Benjamin Netanjahu, volt miniszterelnök elutasította John Kerry, akkori amerikai külügyminiszter ajánlatát, hogy látogasson el Afganisztánba, példaképpen az izraeli-palesztin konfliktus megoldásának modelljéhez – írta Netanjahu szerdán a Facebookon, a The Jerusalem Post közlése szerint.
„2013-ban” – írta Netanjahu – Kerry „meghívott egy titkos afganisztáni látogatásra, hogy – az ő szavaival élve – megnézzem, hogyan hozott létre az Egyesült Államok egy olyan helyi katonai erőt, amely egyedül is képes szembeszállni a terrorral”.
Netanjahu kormányának egy magas rangú tisztviselője, aki akkoriban beavatott volt a miniszterelnök Kerryvel folytatott tárgyalásaiba, megerősítette Netanjahu kijelentését, hozzátéve, hogy Kerry azt javasolta Netanjahunak, utazzon álruhában.
Az ellenzéki vezető szerint „az üzenet világos volt. Az ’afganisztáni modell’ volt az, amelyet az USA a palesztin kérdésben is alkalmazni akart”.
Netanjahu azt mondta, hogy „udvariasan visszautasította”, és hogy akkor úgy gondolta, hogy Afganisztán szétesik, amint az USA távozik.
„Sajnos ez történik most: Egy szélsőséges iszlamista rezsim meghódította Afganisztánt, és terrorállammá fogja alakítani, amely veszélyezteti a világot” – írta. „Ugyanilyen eredményt fogunk elérni, ha – Isten ments – hazánk egyes részeit a palesztinoknak adjuk. A palesztinok nem Szingapúrt, hanem egy terrorállamot fognak létrehozni Júdeában és Szamáriában, a Ben-Gurion repülőtértől, Tel-Avivtól, Kfar Sabától és Netanjától nem messze.”
Netanjahu arra is figyelmeztetett, hogy a nemzetközi közösség nem fogja megvédeni Izraelt az iráni nukleáris fenyegetéstől, és hogy ha nem ellenzi hangosan a 2015-ös iráni atomalkut, és nem dolgozik azon, hogy rávegye Donald Trump, volt amerikai elnököt, hogy lépjen ki belőle, akkor Iránnak már lenne atomfegyvere.
Az ellenzéki vezető szerint Naftali Bennett miniszterelnök és Jair Lapid külügyminiszter túlzottan is hallgat Irán nukleáris előretöréséről, mert azt teszik, amit más országok vezetői elvárnak.
„A következtetés világos: a helyes doktrína az, amit én követtem, hogy nem függhetünk másoktól a biztonságunk védelmében. Magunkat kell megvédenünk, saját magunknak, minden fenyegetéssel szemben” – tette hozzá.
A Jerusalem Center for Public Affairs elnöke, Dore Gold, aki Netanjahu alatt a külügyminisztérium főigazgatója volt azt mondta, hogy Izrael számára fontos, hogy tanulmányozza az Egyesült Államok afganisztáni kivonulását.
Az afganisztáni helyzet üzenete „az, hogy Izrael önállósági doktrínája nem pótolható” – mondta Gold.
„Izrael mindvégig megértette, hogy védelmi doktrínája nem alapulhat külföldi erőkön, hanem azon, hogy Izrael képes önmagát saját maga megvédeni” – jelentette ki. „Ez lett a mantrája azoknak, akik védelmezték Izrael jogát a védhető határokhoz, amelyek elsősorban a Jordán-völgyön alapultak.
Azt az elképzelést, hogy Izrael külföldi erőkre támaszkodhatna, az izraeli miniszterelnökök határozottan elutasították [Yitzhak] Rabintól kezdve Netanjahuig.”
Az amerikai diplomaták sokáig próbálták meggyőzni Izraelt, hogy engedje meg a nemzetközi erőknek, hogy megállítsák a palesztinok által jelentett terrorfenyegetést, de „Netanjahu nagyon határozottan elutasította ezt az ötletet” – tette hozzá Gold.
Gold szerint az Afganisztánból való amerikai visszavonulás arra is késztetheti a közel-keleti országokat, köztük Izraelt, hogy közösen védekezzenek.
„Izrael azon kevés országok egyike, amelyeknek nincsenek [hegemón] ambíciói, és ezért megbízhatóbb szövetséges, mint a Közel-Kelet többi hatalma”, például Törökország vagy Irán – magyarázta Gold.
Netanjahu 2019-ben egy kampánybeszédében azt mondta, hogy Afganisztán egyike azon országoknak, amelyeket miniszterelnökként meglátogatott. Később pontosította, hogy Azerbajdzsánra gondolt, amelyet 2016-ban látogatott meg.
A baklövésről szóló tweetjében Netanjahu hozzátette: „Ki tudja? Talán a következő ciklusomban”.
