és 2018 között az izraeli hatóságok mindössze öt kérelmet hagytak jóvá – közölte a védelmi minisztérium a HaMoked jogvédő csoporttal egy információszabadságra vonatkozó kérést követően.
Eközben akár több tízezer palesztin házasodott külföldről, főként Jordániából és más arab államokból származó személyekkel. Egy nyugalmazott polgári ügyekért felelős tisztviselő a The Times of Israelnek elmondta, hogy 2020-ra több mint 35 ezer megoldatlan kérelem gyűlt össze a palesztin oldalon.
Mivel jogilag illegális bevándorlónak számítanak, a ciszjordániai palesztinok legtöbb külföldi házastársa szigorúan szabályozott életet él. Nem nyithatnak számlát palesztin bankban, és nem vállalhatnak legálisan munkát palesztin városokban. Ha családi látogatásra utaznak származási országukba, előfordulhat, hogy nem térhetnek vissza Ciszjordániába, még akkor sem, ha házastársuk és gyermekeik ott élnek.
A status quo miatt frusztrált palesztin családok, akiket ez a kérdés érint, hónapokig tüntettek al-Sheikh ramallahi irodája előtt, és cselekvést követeltek. Ezen a vasárnapon al-Sheikh azt ígérte a tüntetőknek, hogy jó hírek érkeznek. Később kiderült, hogy Ganz hétfői bejelentésére utalt.
„A családok természetesen boldogok, de aggódunk, hogy az engedélyek hirtelen megszűnnek, ahogyan 2009-ben is történt” – mondta Alaa Mutair, egy jordániai palesztin, aki körülbelül egy évtizede kérelmezi a családegyesítést.
„Van öröm, igen, de ez keveredik az ismeretlentől való félelemmel. Nem teljesen világos, hogy mi fog történni” – mondta Mutair.
Yotam Ben-Hillel, izraeli ügyvéd, aki már többször védte a letelepedési engedélyt kérő palesztinokat méltatta a döntést, hogy egyes letelepedési kérelmeket jóváhagytak. De azt mondta, hogy néhány ezer kérelem jóváhagyása nem elég.
„Ez csepp a tengerben. A fő kérdés továbbra is fennáll: Izrael nem ismeri el a palesztinok családi élethez való jogát, mint alapvető jogot; inkább a családi életet tekinti alku tárgyának a Palesztin Hatósággal szemben” – mondta Ben-Hillel.
