Izrael és a Hamász „úton van” az erőszak újabb hulláma felé, alig néhány héttel a Gázai övezetben történt legutóbbi fellángolás óta – mondta a The Times of Israel című izraeli lapnak szerdán egy, a felek között Kairóban folyó közvetett tárgyalásokról tájékozott tisztviselő.
A tisztviselő megjegyezte, hogy a 11 napos májusi háború óta Izrael szigorított álláspontot képvisel a Kerem Shalom áruforgalmi átkelő ügyében, ahol csak korlátozott mértékben engedik be a humanitárius cikkeket, például élelmiszert, gyógyszereket és üzemanyagot, és szinte minden exportot megtiltottak. Benny Ganz védelmi miniszter az övezet rehabilitációját a Hamász által fogva tartott két izraeli polgári személy és két elesett IDF-katona holttestének kicserélésétől tette függővé.
A tárgyalásokat ismerő tisztviselő arra is rámutatott, hogy a Hamász „felbátorodott” a háború óta, amelyet vezetője, Yahya Sinwar Izrael feletti győzelemként jellemzett, miközben a Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke által vezetett rivális Fatah mozgalom támogatottsága folyamatosan csökken.
A két egymással versengő erő – egy megkeményedett Izrael és egy megerősödött Hamász – nem sok jót ígért az Egyiptom közvetítésével zajló tárgyalásoknak, amelyek a múlt hónapban kezdődtek Kairóban – mondta a tisztviselő.
A tárgyalásokat ismerő tisztviselő elmondta, hogy az izraeli biztonsági küldöttség azt is követelte, hogy változtassanak azon a módszeren, ahogyan Qatarból havonta több százmillió dollárnyi humanitárius segélyt juttatnak a Gázai övezetbe. Azt mondja, nem engedi többé az ellenőrizetlen készpénz bejutását, amelyet a Hamász köztisztviselőin kívül több tízezer elszegényedett családnak adnak.
Ehelyett egy új mechanizmust követel, amelyet egy nemzetközi megfigyelő, például az ENSZ közvetít, és amelynek keretében a pénzeszközöket teljes egészében elvezetnék a terrorcsoporttól – mondta a tisztviselő, miközben elismerte, hogy a Hamász, mint a gázai övezet irányítója szinte biztos, hogy tiltakozni fog egy ilyen törekvés ellen.
A tisztviselő megjegyezte, hogy egy olyan javaslatot dolgoznak ki, amely egy független technokratákból álló ideiglenes kormány megalakítására irányul, amely egyesítené Ciszjordániát és a Gázai övezetet a palesztin választások újbóli kitűzéséig. A parlamenti választásokat – 2006 óta az elsőt – májusra tervezték, de Abbász hetekkel a tervezett időpont előtt lemondta őket, arra hivatkozva, hogy Izrael nem engedélyezi a szavazást Kelet-Jeruzsálemben.
A legtöbb elemző azonban azt feltételezi, hogy a döntés inkább a Hamász valószínűsíthető térnyerésével kapcsolatos aggodalmakra vezethető vissza az egyre inkább széttöredezett Fatah felett.
A tisztviselő szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a még kidolgozás alatt álló javaslat elnyeri-e akár az izraeliek, akár a palesztinok támogatását azzal érvelve, hogy a legutóbbi erőszakos cselekmények egyik felet sem késztették arra, hogy radikálisan megváltoztassa álláspontját oly módon, amely lehetővé tenné a hosszú távú tűzszünetet.
Egy másik, az ügyet ismerő forrás megerősítette, hogy Kairóban nem történt áttörés, és hogy a felek nem optimisták. A forrás azonban megjegyezte, hogy Izrael és a Hamász „talán nem annyira érdekelt egy újabb erőszakos fordulóban, mint amennyire kifelé mutatják”.
A forrás azzal érvelt, hogy Naftali Bennett miniszterelnök ugyan keménynek akar bizonyulni a Hamásszal szemben, de érdeke az is, hogy stabilizálja a kialakulóban lévő, politikailag sokszínű koalícióját, amely nem biztos, hogy képes lesz átvészelni az erőszak újabb fordulóját ilyen röviddel a megalakulása után.
Ráadásul a Hamász nem biztos, hogy megtartja a közvélemény támogatását, amelyet a legutóbbi katonai hadjárat után szerzett, ha az övezetet ismét bombázzák – mondta a másik forrás.