Vélemény

Valóban annyira aggasztó a globális felmelegedés?

Ecsenyi Áron

A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Mióta a homo sapiens sapiens megjelent a Földön, 3 olyan geológiai időszak is volt, amikor 1-2 fokkal melegebb, vagy ugyanilyen meleg volt, mint a 2010-2020-as periódus. A legutóbbi, a maihoz hasonló globális felmelegedés a holocénben zajlott, azzal egyidőben, amikor a Közel-Keleten a földművelés megjelenése magával vonta a neolitikus forradalmat. Annak ellenére, hogy az emberiség számára ez a jelenség nem szokatlan, mégis sokan a COVID járvány kapcsán kipróbált állami önkény további terjeszkedését sürgetik – annak minden kudarca ellenére.

A klímaváltozás kapcsán legtöbbször emlegetett aggodalom a szén körforgásának emberi tevékenység általi gyorsítása. A széndioxid túlnyomó részét az óceánokban zajló karbonát ionos reakciók, a szénsav képződés, a felszíni kőzetek mállása és reaktivitása, a tengeri fitoplanktonok és a szárazföldi növényzet fotoszintézise közösen, évszázmilliók során kivonták a légkörből. Széndioxid ellenes mestertervük végül nem sikerült, hiszen az a földi élet kipusztálását jelentette volna. Megjelentek ugyanis a sokszor hektikusan változó teljesítményű széndioxid gyártók is, amik szorgosan ügyködni kezdtek azon, hogy a légkör megkapja széndioxid utánpótlását. Ilyen tényezők kiváltképp az erdőtüzek – a Karbon korszak óta – a vulkánok és nem utolsó sorban a baktériumok és állatvilág az emberrel az élén.

A klíma-rettegés az utóbbi szereplő pár száz éves piaci tevékenységén akad meg. “Tizenkét év múlva vége a világnak, ha nem reagálunk a klímaváltozásra” – közölte egy ízben Alexandria Ocasio-Cortez az amerikai szocialisták egyik meghatározó politikusa . A gimnazista lányból felépített, baloldali klíma-celeb, Greata Thunberg pedig már csak 2030-ig adott időt a világnak – jegyzi meg Seres László. Ezeket a téteket időről időre korábban is megtették a politikusaink; Laurent Fabius 500, Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök 50 nap alatt menthetetlenné váló bolygót vízionált, Al Gore korábbi kongresszusi képviselő, a jégsapkák 5 éven belüli eltűnéséről delirált – egyik jóslat sem vált be, hiába próbálkoztak az 5-ös száma különböző árnyalataival. Amíg viszont nem volt lehetőség a COVID járvány kapcsán lobbizni állami túlterjeszkedésért, a politikai önkényt megszavazó naivitást az állam klíma-orvosi előre léptetésével próbálták a köztudatba ültetni. A fellelkesült csata-zöldek a tettlegességig is elmentek volna az emberi széndioxid elleni harcban A hágai bíróság például épp a napokban írt ki hasraütés-szerűen egy 45%-os széndioxid csökkentési tervet a Shellnek, amiért el merészelte adni a fosszilis üzemanyagot a fogyasztóknak.

Számos tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy az ipari forradalom óta megnőtt piaci célú széndioxid kibocsátás következtében jelentőssé vált az emberi tényező szerepe a klímaváltozásban, de a beígért 99%-os tudományos konszenzus hoax helyett, miszerint ezzel az ember fő ok lett volna, csupán 0,5%- vélekedett így. A helyes megközelítés inkább az, hogy változik a különböző tényezők egymást erősítő vagy gyengítő hatása, máskülönben nem ugrálna a Bitcoin árfolyamára jellemző nyugtalansággal a globális hőmérsékleti görbe sem. Sőt, maga az ember piaci tevékenysége sem egyoldalú; mi magunk is törekszünk a szén körforgásának egyensúlyára. A széndioxidot felhasználó piac akár 800 milliárd dollárosra bővülhet 2030-ra David Roberts szerint, aki ennek három területét emeli ki; a betongyártás különböző fázisainál használt széndioxidot, üzemanyag előállítást széndioxidból és azokat a vegyi eljárásokat, amelyek végén polimerek, műanyagok, szintézisgáz, hangyasav és metanol keletkezik. Ezek a tendenciák valahogy konkrétabbnak tűnnek, mint azok a gyermeki ábrándozások, hogy az államszervezetek belegondoskodják őket a széndioxid kibocsátás mentes világba.

Az viszont végképp nem világos számomra, hogy a jelenlegi globális felmelegedés miért lett a világvége várók új homokozója – mégha Tóth Csaba erre a kérdésemre is csak azt mondaná, hogy “kifogás”. A neolitikumban egész jól jöttünk ki egy ugyanilyen mértékű felmelegedésből. Ez azonban valószínűleg se őt, se a klíma-rettegőket nem hatja meg, akik forró, ördögi katlant várnak a jövőben tovább zajló piaci munkamegosztástól. Csakhogy a homo sapiens sapiens – a vele együtt élő többi fajjal – kettő, a jelenleginél is nagyobb felmelegedésen is túl van, és köszöni jól van. A legkorábbi modern emberi koponyát Marokkóban, Jebel Irhoudban találták. Tulajdonosuk 315 000 évvel ezelőtt élhetett. Ekkor már egy globális felmelegedésen túl volt az akkori világ. Bár 260 ezer évvel ezelőtt a Föld átlaghőmérséklete lehűlt -8,5 fokra, ami Európa és Észak-Amerika nagy részének eljegesedését jelentette, nem kellett sokat várni az újabb felmelegedésre, ahol is körülbelül 4 ezer év alatt egészen 2 fokig szökött a hőmérséklet. Hozzávetőlegesen, a mai globális átlaghőmérséklet tartósan 1 fok alatt van, és az elmúlt pár ezer évben is csak 1 fok és -1,5 fok között téblábolt. Az óriási hőingadozás még egyszer megismétlődött; a következő, nagyjából 100 ezer éves lehűlési periódus alatt, mikor már Eurázsiában is jelen volt a modern ember, -9 fok körül állt a hőmérsékletcsökkenés, majd 10 ezer évre rá hirtelen felkúszott 3 fokra, hogy aztán egy újabb 100 ezer éves lehűlést követően utoljára nekiveselkedjen a -8 foknak.

Láthatóan az éghajlat csapongó szeszélyei a sapienst nem tántorították el a Föld meghódításától – noha az éghajlatváltozások helyi szinten kedvezőtlenül hatottak. A vikingeket például váratlanul érte az 1300-as évek végére bekövetkező lehűlés; ki is haltak a grönlandi telepeik. A ma, lassan 8 milliárd főt számláló emberi populáció azonban annak a jele, hogy a lokális jellegű változásokra – ilyen lehet például az évente 3,3 milliméteres tengerszint emelkedés – rugalmasan tudunk reagálni. A történelem azt mutatja, hogyha egy adott területen szárazság, vagy lehűlés következik be, rendszerint az újonnan megművelhetővé váló területekre költözünk. Mára az alkalmazkodó képességünk az intézményesült piaci munkamegosztás révén olyan fejletté vált, hogy akár geomérnöki megoldásokat is kitalálunk az éghajlati adottságokból származó jelenségek szabályozására. Ilyen például itthon az Országos Jégkármentesítő Rendszer, ami ezüst-jolidot juttatva a levegőbe csökkenti a jég által okozható károkat a mezőgazdaságban. Közel-Keleten ugyancsak elterjedt, hogy egyfajta fordított ozmózissal kivonják a sót a tengervízből, hogy iható, édesvizet kapjanak. Hollandiában pedig elterjedtek az úszó házak, amelyek a víz felszínén maradva kínálnak kellemes lakhelyet. De még a szénsav képződés miatt savasodó tengerekre  is van receptünk.

Összességében tehát azt látom, hogy a klíma-kataklizma hívők nemcsak az emberi tevékenység szerepét illetően esnek könnyen túlzásokba, hanem az ember saját maga által előidézett változásokhoz való alkalmazkodó képességét is figyelmen kívül hagyják. Mindezt úgy, hogy végső esetben rendszerint az államhoz futnak segítségért. Bárhol is találnak rést a pánikhangulat kirobbantásához, a politikai hatalom nem fogja eltolni magától a lehetőséget, hogy a COVID pandémia során már kipróbált szabályokkal újabb területekre tegye rá kezét, miközben megint családok millióit szolgáltatja ki a nélkülözésnek.

A szerző a Le az Adók 75%-ával párt elnöke

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.

“Valóban annyira aggasztó a globális felmelegedés?” bejegyzéshez 33 hozzászólás

  1. A szocialista planetáris federáció megteremtése a behajtott adónyomás büntetés az emberiségnek a félelemkeltés és jótékonyság folyamatos fenntartásában az emberi tevékenység globalizációs érdekcéljainak megteremtésében.

  2. ma különösen nagyot megy a Neokohn ostobaságból, ez a jól időzített cikk jótékonyan hallgat a mai napon kiadott ENSZ jelentésről, miszerint az emberi tevékenység miatt ez a folyamat visszafordíthatatlan lehet…

    • Te csak nem szereted a Neokohnt. Ha objektívebben állnál hozzá, akkor megdicsérnéd olyankor is őket, amikor pl. a saját oldalukhoz tartozó orgánum újságíróját szidják (volt ilyen ma is), vagy amikor a másik oldal „témai” közül is cikkeznek (ilyen volt múlt héten a házasság téma, de volt még több hasonló eset is).

      Egyébként az ENSZ jelentéseket sem kell feltétel nélkül elhinni, ráadásul ha szerintük visszafordíthatatlan ez a folyamat, akkor meg nem igazán értem, hogy miért kéne ezen stresszelni? Aggódni ugyanis csak olyan dologért érdemes, ami még menthető. Szerintem hatékonyabb taktika lenne azt propagálni, hogy „de menthető, csak akkor tenni is kellene érte”…

      • Régen szerettem, de az elmúlt…
        (Hozzá kell tennem hogy nem én változtam)
        Ha a 100% keresztény portál mai ocsmányságára gondolsz akkor igen, szerencsére ez a fajta érzékenység még megmaradt itt, és reagáltak rá, respect…
        Erről a cikkről annyit (azon túl hogy átsüt rajta a Trumpi retorika „eufémizmusa”) gondosan elhallgatja a létező dilemmákat – és akkor nagyon finoman fogalmaztam.
        Nagyon pontos és komplex tanulmányok vannak amelyek több oldalról is elemzik mit is kéne lépnünk, de ha ez jobboldalon lesajnált klímahisztiként jelenik meg érdemi tartalom nélkül akkor b*szhatjuk…

    • Én azt olvastam ki a cikkből amit az ENSZ jelentés mond. Ez a folyamat meg fog történni akármit is csinálsz. A klímaváltozás ellen harcolni kicsit olyan, mint kikötni a Földet, hogy ne pörögjön tovább.
      Azt mondja, hogy ez egy természetes folyamat.
      A tudományos vita inkább azon megy mennyi köze van ehhez az embernek. Többségében a tudósok nem foglalnak állást.
      Az pedig, hogy a mostani „zöld politika” nem old meg semmit egyre inkább nyilvánvaló. VAnnak megoldási lehetőségeink amikkel alkalmazkodhatunk a létező és zajló és mindenképpen elkerülhetetlen klímváltozáshoz. Csak ezek valamiért most witch hunt áldozataivá váltak.

      Az ENSZ pedig. Grain of salt kategória minden ami onnan jön. Mint a WHO az egészségügyi jelentésekkel.

        • Komolyan gondolom. Az általános vélekedés, hogy tudósok 90+% elfogadja egy egyszerű kacsa. Többsége nem tudja egyértelműen megmondani mivel túl sok a változó. Tehát marad a felkészülés amit jelenleg akadályozhatnak a zöldmozgalmak és a politika.

          • az hogy vitatkoznak az egyébként egyre tökéletesebb számítógépes modelleken nem változtat a tényen hogy emberi tevékenység okozza és foglalkozni kéne vele és nem felelőtlenül bagatelizálni

          • Mivel ez akkor is megtörténik ha nincs ember így nem okozhatja csak az emberi tevékenység. Ez tényszerűen nem igaz.
            A kérdés az, hogy mekkora részünk van benne.
            De továbbra is. A klímaváltozás zajlik és meg fog történni bármi is lesz. Foglalkoznak vele hiszen olvashatunk is róla.
            Inkább nem kellene túllihetni és főleg nem kellene ludditákra bízni a dolgot. Mint ahogy most megy.

          • „Mivel ez akkor is megtörténik ha nincs ember így nem okozhatja csak az emberi tevékenység. Ez tényszerűen nem igaz.”
            na ez a teljes elmebaj…
            kifejtenéd részletesen?

          • Nincs mit kifejteni még a cikkben is benne van. A klíma változik akár akarja valaki akár nem.

          • Nyílván nem téged akarlak meggyőzni. Az egész kommentelésem lényege, hogy azok akik esetleg még nincsennekbtisztában a dolgokkal olvasva a kommenteket megismerjenek más nézőpontokat is.
            Azoknak ajánlom belépőnek John Stossel videóit a témában aki fogyasztható és jó belépő. Plusz a többi videója is jó ami nem a témához tartozik.

            A grafikonod pedig 0 összefüggést mutat bármivel csak egy adat ami önmagában lehet érdekes.
            De a vicc kedvéért. A klímaváltozás továbbra is létező jelenség. A kérdés továbbra is az mit tehetünk annak érdekében, hogy a hatásaihoz minél jobban alkalmazkodjunk. Ebben jelenleg is jól állhatnánk ha valóban hallgatnánk a tudósokra.

          • *minél jobban mérsékeljük a hatásait

            ebben különbözik a két nézőpont…

            gyújtsd magadra a házat és alkalmazkodj ha neked ennyire balfasz módon egypólusú a megoldás…

          • Ez bizony egy ilyen játék. Mint mondottam volt eszem ágában sem volt Téged meggyőzni, csak másiknak esetleg gondolkodni valót adni. Az egyik oldalt képviseled Te, a másikat képviselem Én. Aztán forrásaink nyomán elindulhat ki merre akar. Lesz ahogy lesz.

    • az meg van, h a Stefan-Boltzmann-állandót 2018-ig kihagyták a „klíma-tudósok” a képletből, amivel a napsugárzás melegítő hatását becsülték?

    • ja persze, hiszen az állam nem alkalmaz önkényt, hanem gondoskodik rólunk a mi pénzünkből 😀

      • na, megjött az öntudatos adófizető… Nem kell állam, legyen, szervezd meg az eü-t, a közbiztonságot, a tömeglogisztikát és a többi millió dolgot….este miután hazamentél a munkából, de rendesen ám, nem ám valami összecsapott szar legyen!

  5. a régi komcsik még a globális lehűléstől féltek, a mostaniak, orbánnal az élen, a felmelegedéstől és covidtól

  6. A cikk legfobb pozitivuma, hogy kivetelesen a szerzo politikai hatteret is megnevezik: „A szerző a Le az Adók 75%-ával párt elnöke”

  8. Szemétszigetek az óceánon, rohamosam kihaló fajok, tönkretett élőhelyek, a vizek és a levegő folyamatos mérgezése, mikroműanyag everywhere, ivóvízhiány. Ezekről se az ember tehet? Mert nagyon könnyű úgy terelni hogy hát mindig voltak globális éghajlatváltozások, de szerintem mindenki már attól boldogabb lenne ha csak színtiszta CO2t eregetnénk a levegőbe. A felelősség teljes hárítasa. Amúgy a szén/olaj kombó egy nem megújjuló energia tehát logikusan is megérné áttérni , persze lehet azt mondani hogy hát az még sokáig elég , de ez megint a ma emberének önzősége.

  9. A 70-es években globális ELJEGEDEDÉSDEL riogattak a „tudósok”, a 80-ss években a csapból is a savas esők folytak, ami szerint kb. tavaly halt ki a Föld utolsó fája. 2000 éve Rómában olyan meleg volt, sokan egész évben MEZTELENÜL járkáltak. Grönlandon a Vikingek sörnek való gabonát termeltek, a skótok bortermelésből gazdagodtak meg…
    Szóval #mindmeghalunk
    Apropó, a Naprendszer légkörrel rendelkező bolygóin és holdjain mindenütt globális felmelegedés mutatkozik, még a Marson is. A Neptunusz 100 fokkal (!) lett melegebb, globálisan, kérdés ki ereget ott CO2-t? Vagy a Marson…