Nem változott a Templom-hegyre vonatkozó status quo – tisztázta hétfőn a Miniszterelnöki Hivatal, amely egy nappal az üzenet elküldése után visszavonta azt az üzenetet, amely megerősítette a zsidó vallásgyakorlás szabadságát a szent helyen — írja a The Jerusalem Post.
„A status quo nem változott” – mondta Naftali Bennett miniszterelnök szóvivője, Matan Sidi. „A jelenlegi kormány folytatja az előző kormány politikáját a Templom-hegyre vonatkozóan”.
A „status quo” a Templomhegyen arra utal, hogy a nem muszlimok látogathatják, de nem imádkozhatnak, míg a muszlimok imádkozhatnak az al-Aksza mecsetben és a körülötte lévő szabadtéri tereken.
Zsidók kis csoportjai azonban 2019 óta csendben, rendszeresen imádkoznak a Templom-hegyen, a judaizmus legszentebb helyén, az izraeli rendőrség azonban szemet huny fölötte.
Ez folytatódott vasárnap, a zsidó böjti napon, Tisá Beáv napján is, amely az i. e. 586-ban és i. sz. 70-ben ezen a helyen található első és második templom lerombolását jelzi. Vasárnap reggel és kora délután közel 1 700 zsidó látogatott el a Templom-hegyre incidensek nélkül, és egy kisebb reggeli imaóra is lezajlott, de Tóra-tekercs nélkül.
A Miniszterelnöki Hivatalnak a zsidó látogatások vasárnapi befejezése után kiadott nyilatkozata úgy tűnt, hogy elismeri, sőt támogatja, hogy a zsidók a Templom-hegyen imádkozzanak.
„A miniszterelnök köszönetet mondott a közbiztonsági miniszternek, Omer Bar Levnek és a rendőrfőnöknek, Yaakov (Kobi) Shabtainak, amiért felelősségteljesen és józan ítélőképességgel irányították a Templom-hegyen zajló eseményeket, miközben megvédték a zsidók imádkozási szabadságát a Templom-hegyen” – állt a közleményben. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a Templomhegyen a muszlimok számára is teljes mértékben meg fogják védeni az istentisztelet szabadságát, akik az elkövetkező napokban ünneplik az Arafa napját és az Eid al-Adhát”.
Korábban vasárnap reggel muszlimok randalíroztak a Templomhegyen, köveket dobáltak, végül az izraeli rendőrség takarította el őket.
Jordánia hivatalos tiltakozó levelet küldött a Templom-hegyre látogató zsidók ellen, Daifallah al-Fayez, a jordániai külügyminisztérium szóvivője pedig sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „szélsőséges telepesek izraeli rendőri védelem alatt megrohamozták a szent területet”, és kijelentette, hogy a terület „kizárólag a muszlimok imahelye”.
Jordánia 1948 és 1967 között megszállta Jeruzsálem felét, és nem engedte be a zsidókat az óvárosba, hogy imádkozzanak a szent helyeken, beleértve a nyugati falat és a Templom-hegyet.
Az arab médiabeszámolók gyakran nevezik a zsidóknak a Templom-hegyen tett látogatását – függetlenül attól, hogy hol laknak, mennyire rendezetten viselkednek, vagy attól, hogy senki sem léphet be a helyszínen lévő mecsetbe – „az Aksza mecsetet megrohamozó telepeseknek”. A jordániai nyilatkozat, valamint a Palesztin Hatóság és az izraeli kormánykoalíciós partner Raam nyilatkozatai ugyanezt a nyelvezetet használták.
II. Abdalláh, jordániai király hétfőn találkozott volna Joe Biden amerikai elnökkel a Fehér Házban, így ő lenne az első arab vezető, aki ezt megteszi. Abdullah várhatóan szóba hozza majd többek között a jeruzsálemi szent helyek felügyeletét.
Jordánia panasza az Izraelhez való e havi közeledést követi, beleértve az Abdullah és Bennett, valamint a Jáir Lapid külügyminiszter és jordániai kollégája, Ayman Safadi közötti találkozókat. Izrael beleegyezett, hogy az országok közötti békeszerződésben rögzített vízmennyiség kétszeresét adja el Jordániának, és hogy Amman növelheti a Palesztin Hatóság felé irányuló exportját.
