Erősítő Frontex és tehetetlen Irak, menekülő afgánok és a boszniai népirtás emlékezete. Mivel lapunk csupán előre időzített cikkeket közöl sábát alatt, az alábbiakban összefoglaljuk az elmúlt, kicsit több, mint 24 óra főbb világpolitikai híreit.
A Frontex száz tisztet telepített a litván határ őrizetének támogatására
Tekintettel a Fehéroroszországból tömegesen érkező illegális bevándorlók számára, az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) száz tisztet telepített Litvániába, hogy támogassa az ország határőrizetét a migráció kezelésében – közölte varsói szélhelyű uniós ügynökség pénteken.
A Frontex közleményében hangsúlyozta, a gyors segítségnyújtást az indokolja, hogy a Fehéroroszországgal közös határszakaszán, ami az Európai Unió külső határa is egyben, fokozott nyomás nehezedik Litvániára.
A helyi hatóságok kérésére a Frontex a száz tiszt mellett, 30 járőrautót és két helikoptert telepít Litvániába – közölték.
Az Európai Bizottság korábbi tájékoztatása szerint Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa csütörtökön levélben kérte az uniós tagállamok belügyminisztereit, hogy a szolidaritás jegyében támogassák Litvánia határvédelmét. Az uniós biztos vasárnap és hétfőn Litvániában tárgyal kormányzati tisztviselőkkel, ezt követően pedig az uniós bizottság tisztviselői utaznak az országba a helyzet stratégiai értékeléséhez.
Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője péntek esti közleményében hangsúlyozta: elfogadhatatlan emberek politikai céllal történő felhasználása, mindez sérti az alapvető európai értékeket és elveket.
Az EU és tagállamai a Fehéroroszországból az unió területére irányuló, folyamatosan erősödő illegális migráció kezelésével kapcsolatban megőrzik az EU külső határainak integritását. Az EU mérlegelni fogja korlátozó intézkedések bevezetését az embercsempészekkel, illetve azokkal szemben, akik visszaélnek az emberi jogokkal, vagy más módon vesznek részt az emberkereskedelemben – közölte.
Borrell kijelentette: akiknek nincs joga az Európai Unió területén maradni, azokat vissza kell küldeni származási országukba. Ennek érdekében az EU és tagállamai az uniós és a nemzetközi joggal összhangban megtesznek minden szükséges intézkedést – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
A litván határőrség tájékoztatása szerint év eleje óta a litván-fehérorosz határon legkevesebb 3200 határsértőt vettek őrizetbe. A migránsok több mint fele Irakból, Kongóból és Kamerunból érkezett.
Május végén Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta, hogy országa eddig feltartóztatta a szomszédos államba tartó illegális migránsokat, útját állta a drogcsempészetnek, de tekintettel az országra gyakorolt nyugati nyomásra, a hatóságok meggondolhatják magukat.
Vilnius azzal gyanúsítja Minszket, hogy Bagdadból és Isztambulból közvetlen repülőjáratokon utaztat be – többségében iraki – migránsokat, hogy aztán illegálisan az Európai Unió területére küldje tovább őket. Az Európai Unió képviselői azt vetették a fehérorosz hatóságok szemére, hogy szándékosan engedik át az illegális migránsokat Litvánia területére.
Információk szerint az Európai Unió tárgyalásokat folytat Irakkal az illegális migránsok feltartóztatásáról, és hasonló megbeszéléseket tervez több afrikai országgal is.
Az iraki kormány közölte: nem tudja megakadályozni, hogy állampolgárai Fehéroroszországba utazzanak
Az iraki kormány pénteken közölte: nem tudja megakadályozni, hogy állampolgárai Fehéroroszországba utazzanak, miután az iraki turisták legálisan beléphetnek a kelet-európai ország területére.
Az iraki kormány azután adott ki nyilatkozatot az ügyben, hogy a balti államok elítélték, hogy az utóbbi hetekben irakiak ezrei lépnek be illegálisan Fehéroroszországból Litvánia területére.
„Fehéroroszország lehetővé teszi, hogy iraki turisták legálisan belépjenek a területére, az iraki állam pedig nem akadályozhatja meg, hogy állampolgárai legálisan utazzanak be egy országba” – fogalmazott egy közleményben a nemzetbiztonsági tanács. A kabinet alá tartozó szerv mindazonáltal annyit elismert, hogy „egyes iraki turistákat megtévesztenek az illegális bevándorlással foglalkozó bűnszervezetek”, s közölte, hogy Irak „kész együttműködni a harcban a nemzetközi szervezett bűnözés” azon formája ellen, amelyet ezeknek a bűnszervezeteknek a tevékenysége képvisel.
Bagdad ugyanakkor visszautasította, hogy az Európai Unió bármiféle vizsgálatot végezzen azzal kapcsolatban, hogy Irak engedélyezte-e, hogy repülőjáratok szálljanak fel nemzetközi repülőtereiről, fedélzetükön illegális bevándorlókkal, vagy érintett volt-e bármilyen jogellenes cselekményben.
Szlovákia pénteken 85 000 euró értékben humanitárius segélyt küldött Litvániának a növekvő mértékű illegális bevándorlás, valamint a koronavírus-járvány elleni fellépéshez – erről a szlovák külügyminisztérium kommunikációs osztálya számolt be a TASR hírügynökségnek. A segélyszállítmányban hálózsákok, lábtörlők, takarók, fűtőberendezések, sátrak, valamint világítóeszközök is vannak. A kommunikációs osztály szerint a segélyszállítmány szállítását akár 75 százalékban is az EU állhatja.
Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) pénteken közölte, hogy a kialakult helyzet miatt további erőket küldött a határ litván oldalára, amely egyben az EU külső határa is.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerdán a Twitteren számolt be arról, hogy előző nap egyeztetett Fuád Huszein iraki külügyminiszterrel az ügyben.
A litván hatóságok azzal vádolták Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt és rendszerét, hogy „hibrid háborút” folytat azzal, hogy lehetővé teszi bevándorlóknak a fehérorosz-litván határ átlépését illegálisan. A két ország közötti határon az idén már több mint 3000-en léptek át illegális módon Litvánia területére, míg ez a szám az egész tavalyi év során 74 volt. A litván hatóságok szerint az illegális bevándorlók legtöbbje iraki állampolgár, de a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Kamerunból, Guineából és Iránból is érkeztek emberek.
Litvánia szerint Fehéroroszország „hibrid háborút” folytat ellene, megtorlás gyanánt, amiért menedékjogot adott fehérorosz másként gondolkodóknak, köztük Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetőnek.
Megérkezett az Egyesült Államokba az amerikai erőkkel együttműködő afgán állampolgárok első csoportja
Megérkezett pénteken az Egyesült Államokba az amerikai erőkkel együttműködő afgán állampolgárok első, több mint 200 fős csoportja, akiket üdvözölt Joe Biden amerikai elnök is.
Az első evakuációs járattal 221 afgán állampolgár érkezett a különleges vízumprogram keretében, köztük 57 gyerek és 15 csecsemő – derül ki egy belső kormányzati dokumentumból, amelyhez az AP amerikai hírügynökség hozzájutott.
A légi járatokat nyomon követő FlightAware amerikai cég szerint az afgán állampolgárokat szállító repülőgép helyi idő szerint csütörtök éjfél után érkezett meg a virginiai Dullesba.
Biden a járat megérkezését „fontos mérföldkőnek” nevezte, egyúttal közölte, hogy szeretné elismerésben részesíteni azokat a háborús veteránokat, diplomatákat és egyéb amerikai állampolgárokat, akik szószólói voltak az afgán állampolgároknak. Az elnök köszönetet mondott az afgánoknak amiatt, hogy az Egyesült Államok „oldalán állnak”, s úgy fogalmazott: büszke arra, hogy „otthon üdvözölheti őket”.
Antony Blinken külügy- és Lloyd Austin védelmi miniszter méltatta az afgán állampolgárokat annak kapcsán, hogy együttműködtek az amerikai erőkkel, egyúttal úgy foglaltak állást: az afgán segítők megérkezése az amerikai kormány elkötelezettségét jelzi irtántuk.
Egy menekültügyi szolgálat szerint azonban a Biden-kormányzat látszólag továbbra sem dolgozott ki kész tervet az amerikai erőknek segítő további több ezer afgán állampolgár áthelyezésére. Ezért felszólította a kormányt, hogy a lehető leghamarabb szállítsák őket amerikai területre. „Jelenleg továbbra sincs egyértelmű terv arra vonatkozóan, hogy miként fogjuk afgán szövetségeseink nagy részét biztonságba helyezni” – mondta Krish O’Mara Vignarajah, az Evangélikus Bevándorlási és Menekültügyi Szolgálat nevű civil szervezet vezetője.
Az amerikai erőkkel együttműködő afgán állampolgároknak menedéket biztosító Operation Alles Refuge nevű művelet széles körben republikánus és demokrata törvényhozók, valamint veteránszervezetek támogatását élvezi. A művelet támogatói szerint számos olyan esetről tudni, amely során az afgán kormány ellen fegyveres felkelést folytató radikális iszlamisták tálibok az amerikai erőkkel vagy az afgán kormánnyal együttműködő állampolgárokat támadtak meg.
Az amerikai kongresszus csütörtökön elsöprő többséggel hagyta jóvá a jogszabályt, amely további 8000 vízumot és 500 millió dollárt tesz elérhetővé az afgán vízumprogram számára.
Biden áprilisban bejelentette, hogy az amerikai csapatok szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Később közölte, hogy augusztus 31-ig befejeződik a csapatkivonás. Az elnök egyúttal kijelentette: az Egyesült Államok a csapatkivonás után továbbra is biztonsági segítségnyújtásban részesíti az afgán erőket, valamint humanitárius és fejlesztési segéllyel látja el az afgán embereket.
A különleges vízumprogram keretében 2008 óta mintegy 70 ezer ember érkezett az Egyesült Államokba.
A boszniai Szerb Köztársaság nem hajtja végre a népirtás tagadását tiltó szövetségi törvényt
A boszniai Szerb Köztársaság nem szerez érvényt a népirtás tagadását tiltó, újonnan életbe lépett szövetségi törvénynek, és nem működik együtt a szövetségi intézményekkel a jogszabály végrehajtásában – közölte a Klix.ba boszniai hírportál pénteken, ismertetve az erről szóló, újonnan elfogadott jogszabályt.
Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének a parlamentje pénteken sürgősségi eljárással egyhangúlag fogadta el az entitás büntető törvénykönyvének módosítását, amely kétségbe vonja a nemzetközi közösség távozó főképviselője által hozott rendelet érvényességét.
Valentin Inzko múlt pénteken hozott törvényerejű rendelete értelmében a srebrenicai népirtás, valamint más emberiesség elleni bűnök tagadása börtönbüntetéssel sújtható a jövőben. Hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan helyesli, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtást vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság bizonyítottnak mondott ki.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket alkotni. Valentin Inzko megbízatása augusztus elsejével jár le, helyére Christian Schmidt német diplomata érkezik.
Míg a bosnyák politikusok üdvözölték Inzko törvénymódosítását, Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja arra figyelmeztetett, hogy a törvény az ország felbomlásához vezethet. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet azokat népirtásnak minősíteni.
A boszniai Szerb Köztársaság a pénteken elfogadott jogszabálymódosításokban kimondja, hogy öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki a boszniai Szerb Köztársaságot vagy annak lakosait népirtóknak vagy agresszoroknak nevezi, és 15 évig terjedő börtönbüntetést irányoz elő azok számára, akik az országrész alkotmánya, integritása vagy függetlensége ellen lépnek fel. A képviselők arra is igennel szavaztak, hogy a boszniai szerb intézmények ne működjenek együtt a szövetségi intézményekkel a nemzetközi főképviselő törvénymódosításának betartásában.
Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát, a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. Emellett a békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének funkcióját is ekkor hozták létre, a megbízottnak joga van törvényeket is hozni, nemcsak felügyelni a békeszerződésben foglaltak alkalmazását.
Stabil kilátással megerősítette a magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings
Változatlan stabil kilátással megerősítette Magyarország devizában fennálló hosszú lejáratú államadósság-kötelezettségeinek „BBB” szintű, befektetési ajánlású osztályzatát a Fitch Ratings.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: a „BBB” szuverén besorolás tükrözi a magyar gazdaság erőteljes szerkezeti jelzőszámait és a beruházások táplálta stabil növekedést.
A Fitch szerint a minősítés mérlegeli másrészről a magas államadósságot és a korábbi unortodox szakpolitikai lépéseket is, valamint azt, hogy az utóbbi években romlottak a kormányzati jelzőszámok.
A magyar államadós-osztályzat stabil kilátása ugyanakkor a Fitch azon várakozását tükrözi, hogy fenntartható lesz a magyar gazdaság kilábalási folyamata, és enyhe mértékű költségvetési konszolidáció is várható, amely lehetővé teszi 2021-től az államadósság-ráta lassú csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Fitch Ratings londoni elemzői kiemelik, hogy a magyar gazdaság már kilábalóban van a koronavírus-világjárvány okozta sokkból, és a növekedést támogató tényezők között szerepel a továbbra is laza költségvetési politika, az ellenállóképesnek bizonyult ipari termelés, a stabil beruházási kilátások, valamint az ugyancsak fellendülőben lévő külső kereslet.
A cég közölte: előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) az idén 6,5 százalékkal, 2022-2023-ban évi átlagban 4,8 százalékkal növekszik reálértéken számolva.
A hitelminősítő kiemeli, hogy ezek a növekedési ütemek jelentősen meghaladják a magyar gazdaság növekedési potenciálját.
A Fitch elemzői hangsúlyozták, hogy előrejelzéseikbe beépítették az Európai Unió által a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére Next Generation EU (NGEU) néven meghirdetett helyreállítási alap finanszírozásait is, amelyek várakozásuk szerint 2022-től jelentős növekedési ösztönzést jelentenek majd.
A cég prognózisa szerint a gyermekes családoknak nyújtandó, tervezett adóvisszatérítés a GDP arányában 1,1 százalékpontnyi felhajtóerőt ad a háztartási szektor fogyasztási kiadásainak.
A Fitch Ratings megítélése szerint lefelé ható kockázatot jelent az, hogy az Európai Bizottság valószínűleg késlelteti az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) keretében beterjesztett magyar helyreállítási terv jóváhagyását.
A hitelminősítő ugyanakkor valószínűtlennek tartja, hogy az Európai Bizottsággal jogállamisági kérdésekben kialakult nézeteltérések teljes mértékben veszélybe sodornák Magyarország hozzáférését az RRF-finanszírozáshoz.
Ugyancsak lefelé ható kockázatokkal terhelné a Fitch előrejelzéseit a koronavírus-világjárvány esetleges kedvezőtlen irányú további alakulása, vagy az, ha a lakosság jelentős része vonakodna a koronavírus elleni oltások beadatásától – áll a Fitch elemzésében.
A cég kiemeli ugyanakkor, hogy a július 28-i állapot alapján a magyar lakosság 56 százaléka mindkét oltási dózist megkapta, vagyis Magyarország jóval a 47,4 százalékos EU-átlag előtt jár a teljes átoltottsági arányt tekintve.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint a GDP-arányos magyar államháztartási deficit az idén eléri a 7,0 százalékot, de jövőre 5,7 százalékra, 2023-ban 4,1 százalékra csökken.
A cég által a „BBB” kategóriába sorolt államadósok előre jelzett mediándeficitje 2,9 százalék.
A Fitch a magyar szuverén minősítés gyengeségei között tartja számon a hasonló besorolású társállamokéhoz képest magas bruttó államadósság-rátát, amely a cég adatai szerint tavaly csaknem 15 százalékponttal a hazai össztermék 80,4 százalékára emelkedett.
A hitelminősítő előrejelzése szerint a magyar államadósság-ráta 2023 végéig 76 százalékra csökken, vagyis még akkor is jóval a cég listáján „BBB” osztályzattal szereplő államadósok előre jelzett 59,9 százalékos mediánja felett lesz.
A magas adósságszintből eredő kockázatokat ugyanakkor bizonyos részben enyhíti a kedvező adósságprofil: az államadósságon belül az idei év első felében mindössze 17,7 százalék volt a devizaadósság-hányad.
A Fitch kiemeli, hogy a „BBB” besorolású szuverén adósok mediánszintje ugyanebben az időszakban 33,7 százalék volt.
A hazai lakossági befektetések a forintban denominált teljes állampapír-állomány 32,6 százalékát tették ki, és e befektetői kör jelentős részére jellemző, hogy lejáratig megtartja ezeket a papírokat – áll a Fitch Ratings elemzésében.
