Az Afganisztánba irányuló kitoloncolások felfüggesztését javasolták az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt – derül ki egy bizalmas jelentésből, amelyet az EU kabuli missziójának vezetői kedden küldtek el az uniós tagállamoknak.
Állásfoglalásuk szembe megy azzal a kéréssel, amelyet EU-tagállamok kormányai intéztek levélben az Európai Bizottsághoz (EB), azt szorgalmazva, hogy az EU ne függessze fel a kitoloncolásokat.
A belső – a tagállamok kormányainak írt – jelentés kivonataihoz hozzáférő dpa német hírügynökség beszámolója szerint a nagykövetek a súlyosbodó konfliktus, a bizonytalan biztonsági és emberi jogi helyzet miatt javasolták a kitoloncolások felfüggesztését az uniós tagállamokból Afganisztánba.
A nagykövetek a tagállamoknak ezenkívül azt is javasolták, hogy növeljék az ENSZ menekültekkel foglalkozó ügynökségeinek nyújtandó támogatásokat Pakisztánban, Iránban és Törökországban, tekintve, hogy várhatóan ezekbe az országokba érkezik a legtöbb menekült Afganisztánból.
Az afgán fővárosban, Kabulban nyolc EU-tagállam tart fenn továbbra is nagykövetséget, köztük Németország. Az összes misszióvezető aláírta a jelentést.
A nagykövetek állásfoglalása szembe megy azzal a kéréssel, amelyet hat EU-tagállam – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – kormányszinten intézett levélben az Európai Bizottsághoz (EB), azt szorgalmazva, hogy az EU ne függessze fel a kitoloncolásokat Afganisztánba. Az értesülést később az EB is megerősítette.
A dpa megjegyzi: az ilyesféle ajánlás szokatlan, mivel a bevándorlási ügyek kezelése a tagállamok kormányainak hatáskörébe tartozik. A misszió vezetői a terepen elemezhetnek és megkérdőjelezhetnek bizonyos eseteket, de nem avatkozhatnak be a lényeges döntésekbe.
Nemrég az afgán bevándorlási minisztérium azzal a felhívással fordult az EU-hoz és további európai országokhoz, hogy függesszék fel a kitoloncolásokat három hónapra júliustól kezdődően. Hasonló kérést intézett mintegy 25 szervezet is.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) szintén kedden egy közleményben tudatta, hogy az általa támogatott afganisztáni egészségügyi intézményekben már több mint négyezer embert kezelnek lőtt sebekkel, ami a konfliktus fokozódását jelzi. Eloi Fillion, az ICRC afganisztáni delegációjának vezetője elmondta: porig rombolt házaknak, óriási kockázatnak kitett egészségügyi dolgozóknak és pácienseknek, valamint kárt szenvedett kórházaknak, villamosenergia- és vízi infrastruktúráknak voltak szemtanúi. A beszámoló szerint az északi Kunduz és a déli Laskargáh városában utcáról utcára zajló harcokban civilek százai sebesültek meg, és százezrek vannak veszélyben.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint legalább 244 ezer vált belső menekültté a tálib offenzíva kezdete óta, ami 321 százalékos növekedés azok számához képest, akik tavaly ugyanebben az időszakban váltak belső menekültté.
A szélsőséges tálibok májusban indítottak átfogó offenzívát a kormányerők ellen, kihasználva, hogy az Egyesült Államok vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Az elmúlt napokban számos várost elfoglaltak, és a 34 tartományi székhelyből kilencet az ellenőrzésük alatt tartanak. Ezek közül hét az ország északi részén található, amely eddig kitartó ellenállást tanúsított a tálibokkal szemben. Az amerikai hadsereg szerint az afgán főváros, Kabul 30 napon belül eleshet.
A németek már döntöttek
Afganisztán romló biztonsági helyzete miatt Németországból egyelőre nem szállítanak vissza a hazájukba az ázsiai országból származó elutasított menedékkérőket – jelentették be szerdán Berlinben.
A hazaszállítások felfüggesztéséről Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter döntött – közölte a tárca szóvivője.
Ez fordulat a német kormány hozzáállásában, mert a miniszter egy augusztus 5-én kelt és az Európai Bizottságnak címzett levélben a belga, a dán, a görög, a holland és az osztrák belügyminiszterrel együtt még a hazaszállítások folytatása mellett érvelt és kifejtette, hogy a felfüggesztés még több afgánt ösztönözhet arra, hogy hazájából elinduljon az Európai Unió felé.
Időközben tovább erősödött a szélsőséges iszlamista tálibok befolyása Afganisztánban, és erősödött a hazaszállítások leállítására irányuló nyomás a német kormányon. Így például kedden 26 segélyszervezet kérte ezt a berlini vezetéstől egy közös felhívásban.
Az afgán állampolgárok a Németországba érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotják. Az idei első félévben a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) benyújtott 58 927 menedékjogi kérvény 12,9 százalékát adták be afgánok – 7587 fő – akik így a kérvények 44,9 százalékát benyújtó szíriai állampolgárok után a második legnagyobb csoportot tették ki.
Az utóbbi években rendre nagyjából tízezer körül volt az afganisztáni állampolgárok által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, tavaly például 9901, 2019-ben pedig 9522. Az elfogadott kérelmek aránya rendre 50 százalék körül van. Az elutasított menedékkérők egy részét hazaszállítják. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint 2016 óta nagyjából ezer afgánt – 2020-ban 137-et, 2019-ben 361-et, 2018-ban 283-at, 2017-ben 121-et, 2016-ban 67-et – szállítottak haza.
A hollandok is döntöttek
A holland ügyvivő kormány úgy döntött, hogy hat hónapig nem toloncol vissza Afganisztánba egyetlen olyan afgán állampolgárt sem, aki nem jogosult a menekültstátuszra – írta az NlTimes holland hírportál szerdán.
Ankie Broekers-Knol igazságügyért és belbiztonságért felelős államtitkár úgy indokolta a döntést, hogy az ázsiai országban a kormányellenes tálibok előretörése miatt a helyzet túlságosan veszélyessé vált ahhoz, hogy kitoloncolásokat lehessen végrehajtani.
A holland kormány annak ellenére határozott így, hogy a hét elején további öt EU-tagállammal együtt levélben még arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ne akadályozza meg az illegális afgán migránsok visszaküldését. Az ügyvivő kormányt emiatt a jogvédő szervezetek mellett az ellenzéki és a koalíciós pártok is hevesen bírálták, továbbá az európai uniós tagállamok afganisztáni nagykövetei is a kitoloncolások felfüggesztést javasolták a rendkívüli mértékben romló biztonsági helyzet miatt.
A Vluchtelingwerk Nederland holland menekültügyi szervezet szerint az országban egy 100 fős csoport szerepelt a kitoloncolandó afgánok listáján. A szervezet a honlapján szerdán közzétett felhívásában azt írta, hogy „nevetséges ötlet menekülteket visszaküldeni egy háborúban álló országba”, továbbá „érzéketlen érvelésnek” tartja azt, hogy a kitoloncolások leállítása „rossz jelzést küld”, és még több afgánt ösztönözne bevándorlásra.
„Azzal, hogy a kormány vissza akarja küldeni a menekülteket egy háborúban álló országba, ismét átlépett egy határt. Amíg Hollandia és Európa biztonságos menedéket nyújt a valós veszélyben lévők számára, addig a védelem felajánlása nem ‘rossz jel’, hanem olyasmi, amire büszkék lehetünk”
— írta a szervezet.
