Megdöbbentő, hogy a liberálisok milyen gyorsan elfeledkeztek az afgán nőkről és kislányokról – írja Caitlin Flanagan az Atlantic oldalán.
Még áprilisban a The Nation magazin azt mondta az olvasóknak, hogy az amerikai csapatok kivonása Afganisztánból „örvendetes és régóta esedékes akció”. Phyllis Bennis esszéje vidámnak hangzott. Liberális érvelés volt teljes egészében: mi amerikaiak egy rohadt nép voltunk, amiért odamentünk, és rohadt nép vagyunk, hogy két évtizedig maradtunk. Várható volt tehát némi járulékos kár visszavonulásunkkor.
A liberálisok persze 20 éve mondják, hogy menjünk onnan, és a kivonulás mellett érvelők még csak nem is tévednek nagyot – írja a szerző.
De fel kell készülni, hogy akkor újra erőszakos házasságokba kényszerítik az afgán lányokat. Persze a lányok meg vannak mentve, mert Dianne Feinstein szenátor törvényt tervez hozni a védelmükről – ironizál a szerző.
A törvény szerint Amerika visszatartja a segélyt és használja a „hangját” a nők védelme érdekében, és ha így is atrocitások lesznek, akkor „törvény elé állítja” a tetteseket. A szerző ezt hazudozásnak tartja: „Természetesen e groteszk szépirodalmi alkotás helyett mindenki tudja, mire lenne szükség a tálibok bíróság elé állításához: egy hatalmas katonai hatalom éjjel-nappal való jelenlétéhez.”
A szerző szerint valóban nem maradhatott ennyi ideig Amerika Afganisztánban, talán oda sem kellett volna mennie, de persze voltak érvek, hiszen az ország befogadta Bin Ladent 9/11 után. Most viszont megdöbbentő, hogy a baloldal hogyan engedte el a jogvédelem témáját.
Gyorsan megfeledkeztek Malaláról, a fiatal pakisztáni lányról, aki túlélte a tálib golyót, melyet azért kapott, mert tanulni akart. Ő is felszólította Bident, hogy tegyen valamit, de a lány mögött nincs hadsereg vagy vagyon, és ezért a reálpolitika szemszögéből érdektelen: ő csak egy egyszerű nő.
Ha majd egy újabb lányt lőnek le a következő időkben, mert tanulni akart, majd Feinstein nagyon csalódott lesz a tálibokkal kapcsolatban, és jól megmondja nekik – ironizál a szerző. Obama nemrég interjút adott, ahol arról beszélt, hogy „még nem tett le Amerikáról”. A szerző szerint ez egy gyors ugrás ahhoz képest, amikor azt mondta, hogy az ő története sehol máshol nem lehetséges.
Amerikának volt húsz éve, rengeteg pénze és fegyvere arra, hogy megvédje az afgán lányokat.
Fotó: EPA/MOHAMMAD JAVADZADEH
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.