Külföldön gyártott, korszerű fegyverek beszerzése minden országban felveti a korrupció gyanúját, a téma évekig szerepel az ellenzéki sajtóban. Így történt ez Magyarországon és Csehországban is, amikor a két állam Gripen típusú repülőgépeket vásárolt, és ezekről az ügyletekről sohasem derült ki a teljes igazság. De az évekig tartó politikai és médiakampány, ami Izraelben folyt az u.n. 3000-es ügy körül, melynek alapján az ellenzék Benjamin Netanjahu miniszterelnököt korrupcióval vádolta, semmihez sem hasonlítható.
A tengeralattjáró-ügy avagy 3000-es ügy, melynek kivizsgálására Benny Ganz védelmi miniszter és Gideon Száár igazságügyi miniszter bizottságot hozott létre, a német ThyssenKrupp céggel való megállapodást vizsgálta, mely tengeralattjárók és járőrhajók vásárlásáról szólt, mintegy 2 milliárd euró értékben.
Politikai ellenfelei az Izraeli Védelmi Erők vezető tisztjeit, köztisztviselőit és számos Benjamin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli személyt azzal gyanúsították, hogy kenőpénzt követeltek és kaptak a Németországgal kötött megállapodások előmozdításáért.
Netanjahut azzal is vádolták, hogy jóváhagyta között két tengeralattjáró eladását Egyiptomnak, és ennek fejében Izrael kedvezményt kapott egy újabb tengeralattjáró vásárlására.
Az állítólagos korrupciós botrány eltereli a figyelmet arról a tényről, hogy Izrael számára a korszerű flotta kiépítése stratégiai szempontból kulcsfontosságú volt, különös tekintettel az Iránnal való konfliktusára. A tengeralattjárók nemcsak egy nyílt, világméretű összecsapásban rettenthetik el a zsidó állam ellenségeit, de az u.n. „hibrid” háborúban is kiválóan felhasználhatók. Ez más néven a „gerilla geopolitikai hadviselés”, mely elmossa a határokat a háború és béke formális megkülönböztetése között, hiszen a harci cselekmények megindítását nem kíséri formális hadüzenet.
Eszköztárába tartozik a letagadható erők bevetése, a kisebbségek mobilizációja az ellenséges területen és a terrorizmus – utóbbiakat zsidó állam ellenségei, mindenekelőtt Irán, előszeretettel alkalmazzák Libanonban és Jemenben is.
Az izraeli tengerészet az utóbbi évtizedben már nemcsak a Földközi tenger keleti medencéjében aktív, de a Vörös-tengeren, sőt a Perzsa (Arab) öbölben is, ahol jelen vannak korszerű tengeralattjárói. Utóbbi vizeken a „hibrid háborús” csapásokat hajt végre, melyekről legföljebb sejteni lehet, de bizonyítani nem, hogy „honnan fúj a szél”. Feltehetőleg a Saviz nevű iráni felderítő hajó tengeri aknákkal történő felrobbantásáról is az izraeli tengeri erők tehettek. Erre a Vörös-tenger eritreai partjai előtt került sor, az amerikai-izraeli nukleáris tárgyalás 2021 áprilisi megindításával egyidejűleg.
Figyelemre méltó, hogy az iráni Forradalmi Gárda tulajdonában lévő, teherszállítónak álcázott hajó támaszpontként szolgált, vagyis maga is a „hibrid háború” szolgálatában állt. A Jediót Ahronot című izraeli újság hírportálja, a Ynet tudni véli, hogy Izrael és Irán között már vagy két éve „haditengerészeti árnyékháború zajlik”. A Haaretz szerint Izrael az elmúlt években több tucat iráni olajszállítót süllyesztett el vagy okozott nagy kárt bennük, és a lap több milliárd dollárra becsüli Irán veszteségét.
Miközben Izrael kőolajat és fegyvereket szállító iráni kereskedelmi hajókat támadott meg a Földközi-tenger keleti részén és a Vörös-tengeren, Irán rakétákat lőtt ki az izraeli tulajdonban lévő teherhajókra. Ez történt 2021 március végén, amikor az Udi Angel izraeli üzletember tulajdonában álló, Lori nevű konténerszállító hajót támadták meg az Arab-tengeren, ami szerencsére nem követelt emberéletet, és nem okozott jelentős anyagi kárt sem.
A Németországban gyártott hatodik Dolphin típusú, elektromos meghajtású tengeralattjáró 2017-ben állt hadrendbe az izraeli haditengerészetnél. Az izraeli haditengerészet a legmodernebb, a speciális igényeit kielégítő tengeralattjárókat mind háborús, mind békés időszakban sokféle célra használja fel: „Elsődleges bevetési terület a Földközi-tenger, ahol Izrael jelenleg egyetlen tengeralattjáró-támaszpontja is van Haifában.
Innen indulva a tengeralattjárók konfliktus vagy háború esetén többek között biztosítják a tengeri utánpótlásvonalakat, harcolnak az ellenséges tengeri erők ellen, zavarják az ellenség tengeri úton történő utánpótlását, támogatják a speciális erők szárazföldi akcióit (a tengeralattjáró rendelkezik zsilippel, hogy ilyen erőket partra tudjon tenni), részt vesznek tengeri területek és kikötők titkos aknásításában, valamint segítik tengeri vagy szárazföldi célok légitámadását”, írja Ottfried Nassauer, a német gyártmányú tengeralattjárók stratégiai alkalmazásával foglalkozó szakíró.
Szerinte békeidőben a tengeralattjárók alapvető feladatai közé tartozik a terroristák tengeri szállítási tevékenységének megakadályozása. Emellett részt vesznek az elmúlt években Izrael partjainál felfedezett földgázmezők védelmében is. A nemzetközi vizeken tartózkodó, rejtőzködésre kiválóan alkalmas tengeralattjárók a zsidó állam biztonsága szempontjából rendkívül fontos felderítést, kémtevékenységet is folytatnak, adatokat és információkat szereznek, haditengerészeti tevékenységet, hadihajómozgásokat figyelnek meg.
Feltételezhető, hogy az utóbbi években már állandó jelleggel, egymást váltva cirkálnak nukleáris fegyvert és hagyományos robbanótöltetet hordozó, rakétával felszerelt izraeli tengeralattjárók a Perzsa (Arab) öbölben, Irán partjai előtt. Ez mindenképpen csökkenti Izrael sebezhetőségét, és ellensúlyozza az iráni nukleáris fegyverfejlesztéseket. A zsidó állam tengeralattjárói kiemelt fontosságú eszközei az izraeli védelmi erőknek, mert a zsidó állam ezekkel iráni atomtámadás esetén nemzetközi vizekről, a környező arab államok légterének megsértése nélkül képes nukleáris válaszcsapást mérni iráni célterületekre. Reméljük azonban, erre sohasem kerül sor, és az ayatollahok tisztában vannak azzal a fenyegetéssel, amit a partjaik előtt cirkáló izraeli U-boat jelent Irán számára.
