Számos kísérlet történt már állati szervek emberbe ültetésére, azonban nagyon heves kilökődések voltak. Dr. Shahar Cohen, a Beilinson kórház munkatársa úgy véli, hogy ezúttal másképp lesz.
Izraeli kutatók egy csoportja kifejlesztett egy hibrid szervet – egy sertésből származó szervet „emberi” vérerekkel -, amely véleményük szerint segíthet enyhíteni a transzplantációs szervek hiányát.
Számos kísérlet történt már állati szervek emberbe ültetésére, de ez nagyrészt sikertelen volt, főként az akut kilökődés miatt – magyarázta Dr. Shahar Cohen, a Beilinson Kórház munkatársa, akinek csapata kifejlesztette a hibrid szervet.
A szerv kilökődésének fő kiváltója a belső érbélés, mondta. Ez a burkolat az érintkezési pont az átültetett szerv és a recipiens szervezete között.
„Olyan alternatív bevonatot kerestünk, amely nem okoz kilökődést” – mondta Cohen a Jerusalem Postnak.
A megoldás: Cohen csapata eltávolította a bevonatot a sertések vérereiből, és egy, az emberi immunrendszer számára „barátságosabb” bevonattal helyettesítette, amelyet laboratóriumban emberi placenta sejtekből állítottak elő, amelyek, amennyire ismert, nem váltanak ki kilökődést.
„Ahelyett, hogy az egész szervet elpusztítanánk, csak a szerv egy részét célozzuk meg – a legfontosabbat” – részletezte Cohen.
„Eltávolítjuk a sertés belső érrétegét, és egy ’emberi réteggel’ helyettesítjük, ezáltal humanizáljuk a szerv vérereit, és egy hibrid szervet hozunk létre – egy sertésszervet humanizált vérerekkel. Ez a módja annak, hogy leküzdjük a sertésszervek emberi szervekkel szembeni akadályát”.”
Elmondta, hogy a csapat azért döntött a méhlepénysejtek használata mellett, mert a méhlepény „az az ideális szerv, amely összeköt két emberi lényt, és kulcsszerepet játszik az anya és a magzat közötti kapcsolat fenntartásában”.
A módszert eddig számos szerven – szív, tüdő, máj, vese, hasnyálmirigy és végtagok – próbálták ki sikerrel, mondta Cohen. Az eddigi kísérletek ex vivo, a testen kívül történtek.
A kutatócsoport munkájának eredményeit a héten publikálták a tekintélyes „Scientific Reports” című szakfolyóiratban, a Nature Research kiadványban.
Mint mondta, a kutatók a következőkben azt tervezik, hogy állatokon végzik el az első hibrid szervátültetéseket, és körülbelül öt év múlva – Cohen reményei szerint – az első emberi transzplantációra is sor kerülhet.
A transzplantációra rendelkezésre álló szervek hiánya világszerte krónikus probléma. Az elmúlt évtizedekben nem történt jelentős áttörés a kínálat növelésében, és a várólistán lévő emberek száma magas és folyamatosan növekszik. A Donate Life szervezet szerint évente mintegy 8000 amerikai hal meg transzplantációra várva.
„Hisszük, hogy a mi megközelítésünkkel ez előbb-utóbb valósággá válik” – mondta Cohen a Postnak. „Célunk, hogy megváltoztassuk a világot, és megváltoztassuk a modern transzplantációs orvoslás arculatát”.
Elmondta: „Szeretnénk megszüntetni a várólistát, és korlátlan mennyiségű szervet szeretnénk átültetésre rendelkezésre bocsátani, valamint egy olyan jövőt, amelyben kevesebb kilökődésgátló gyógyszer kerül az emberekbe, így kevesebb mellékhatással és az immunszuppresszióval kapcsolatos problémával kell számolniuk.
„Világos utat látunk annak megértéséhez, hogyan érhetjük el ezt a mérföldkövet” – folytatta Cohen. „Úgy gondolom, hogy képesek leszünk elérni ezt a jövőképet.”
A zsido.com korábban egy cikkben foglalkozott vele, hogy vajon kóser lenne-e egy disznó szervét ültetni egy emberbe, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem ütközne a törvénnyel, az életmentés törvénye miatt.
