Az izraeli hadsereg felgyorsítja az Irán-ellenes műveletek terveinek kidolgozását, Teherán nukleáris programjának előrehaladása miatt – írja a The Jerusalem Post.
Kohavi nyilatkozatával egyidőben szállt le épp Naftali Bennett az Egyesült Államokban. Bennett várhatóan az első Fehér Házban tett látogatása során arra fogja sürgetni Bident, hogy keményebben lépjen fel Iránnal szemben, és hagyjon fel a 2015-ös atomalku (JCPOA) felélesztésére irányuló erőfeszítésekkel.
„Amikor elkezdtük tervezni a látogatást, a megállapodáshoz való visszatérés biztosnak tűnt”
– mondta Bennett indulása előtt.
„Azóta eltelt az idő, az iráni elnök is más lett, és a dolog sokkal kevésbé tűnik biztosnak. Lehet, hogy nem lesz visszatérés a megállapodáshoz”.
Az izraeli hadsereg szerint az iszlám köztársaságnak tisztában kell lennie azzal, hogy amennyiben folytatja atomprogramját, keményebb szankciókkal és valódi katonai műveletekkel kell szembenéznie.
Az IDF számára a következő évre meghatározott 58 milliárd NIS védelmi költségvetés várhatóan lehetővé teszi, hogy az Irán által az egész régióban jelentett fenyegetéssel felvegye a harcot, mintegy 3,5 milliárd NIS-t kifejezetten erre a célra különítettek el.
Kohavi vezérkari főnök világossá tette, hogy veszélyesnek tartja a JCPOA-t.
Kohavi az elmúlt hónapokban többször is Washingtonban járt, ahol magas rangú amerikai tisztviselőkkel találkozott, köztük Lloyd Austin védelmi miniszterrel, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, Mark Milley tábornokkal, Kenneth McKenzie tábornokkal, az amerikai központi parancsnokság vezetőjével és Richard Clark tábornokkal, az amerikai különleges műveleti parancsnokság vezetőjével.
Bár Washington továbbra is a diplomáciai megoldás mellett van, remélve, hogy Teheránt ráveheti egy új megállapodás aláírására, az amerikaiak teljes mértékben tisztában vannak Jeruzsálem aggodalmaival.
Úgy vélik, hogy Irán továbbra is fejleszti a nukleáris fegyverarzenálját, valamint a nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas ballisztikus rakétáit.
Teheránnak a JCPOA értelmében azt is megtiltották, hogy fegyvereket adjon el harmadik országoknak. Irán azonban, amely több mint 1000 kis és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával rendelkezik, a gyanú szerint továbbra sem állt le a fegyver csempészettel, olyan nem állami szereplőknek, mint például az Izrael északi határán lévő Hezbollah és a Gázai övezetben működő Hamász.
Iránnak többféle rakétája van, amellyel elérhetik Izrael területét, köztük a Khorramshahr 2, amelynek hatótávolsága eléri a 2000 kilométert, és a Shahab-3-as.
Az IDF elismerte, hogy Irán hagyományos rakétafenyegetése komoly aggodalomra ad okot. Izrael fejlett légvédelme ellenére nem biztos, hogy képes lenne felvenni a harcot az Irán és proxy csoportjai, mint a libanoni Hezbollah vagy az iraki síita milíciák által kilőtt intenzív rakétatámadásokkal.
„Az IDF szisztematikusan és különböző módokon dolgozik azon, hogy csökkentse Irán befolyását a Közel-Keleten”
– mondta Kohavi.
