Egy szerdai jelentés szerint Matan Kahana, vallásügyi miniszter, miután bemutatta a kóser felügyelet reformjára vonatkozó javaslatát, most a zsidó vallásra való áttérés liberalizálásának tervén dolgozik — írja a Times of Israel.
Kahana javaslata lehetővé tenné a Főrabbinátus védnökségén kívüli áttéréseket, felhatalmazva az önkormányzati rabbikat a vallási rítus elvégzésére – adta hírül a Kan, közszolgálati műsorszolgáltató.
A tervezet munkálatai előrehaladott állapotban vannak, és két héten belül a nyilvánosság elé kerülhet – áll a jelentésben.
„Ez szerepel a napirenden. A koalíciós megállapodás értelmében az önkormányzati rabbik visszatérnek a betérések lebonyolításához” – mondta Kahana segítője, Shay Weissman rabbi a műsorszolgáltatónak adott interjúban.
Jelenleg Izrael-szerte mindössze néhány tucat rabbi és négy térítő bíróság végezhet legálisan zsidó hitre térítést.
2015-ben a kormány hatályon kívül helyezte a mostani külügyminiszter, Jáir Lapid Jes Atid pártja által egy évvel korábban elfogadott kezdeményezést, amely akár 30, önkormányzati rabbikból álló bíróságot hozott volna létre, amelyek engedélyt kaptak volna az áttérések lebonyolítására. Emellett törölték azt az intézkedést is, amely lehetővé tette, hogy a leendő áttérők maguk választhassák meg a betérési bíróságot.
Kahana új jogszabálya várhatóan ugyanezeket az elveket követi majd, azaz barátságosabb áttérési eljárásokat hoz létre.
Lehetővé tenné a potenciális áttérők számára, különösen a volt Szovjetunióból bevándorolt zsidók oroszul beszélő rokonai számára, hogy megkerüljenek minden olyan állami rabbit, aki nem hajlandó áttéríteni őket, és találjanak egy olyan rabbit, aki hajlandó.
A jelentés azután készült, hogy Kahana kedden bemutatta az izraeli kóser minősítési rendszer átalakítására vonatkozó tervét, ami a Főrabbinátus és az ultraortodox törvényhozók visszatetszését váltotta ki.
„Izrael Állam kásrut rendszerét jelentősen racionalizálni kell” – mondta Kahana a javasolt reformokat bejelentő videóban. „Az általam vezetett forradalom megerősíti a Főrabbinátust és olyan versenyt teremt, amely javítja a kásrutot, valamint csökkenti a kóser minősítés árát a vállalkozások számára”.
A Kahana által közzétett terv egy sor magán kóser tanúsító ügynökséget hozna létre, amelyek kötelesek lennének betartani a Főrabbinátus által meghatározott vallási előírásokat.
A magánügynökségek felhatalmazást kapnának olyan tanúsítványok kiadására, amelyeken szerepel, hogy „a Rabbinátus felügyelete alatt állnak”. Az egyes ügynökségek élén várhatóan egy olyan rabbi áll majd, akit a város helyi rabbinátusa minősített. Az ügynökségeknek – amelyeknek bizonyítaniuk kell majd a pénzügyi életképességet is – nyilvánosságra kell hozniuk a vallási normákat, amelyeket a minősítésük során betartanak.
A javasolt terv egy átfogó felügyeleti szerv létrehozását is előirányozza a Főrabbinátuson belül, amely felügyeli a magánügynökségeket, és biztosítja, hogy azok betartják az általuk ígért normákat.
A terv szerint azonban, ha egy ügynökség a Főrabbinátusénál alacsonyabb szintű kásrutot akar kiállítani, akkor ezt három, a városi rabbinátus által jóváhagyott rabbi jóváhagyásával megteheti, és más tanúsítványt adhat ki – többek között olyan tanúsítványt, amelyet sábátkor nyitva tartó éttermeknek is ki lehet adni.
A Főrabbinátus régóta ellenáll minden olyan reformnak, amely mind az izraeli kóser minősítés, mind az áttérési folyamat feletti monopóliumát törné meg.
Maga a Főrabbinátus közleményt adott ki, amelyben elutasította Kahana kóser felügyeleti tervét, és „veszélyes kezdeményezésnek nevezte, amely a kásrut megsemmisítésére irányul Izraelben”. A rabbinátus szerint a javaslat „a kásrut végét és az olyan tisztátalan indítékú csoportok ’bazárjának’ létrehozását jelentené, amelyek elkezdenék kiosztani a tanúsítványokat”.
