Lengyel főrabbi a lengyel szenátusnak: Ne lopj!

Michael Schudrich lengyel főrabbi szerdán azt fogja mondani a lengyel szenátusnak, hogy az ország erkölcsi kötelessége, hogy valamilyen kártérítést nyújtson mindenkinek, akinek a vagyonát a lengyel kommunista kormány elkobozta, legyen az zsidó vagy nem zsidó – tudta meg a The Jerusalem Post.

A rabbi közeli munkatársainak elmondta, hogy a szenátusnak azt fogja mondani, hogy ez a kötelesség a Tízparancsolat bibliai rendelkezéséből ered: „Ne lopj”.

A múlt hónapban a lengyel parlament alsóháza, a Szejm jóváhagyta azt a jogszabályt, amely harmincéves elévülési időt írna elő azokra a követelésekre, amelyek alapjait a lengyel kommunista rezsim a második világháború után kobzott el az eredeti tulajdonosoktól.

A háború után a kommunista hatóságok országszerte hatalmas vagyonelkobzási programot hajtottak végre, amely nagy mennyiségű, korábban Lengyelország háború előtti, megközelítőleg hárommillió fős zsidó lakosságának tulajdonát is magában foglalta, akiknek mintegy 90%-át a nácik gyilkolták meg a holokauszt során.

Az új jogszabály megakadályozná, hogy a holokausztot túlélő, majd az elkobzások következtében vagyonukat elvesztő lengyel zsidók – és örököseik – visszakövetelhessék azt, vagy kártérítést kapjanak.

A törvényjavaslat diplomáciai incidenst okozott Izrael és Lengyelország között, miután Jáir Lapid külügyminiszter „erkölcstelennek” ítélte azt, mondván, hogy sérti a holokauszt túlélőinek jogait, akiknek a kommunista rezsim a háború után elkobozta a tulajdonát.

A The Post úgy tudja, hogy Schudrich határozottan érvényesíteni kívánja a zsidók, a nem zsidók és örököseik jogait, és ragaszkodik ahhoz a kijelentéséhez, mely szerint az erkölcs megköveteli a kártérítés valamilyen formáját.

„A Tízparancsolat egyike az, hogy ‘Ne lopj'” – mondta a főrabbi közeli munkatársainak, akiknek szerda reggel a lengyel szenátusban tartott nyílt meghallgatásán fog nyilatkozni.

„Ezt a vagyont kétszer lopták el: egyszer a németek, amikor megszállták az országot, másodszor pedig a kommunisták a háború után. A jelenlegi lengyel kormány a kommunista kormány utódja, bár nagyon különböző – és a ‘Ne lopj’ továbbra is érvényes 60 évvel és 80 évvel a lopás megtörténte után is” – mondta Schudrich.

„Erkölcsi kötelességünk, hogy valamilyen módon kárpótoljuk azt, akinek a tulajdonát ellopták, és a kormány erkölcsi felelőssége, hogy elismerje a megtörtént igazságtalanságot”.

Schudrich azt is ki kívánja fejezni, hogy a lengyel kommunista rezsim vagyonelkobzásainak áldozatai vallási hovatartozása – legyen az zsidó vagy katolikus – irreleváns, és hogy az erkölcsi kötelezettség minden olyan lengyel állampolgárra kiterjed, akinek elkobozták a vagyonát.

A főrabbi ugyanakkor elmondta, hogy sok esetben a holokausztot túlélő zsidó ingatlantulajdonosok a háború után elhagyták Lengyelországot, így sokkal nehezebb számukra, hogy egy másik országban élve jogi igényüket egykori tulajdonukkal szemben érvényesítsék.

A főrabbi elismerését fejezte ki, hogy a lengyel szenátus – az alsóházzal ellentétben – meghallgatásokat és vitákat tart a jogszabályról, mivel úgy véli, csakis meghallgatással és beszélgetéssel lehet erkölcsös és igazságos megoldást találni.

„Egy erkölcstelen cselekedet nem évül el, az erkölcstelenség hatásai soha nem múlnak el” – mondta Schudrich a munkatársaknak.

„Mindenkinek, akinek tulajdona volt, meg kell adni a lehetőséget és a jogot, hogy valamilyen kártérítést kapjon a tulajdonának ellopásával járó erkölcstelenségért”.

Gideon Taylor, a Zsidó Visszaszolgáltatási Világszervezet (WJRO) műveleti elnöke, aki erőteljes lobbitevékenységet folytatott a törvény megállítására irányuló nemzetközi nyomásgyakorlás érdekében, reményét fejezte ki, hogy a lengyel szenátus megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat milyen hatással lesz a zsidókra és a nem zsidókra egyaránt.

„Az igazság az, hogy a háború után a kommunisták tömegesen államosították a magántulajdont – otthonokat, üzleteket, földeket – majd mindet az államnak adták át” – mondta.

„Itt nem azokról a szörnyű dolgokról van szó, amelyeket Németország tett Lengyelországban a háború alatt. A holokauszt túlélői, családjaik és mások évtizedek óta várnak arra, hogy igazságot szolgáltassanak a második világháború után tőlük elkobzott vagyonért” – mondta Taylor.

„Valójában azoknak az igénylőknek, akik a jelenlegi követelmények alapján nyújtották be kérelmüket, most azt fogják mondani, hogy követeléseik megszűntek” – mondta.

„Lengyelországnak helyesen és igazságosan kell cselekednie ezeknek a zsidó és nem zsidó jogos tulajdonosoknak az érdekében.”

Lengyelország reméli, hogy Izrael meggondolja magát a holokauszt-törvények ügyében

A törvényjavaslat, amelyet a múlt héten fogadott el a parlament alsóháza, nagyobb jogbiztonságot kíván nyújtani a háború előtti ingatlanok jelenlegi tulajdonosainak a náci német megszállás idejére visszanyúló történelmi követelésekkel szemben.