Hét évvel az észak-iraki népirtás után, amelynek során becslések szerint 10 000 jazidi halt meg, az európai országok még mindig azzal küzdenek, hogy hogyan vonják felelősségre a 21. század egyik legszörnyűbb atrocitásaiért felelős személyeket – írja a Euronews.
Becslések szerint összesen 7000 jazidi nőt és lányt taszítottak rabszolgasorba és hurcoltak erőszakkal Irakba és Kelet-Szíriába. A szexuális rabszolgaként tartott túlélők arról számoltak be, hogy többször eladták, elajándékozták vagy továbbadták őket egymás között az Iszlám Állam harcosai. A fiatal jazidi fiúkat mindeközben arra kényszerítették, hogy gyerekkatonaként csatlakozzanak az ISIS-hez.
Annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyítékok vannak az Iszlám Állam szerepére ezekben az atrocitásokban, az elkövetők felelősségre vonása nem egyszerű. Nem hoztak létre nemzetközi vagy regionális bíróságot, és a jazidik elleni bűncselekményekért felelős egykori ISIS-tagokat továbbra is fogva tartják Irakban és a kurdok által ellenőrzött Szíriában.
Mivel Szíriában továbbra is háború dúl és nagyrészt Bassár el-Aszad irányítása alatt áll, kevés a valószínűsége annak, hogy az igazságszolgáltatás bíróságok útján történjen meg. Bár az iraki bíróságok több ezer egykori ISIS-militánst vontak felelősségre, ezek túlnyomórésze a terrorista csoporthoz való tartozás alapján történt, nem pedig a jazidik ellen elkövetett konkrét bűncselekmények miatt.
Sok európai és amerikai állampolgár is volt, akik részt vettek a jazidi nép elleni atrocitásokban és például az ő esetükben nincs mód arra, hogy az iraki bíróságok felelősségre vonják őket.
„Sokkal összetettebb annak a bizonyítása, hogy egy személy bűncselekményt követett el, mint annak bizonyítása, hogy az illető egy szervezet tagja volt” – mondta Nerma Jelacic, a Nemzetközi Igazságszolgáltatásért és Elszámoltathatóságért Felelős Bizottság külkapcsolatokért felelős igazgatója. A nemzetközi civil szervezet konfliktusövezetekben gyűjti a bizonyítékokat a hazai és nemzetközi büntetőbíróságoknak a vádemeléshez.
„Minden túlélő megérdemli, hogy a bántalmazóját felelősségre vonják, és szenvedéseit bíróság előtt ismerjék el” – mondta Nadia Murad egy nyilatkozatban.
A jazidik ellen, különösen a nők ellen elkövetett bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtése számos kihívást jelent. Jelacic szerint nehéz volt olyan áldozatokat találni, akik tanúvallomást tudnának tenni a tárgyalóteremben, mivel sokukat már többször is meginterjúvolták újságírók és NGO-k. Ezért ők nem vesznek fel vallomást olyan áldozatoktól, akik már nyilatkoztak a médiának.
Bár az ISIS-tagok elleni európai büntetőeljárások igazságot szolgáltattak néhány túlélőnek, és precedenst teremtettek a jövőbeli ügyek számára, végső soron mindezek csak az ISIS atrocitásaiban érintett áldozatok és elkövetők elenyésző hányadát érintik.
Nincs átfogó keretrendszer az összes ilyen ügy összevonására, és nincs olyan rendszer, amely nyomon követné őket, és biztosítaná a túlélők bevonását.
Míg Németország proaktívan lép fel az ISIS-bűncselekmények üldözése tekintetében, más európai országok határozottan más megközelítést alkalmaznak.
Franciaország engedélyezte, hogy az ISIS-hez csatlakozott, és Irakban vagy Szíriában fogva tartott állampolgárait iraki bíróságok előtt állítsák bíróság elé, annak ellenére, hogy nemzetközi NGO-k sokat bírálták az eljárásokat, többek között például a halálbüntetés alkalmazása miatt.
Az Egyesült Királyság pedig ahelyett, hogy hazahozott volna egy tinédzserként az ISIS-hez csatlakozott nőt, és büntetőeljárást kezdeményezett volna ellene, inkább megfosztotta őt a brit állampolgárságától.
