Liberman: „Nem bántom a hárediket, hanem segítek nekik”

„A Sász és az UTJ azok, akik ártanak a hárediknek azzal, hogy arra kárhoztatják őket, hogy mindig alamizsnára szoruljanak. Az én célom az, hogy kihúzzam őket a szegénységből” — mondta az izraeli pénzügyminiszter a The Jerusalem Post értesülése szerint.

„Nem azért jöttem ide, hogy bárkit is megnyugtassak. Az én felelősségem az, hogy azt tegyem, ami Izrael gazdasága szempontjából helyes”

— jelentette ki Avigdor Liberman pénzügyminiszter az újságíróknak tartott jeruzsálemi tájékoztató elején.

„Nem számítok arra, hogy népszerű leszek, de kész vagyok megtenni, ami szükséges. A legfontosabb, hogy az államkincstárat újra normális állapotba hozzuk, két és fél évnyi stabilitás nélküli időszak után.”

Hozzátette:

„Az én álmom az lenne, hogy a következő négy évben 5%-os gazdasági növekedést érjünk el”

Liberman beszélt a kincstár következő évekre vonatkozó terveiről, valamint a számos ellentmondásról és meglepetésről, amelyek már a hivatalba lépése utáni első 30 nap alatt felmerültek.

Liberman a múlt héten felbőszítette az háredi közösséget, amikor visszavonta a gyermekgondozási támogatást a teljes munkaidőben jesivában tanuló apák számára, mondván, hogy mostantól mindkét szülőnek dolgoznia kell, vagy egy nem vallásos oktatási intézményben kell tanulnia legalább heti 24 órát ahhoz, hogy megkapja a támogatást.

„Hallottam, hogy kozáknak neveztek”

— mondta Liberman.

„De én nem találtam fel újra a kereket. Netanjahu 2003-ban pénzügyminiszterként, Jáir Lapid pedig 2012-ben tett valami hasonlót, és mindkét alkalommal fellendítette az háredik munkaerő-piaci részvételét”.

„Nem az a szándékom, hogy ártsak, hanem hogy segítsek nekik”

— folytatta.

„A Sász és az Egyesült Tórai Judaizmus (UTJ) azok, akik ártanak a hárediknek azzal, hogy fenntartják azt a rendszert, amiben mindig alamizsnától és kamatmentes kölcsönöktől függenek. A legnagyobb ellenállásuk az, hogy az alaptantervet tanítsák az iskolákban, megfosztva a diákokat az oktatástól, hogy a választások idejére foglyul ejtett közönségük legyen. Az én célom az, hogy kihúzzam a haredi közösséget a szegénységből, hogy az emberek tisztességesen meg tudjanak élni.”

Liberman hangsúlyozta, hogy célja a gazdasági növekedés növelése adóemelés nélkül, a hatékonyságot javító strukturális változtatások révén. Az OECD közgazdászaira hivatkozva elmondta, hogy a múlt héten bemutatott, a kormányhivatalok túlzott bürokráciájának jelentős csökkentésére irányuló terv a következő öt évben évente 8 milliárd NIS-t hozna az államkasszába.

A pénzügyminisztériumon belül két egységet már bezártak, mert feleslegessé váltak, és hasonló feladatokat más minisztériumokban látnak el – jegyezte meg.

Ami Izrael lakásválságát illeti, Liberman a magas ingatlanárakat két fő tényezőnek tulajdonította: a rendelkezésre álló lakások hiányának, valamint a rekordalacsony kamatlábak miatt a vevők számára rendelkezésre álló olcsó pénzeszközök áradatának. Miközben az ingatlanárak átlagosan 5,6%-kal emelkedtek az elmúlt évben, az izraeliek júniusban rekordmagas, 11,6 milliárd NIS jelzáloghitelt vettek fel.

„A lakáspiac nem buborékban van”

– mondta Liberman.

„Az emberek megtakarítottak pénzt, és nincs más járható befektetési csatornájuk, így azt lakásokba fektetik.”

Az ingatlanpiac egyensúlyának helyreállítása érdekében Izraelnek évi 75 ezer új lakást kell építenie, mondta Liberman, a 2016 óta évente hozzávetőleg 50 ezer helyett. Liberman hozzátette, hogy teljes mértékben támogatja Ayelet Shaked belügyminiszter tervét, miszerint novemberig bevezetik a Tama 38 városfelújítási terv aktualizált változatát.

Ezzel együtt a pénzügyminisztériumnak nincs célárszintje vagy előrejelzése a lakásszektorra vonatkozóan.

„A célunk csupán a kereslet és a kínálat egyensúlyának helyreállítása”

— mondta Ram Belinkov, a pénzügyminisztérium főigazgatója.

„Bármilyen mesterséges árcsökkentési kísérlet nem lenne komoly válasz”.

Liberman hangsúlyozta, hogy a legközvetlenebb célja, hogy novemberben jóváhagyják a 2021-es és 2022-es költségvetést. Az első költségvetés már augusztusban a kabinet elé kerül, és lesz idő az első olvasatokra és vitákra.

„Nem lesz időnk arra, hogy Izrael minden problémáját megoldjuk a következő négy hónapban, és néhány dologra várni kell”

— jegyezte meg.

„Mivel ilyen rövid időnk van, igyekszünk azokra a dolgokra összpontosítani, amelyekben a legnagyobb az egyetértés”.

Bár az ellenzékből egyesek jelezték, hogy a költségvetést a koalíció megbuktatására próbálnák felhasználni, Liberman azt mondta, hogy nem aggódik emiatt.

„Még az ellenzékben se, akarnak a legtöbben visszamenni az urnákhoz. A legrosszabb dolog az lenne, ha egy ötödik választást erőszakolnának ki”

— mondta.

Izrael 2020-ban 11,6%-os költségvetési hiánnyal zárt, miután a járvány előtt 4,2%-os volt a deficit, jelenleg pedig 10,1%-os a hiány – jegyezte meg Belinkov. Nem irreális elvárás, hogy Izrael az év végére 7,1%-ra csökkentse a hiányt – tette hozzá.

Ami a megélhetési költségeket illeti, Liberman a tájékoztató előtt meglátogatott egy közeli szupermarketet, hogy ellenőrizze az árakat.

„Mennyibe került az avokádó? A szupermarketben nem volt avokádó. Az őszibarack kilója 21 NIS volt. Ezen a téren változásokra lesz szükség, de a következő költségvetésben nem fogunk tudni foglalkozni velük”

— mondta Liberman.

Arra a kérdésre, hogy a gazdasági rendezésről szóló törvényben szereplő, a lakóingatlanokra kivetett adót emelő záradék hogyan egyeztethető össze azzal az ígéretével, hogy nem emel adókat, Liberman azt válaszolta, hogy az ilyen ingatlanadók a helyi hatóságokat illetik meg, nem az államkasszát, és mint ilyenek, nem minősülnek adónak.

A gazdasági megállapodásokról szóló törvény egy másik pontja a Tel-Aviv területén közlekedő gépjárművezetőkre kivetett forgalmi dugódíjra vonatkozó javaslat volt. Arra a kérdésre, hogy Merav Michaeli közlekedési miniszter ellenzi-e a törvényjavaslatot, a miniszter visszakozott:

„Tiszteletben tartom, bármit is dönt a közlekedési hatóság ezzel kapcsolatban”.

A törvény egy másik pontja 2032-ig fokozatosan 62-ről 65 évre emelné a nők nyugdíjkorhatárát.

„A várható élettartam most 84 év, szemben a néhány évtizeddel ezelőtti 66 évvel” –

jegyezte meg Liberman.

Ami Izrael hi-tech szektorát illeti,

minden egyes sékel, amelyet Izrael az innovációba fektet, öt sékelt hoz vissza”

— mondta a pénzügyminiszter.

„Ez Izrael gazdaságának motorja. Bele sem akarok gondolni, hol lenne Izrael gazdasága nélküle”.

Az új koalíció liberális értékeit hangsúlyozva Lapid az EU-val való kapcsolatok újjáélesztésére törekszik

A külügyminiszter a visegrádi blokkot ápoló, ugyanakkor a „régi Európát” látszólag elutasító Netanjahu helyett a kétállami megoldást támogatja, és igyekszik újra összhangba kerülni Brüsszellel.