Számos konklúziót lehet levonni lapunk külsős szerzője, Gyenge Dániel ügye kapcsán. Ahogy tegnapi szerkesztőségi közleményünkben is fogalmaztunk, mi, a Neokohnnál hiszünk a abban, hogy mindenkit megillet az önvizsgálat joga. A szembenézést, nem csak illik, de kötelesség is elfogadni. Ez az ősi zsidó hagyomány alapja.
A kialakult események egymásra épülésének folyamatában szinte elkerülhetetlen volt, hogy a vasarnap.hu főszerkesztője revansot vegyen lapunkon. Miután lapunk szellemi hátországát kínáló EMIH vezető rabbija épp portálunkon jelentette meg azt az írást Horváth Tamásról, mely a fasiszta újságíró távozásához vezetett a neki korábban munkát adó 888.hu híroldaltól, aligha meglepő, hogy Horváth ellenszenve a zsidók iránt lapunk irányába fókuszált. Majd miután a Neokohnnál, Horváth új kinevezése apropóján, részletesen foglalkoztunk vállalhatatlan kijelentéseivel, nem kellett sokat várni, hogy „fogást keressen” rajtunk a főszerkesztő.
A „fogás” egy olyan fiatal külsős szerzőnk előélete, aki egyrészről vendégszerzőként nem tartozik szerkesztőségünkhöz, másrészről nem csak lapunknak, hanem az annak szellemiségétől elég messze eső azonnali.hu-nak is publikál, más sajtóorgánumok mellett.
Ahogy az említett állásfoglalásunkban kifejtettük, Gyenge Dániel előélete nem volt, és nem is lehetett ismert számunkra. Nem így Horváth Tamásé, aki e legújabb botrány kitörésének napján nyilatkozva is kitartott holokauszt-relativizáló, rasszista és antiszemita kijelentései mellett.
A valódi kérdés azonban a jövő. Vajon adjon-e, adhat-e a Neokohn lehetőséget Gyenge Dánielnek a publikálásra, miután, ahogy lapunk leközölte, a fiatal publicista megkövette korábbi tetteit és megbánást tanúsít.
Gyenge bocsánatkérését elfogadjuk és szívesen adunk felületet ahhoz, hogy teljesítve ígéretét publikáljon arról, miként megelőzhető, hogy az ordas neonáci eszmék más fiatal gimnazistákat is magával ragadjanak, ahogy tették ezt az ő esetében néhány éve.
De nem csak Gyenge Dániel további írásait várjuk.
Legalább ekkora, ha nem nagyobb várakozással tekintünk Horváth Tamás további életútja elé: Vajon van-e elég bátorsága és kellő intelligenciája nézetei felülbírálatára a vasarnap.hu főszerkesztőjének? Fog-e változtatni azon az álláspontján, hogy a náci németek és nyilas csatlósaik „az európai civilizációt védelmezték”? Továbbra is jó ötletnek gondolja kommentár nélkül azt biggyeszteni cikkei aljára, hogy „Üdv és hűség a Führernek! Üdv Magyarország Nemzetvezetőjének!”?
A tegnap adott szánalmas interjúja szerint ennek nyoma sincsen. Horváth egyelőre nem lépne vissza korábbi álláspontjától, mert az ilyesmit szerinte „a baloldal szokta”. Ő viszont „semmi rosszat” nem tett és „Soha olyan kijelentést nem tett, ami bárkit megsértett volna”. Sőt! „Nincs mi miatt szégyenkeznie.” A tegnapi interjúból az is kiderül, hogy Horváth „nincs tisztában a Holokauszt áldozatainak számával”, ugyanis „nem ásta bele magát abba, hogy mi a tudomány jelenlegi álláspontja a holokauszttal kapcsolatban”. (Mondjuk ehhez képest nagy lelkesedéssel üdvözölte inkriminált 888.hu-s cikkében a Führert.)
Horváth tehát nem rendelkezik kellő ismerettel a holokausztról ahhoz, hogy ne üdvözölje a Führert. Nos, ha lesz igény rá, az ehhez szükséges korrepetálást bármikor szívesen megszervezzük neki. És ha ezek után őszintén változtat álláspontján és igyekszik jóvátenni azt, amit elrontott, még az is lehet hogy külső szerzőként ő is (akárcsak Gyenge) írhat majd a Neokohnra.
