Az Európai Unió (EU) nem nyit humanitárius vagy migrációs folyosót az afgán menekültek előtt, és nem engedi, hogy megismétlődjön a 2015-ös migrációs válság – fogadkozott Janez Jansa, az Európai Unió soros elnökségét adó szlovén kormányfő vasárnap Twitter-oldalán.
„Nem engedjük megismétlődni a 2015-ös stratégiai hibát. Csak azoknak a személyeknek segítünk, akik segítettek nekünk a NATO-misszió során, és az EU-tagállamoknak, amelyek védik külső határainkat”
— húzta alá.
Egy másik Twitter-bejegyzésében azt írta:
„Ha a nők tudnak szerveződni és harcolnak a tálibok ellen, akkor a férfiaknak is kellene. Az EU-nak és Szlovéniának nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét, ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.”
Ljubljana korábban jelezte: kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az EU kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót. Hozzátették:
az összes többi menekültnek az Afganisztánnal szomszédos országoknak kell segíteniük.
A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba és néhány óra leforgása alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem előtte Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül evakuálják állampolgáraikat és diplomáciai képviseleteik személyzetét, valamint azokat az afgán állampolgárokat, akik korábban segítették a NATO-csapatokat és az EU-intézményeket.
Az Európai Bizottság felkészül
A hazájukban és a környező országokban kell segíteni az afgán menekülteknek
— mondta az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja egy vasárnapi német interjúban.
Ylva Johansson a Welt am Sonntag című lap hírportálján az afganisztáni tálib fordulat lehetséges menekültügyi következményeiről közölt interjúban kiemelte, hogy az otthonukból elüldözött afgánok közül nagyon sokan az országon belül keresnek menedéket.
Tavaly év végén csaknem hárommillió belső menekült élt a 37 milliós Afganisztánban, és ez a szám az idén több mint félmillióval emelkedett. A belső menekültek 80 százalékát gyerekek és nők teszik ki
— mondta.
Arra a kérdésre, hogy indulhat-e újabb migrációs hullám Európába a tálib hatalomátvétel miatt, elmondta, hogy egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre.
Aláhúzta, hogy
„nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a huszonheteknek más államokkal és nemzetközi szervezetekkel együtt Afganisztánban és a régió szomszédos országaiban kell segíteniük az afgánoknak.
Arra a kérdésre, hogy ez elég lesz-e, Ylva Johansson azt mondta, hogy fontos a nemzetközi védelem is.
Ezt a védelmet az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programja keretében, „legálisan, biztonságosan és rendezett módon kell biztosítani”.
Meg kell akadályozni, hogy az otthonuk elhagyására kényszerülő afgánok nekivágjanak az EU felé vezető veszélyes útnak, és kihasználják őket az embercsempészek.
„Ezért felszólítom az összes uniós országot, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az UNHCR programján belül”
— mondta a brüsszeli bizottság tagja.
Rámutatott, hogy míg az illegálisan érkezők túlnyomó többsége férfi, az UNHCR áttelepítési programja a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja.
Hozzátette, hogy a bizottság kész további finanszírozást biztosítani az ilyen programokra. Az erről szóló megbeszélések az következő napokban folytatódnak politikai szinten és a szakértői testületekben.
Ausztria is elzárkózik
Sebastian Kurz osztrák konzervatív kancellár ellenzi, hogy több Afganisztánból menekülő embert fogadjanak be országába most, hogy a közép-ázsiai országban a radikális tálibok átvették a hatalmat – derült ki a politikus Puls 24 tévécsatornának adott, vasárnap adásba kerülő interjújából, amelyből részleteket hoztak nyilvánosságra.
Ausztria a 2015 és 2016-os európai migrációs válság idején lakossága több mint egy százalékának megfelelő számú menedékkérőt fogadott. Kurz karrierjét a bevándorlással szembeni kemény fellépésre építette, 2017 óta minden parlamenti választást megnyert
— írta a Reuters hírügynökség az interjút ismertető anyagában.
Miközben az Európai Unió azon töri a fejét, hogy mit kezdjen azokkal az afgánokkal, akik az elmúlt 20 évben segítették tevékenységét, Kurz azt mondta, hogy az Ausztriába jövetel nem lehet választási lehetőség.
„Egyértelműen ellenzem, hogy most önként több embert fogadjunk be, és ez nem fog megtörténni a kancellárságom idején”
– hangoztatta Kurz az interjúban.
Ausztriában több mint negyvenezer afgán menekült él, ami a második legnagyobb szám Európában Németország után, ahol 148 ezren vannak – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) 2020-ra vonatkozó adataiból. Ausztria lakossága kilencszer kisebb, mint Németországé.
Ausztria emellett semleges ország, és nem tagja a NATO-nak. Csak nagyon kis számú katonát küldött Afganisztánba.
A NATO honlapja szerint 16 katonát vezényelt az afgán biztonsági erők kiképzésére és tanácsadására irányuló Eltökélt Támogatás (Resolute Support) nevű művelet keretében – emlékeztetett a Reuters.
Kurz az országukból menekülő afgánokról szólva kijelentette:
„Nem az a véleményem, hogy több embert kellene befogadnunk. Épp ellenkezőleg”
— tette hozzá a már az országban tartózkodó afgán menekültekre és menedékkérőkre utalva.
Úgy vélekedett, hogy az Afganisztánból menekülő embereknek a régióban kellene maradniuk, hozzátéve, hogy a szomszédos Türkmenisztán és Üzbegisztán csak 14, illetve 13 afgán menekültet fogadott be, ami megegyezik az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által közzétett adatokkal.
