Egy történész új könyvében az alapító atya korai életét tárja fel – írja a Jerusalem Post. Az alapító atya édesanyjáról szóló források arra utalhatnak, hogy a 10 dolláros bankjegyen szereplő férfi valójában zsidó.
Alexander Hamilton az Egyesült Államok egyik alapító atyja volt. Harcolt a forradalmi háborúban, az USA pénzügyminisztereként szolgált, és segített az amerikai kormányzati rendszer létrehozásában és az alkotmány megerősítésében. A 10 dollároson és a széles körben elismert Hamilton musicalben örökítették meg.
És lehet, hogy zsidó is volt.
Ezt az érvet hozta fel az Oklahomai Egyetem történésze, Andrew Porwancher új könyvében, melynek címe: Alexander Hamilton zsidó világa.
Meglepőnek tűnhet az az állítás, miszerint Hamilton zsidó, mivel bár az alapító atyák közül sokan pozitív vagy legalábbis semleges nézeteket vallottak a zsidó néppel szemben, és a zsidók élvezték a szabadságjogokat a 13 kolóniában, amelyek sok más helyen nem voltak elérhetők, de széles körben úgy vélték, hogy a zsidók hiányoztak az alapító atyák közül – és minden bizonnyal az elitből is, amely segített összeállítani az amerikai alkotmányt.
Pedig Hamilton története nem olyan egyértelmű, mint sok kortársáé.
Ellentétben az Egyesült Államok alapító atyáinak nagy többségével, akik a gyarmati kormány alatt kormányzó tisztségeket töltöttek be, vagy a felső középosztálybeli földtulajdonosi elit részét képezték, Hamilton más körülmények között született. Amerika első pénzügyminisztere nem a 13 kolónia szülötte, eredetileg a karibi térség brit kolóniájából, Nevisből érkezett.
Ismeretes, hogy Hamilton apja egy James Hamilton nevű skót volt. Édesanyját Rachel Faucette-nek hívták, aki egy félig brit és félig hugenotta nőt volt.
De amint ezt kulcsfontosságú megérteni, Alexander Hamilton házasságon kívül született.
Valójában úgy gondolják, hogy az anyja prostituált volt, bár valószínűbb, hogy házasságon kívüli kapcsolata lehetett, amikor még az eredeti férjével, egy Johann Michael Lavien nevű férfival volt.
A házaspár eredetileg a karibi St. Croix dán kolóniájában élt, ahol Lavien kereskedőként dolgozott. Később azonban Faucette-t elítélték házasságtörtésért. Ez nem Hamiltonnal történt Michael E. Newton történész szerint, aki megnézte a dán periratokat, hanem Johan Jacob Cronenberggel.
A zsidóság ott jön a képbe, hogy Lavien zsidó lehetett. Ez fontos, mivel az akkori dán törvények tiltották a vegyes házasságot. Tehát ahhoz, hogy Lavien és Faucette összeházasodjanak, a nőnek át kellett térnie a judaizmusra.
Ez elsőre valószínűtlennek tűnhet. Végül is Lavient soha nem jegyezték be a dán nyilvántartásokba zsidóként. Ez azonban nem döntő érv.
„Szó szerint több ezer oldal dán feljegyzést néztem át, és megállapítottam, hogy a zsidókat szinte soha nem azonosítják zsidóként ezekben a feljegyzésekben” – mondta Porwancher.
Tehát bár lehet, hogy papíron nem tartották zsidónak, számos más bizonyíték is támasztja alá ezt az elméletet.
Egyrészt a feljegyzések azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy Faucette unokahúgai és unokaöccsei mind megkeresztelkedtek, Peter Lavien, a férjével született fia nem. Másodszor, tudjuk, hogy Hamilton saját unokája Lavient zsidónak nevezte.
Harmadszor, és talán ez a döntő érv, Hamilton zsidó iskolába járt, miközben Nevisben nőtt fel, ahol akkoriban a lakosság 25%-ban zsidó volt.
Gyerekeinek Hamilton felidézte, hogy héberül tanulta a Tórát az iskolában.
Hamilton egyébként életében távol tartotta magát a keresztény egyházaktól, és szoros kapcsolata volt a New York-i zsidó közösséggel.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.